A dollár bezuhanását jósolja Warren Buffett?
A világ hetedik leggazdagabb embere, Warren Buffett egy nyílt levélben írt arról, hogy miért ellenzi a vagyon készpénzben történő tartását.
A legendás befektető a részvényeseknek szóló levelében kijelentette, hogy cége, a Berkshire Hathaway továbbra is a részvényeket preferálja a készpénzzel szemben.
„Ez a levél a Berkshire éves beszámolójának részeként érkezik Önökhöz. Nyilvános társaságként rendszeresen számos konkrét tényt és számadatot kell közölnünk Önökkel. Egy „jelentés” azonban nagyobb felelősséggel jár. A kötelező adatokon kívül úgy gondoljuk, hogy további kommentárokkal tartozunk Önnek arról, hogy mi az Ön tulajdona és hogyan gondolkodunk. Célunk, hogy olyan módon kommunikáljunk Önnel, ahogyan azt szeretnénk, ha szerepeink felcserélődnének – vagyis ha Ön lenne a Berkshire vezérigazgatója, én és a családom pedig passzív befektetők lennénk, akik Önre bíznánk a megtakarításainkat. Ez a megközelítés arra késztet minket, hogy évente beszámoljunk a jó és rossz fejleményekről azoknál a vállalatoknál, amelyeknek közvetve a Berkshire részvényei révén Ön a tulajdonosa.”
Buffett indoklása azonban meglehetősen aggasztó, mivel levelében „fiskális őrültségről” írt. A milliárdos kifejtette, hogy az USA nagyon rossz irányba halad gazdasági szempontból, és hogy a dollár értéke bezuhanhat, ha mindez folytatódik. Buffett azt is leszögezte, hogy a fix kamatozású kötvények nem nyújtanak védelmet az inflálódó valuta ellen.
Azt, hogy az infláció milyen problémákat okozhat egy ország gazdaságában, jól mutatja Jugoszlávia példája, ahol 1994-ben több mint 3 milliárd százalékkal tetőzött az infláció, de fel lehet hozni Argentínát is példaként, ott ugyanis tavaly 211%-os volt a pénzromlás.
Természetesen az USA inflációs rátája – ami 2024-ben 2,9% volt – meg sem közelíti ezeket a szélsőséges példákat, azonban érdemes megjegyezni, hogy 1920-ban 23,7%, 1778-ban pedig majdnem 30% volt az infláció az Egyesült Államokban.
A jegybank és Trump nézeteltérése tovább ronthat a helyzeten
A felmérések szerint az elmúlt öt év kifejezetten nehéz volt az amerikai fogyasztók számára. A Munkaügyi Statisztikai Hivatal inflációs kalkulátora szerint a 2020. januári 100 dollár értéke 2025. januárjában 123,14 dollárral egyezik meg.
Az inflációt és a pénzügyi bizonytalanságot tovább súlyosbítja, hogy az amerikai jegybank (Fed) és Donald Trump elnök között kisebb nézeteltérés merült fel. A Fed ugyanis egyelőre nem csökkentené a kamatlábat, Trump viszont ezzel szemben további kamatcsökkentéseket javasol.
Fontos megjegyezni, hogy Buffett figyelmeztetése ellenére a milliárdos egyáltalán nem utal közelgő gazdasági összeomlásra, mint ahogyan azt Robert Kiyosaki, a „Gazdag papa, szegény papa” szerzője egyre gyakrabban teszi.