W.D. Gann pénzügyi cikluselmélete és a bitcoin

W.D. Gann pénzügyi cikluselmélete az elmúlt évszázadban számos kereskedő számára nyújtott útmutatást a piaci mozgások megértésében. De vajon alkalmazható-e ez a módszer egy olyan volatilis eszközre, mint a bitcoin? A válasz egyértelműen igen, hiszen a kriptopiacokon is felfedezhetők ciklikus ismétlődések. Ez a cikk kifejezetten a bitcoinra fókuszálva mutatja be Gann elméletének alapelveit, és azok gyakorlati alkalmazását.

Ki volt W.D. Gann?

William Delbert Gann (1878–1955) amerikai kereskedő a 20. század elején fejlesztette ki innovatív elemzési módszereit. Az ő elképzelései egyedülálló módon ötvözik a matematikát, a csillagászati megfigyeléseket és a piaci mintázatok történelmi elemzését.

Egy konkrét történelmi példa: Gann 1929-ben előre jelezte az amerikai tőzsdei összeomlást, amit sokan a modern pénzügyi történelem egyik legdrámaibb eseményének tartanak. Elemzése a múltbeli ciklusok és az időszakok ismétlődése alapján készült. Ez az előrejelzés nagy figyelmet keltett, és Gann hírnevének alapját képezte.

Mi az a pénzügyi cikluselmélet?

Gann cikluselmélete abból indul ki, hogy a piacok – akárcsak az élet számos más területe – ciklikusak. Az áremelkedések és -csökkenések ismétlődő mintákat követnek, amelyeket meg lehet érteni, ha a megfelelő történelmi adatok állnak rendelkezésre.

W.D. Gann és a bitcoin cikluselmélete

W.D. Gann elmélete szerint az árfolyam mozgását három fő tényező határozza meg: az idő, az ár, és azok geometriai összefüggései. Ez a megközelítés tökéletesen alkalmazható a bitcoin piacára, ahol az árfolyamok mozgását gyakran történelmi mintázatok és pszichológiai tényezők vezérlik.

A Gann-szögek alkalmazása bitcoinra

A Gann-szögek a bitcoin árának és időbeli változásainak kapcsolatát vizsgálják. Például egy 1×1 szög azt mutatja, hogy az ár egy egységet emelkedik egy adott időintervallum alatt. Az ilyen szögek segítségével könnyebben megjósolható, hogy az árfolyam mikor érhet kritikus szinteket, például egy támogatási vagy ellenállási zónát.

A Bitcoin négyéves halving-ciklusa: Gann módszerrel magyarázva

A Bitcoin négyéves halving-ciklusa szinte tankönyvi példája a pénzügyi ciklusoknak. Gann elmélete alapján ez a ciklus a következő szakaszokra bontható:

  • Emelkedő szakasz (bull market): A halving után az árfolyam drasztikusan emelkedik, mivel csökken az újonnan bányászott bitcoin mennyisége.
  • Csúcs szakasz (peak): Az árfolyam eléri a maximumot, amit gyakran erős profitrealizálás követ.
  • Korrekciós szakasz (bear market): Az árfolyam jelentősen csökken, és a piac visszatér egy fenntartható szintre.
  • Konszolidációs szakasz (accumulation): Az árfolyam stabilizálódik, amíg a következő halving el nem indítja az új ciklust.

Történelmi példák:

  • 2012-es halving: A bitcoin árfolyama 12 dollárról indult, és egy éven belül meghaladta az 1000 dollárt.
  • 2016-os halving: Az árfolyam 650 dollár körül volt, majd 2017 végére elérte a 20 000 dollárt.
  • 2020-as halving: A bitcoin ára 8800 dollárról indult, és 2021-ben rekordot döntött 69 000 dolláros szintjével.

A bitcoin ármozgásának előrejelzése Gann módszerrel

Gann elmélete nemcsak a múltbeli események elemzésére használható, hanem a jövőbeli mozgások előrejelzésére is. Nézzük meg, hogyan alkalmazható ez a gyakorlatban.

1. Időciklusok azonosítása

Az ábrán látható a bitcoin 2021-es ármozgásainak elemzése Gann-szögek segítségével, kiemelve az 1×1 és 2×1 szögeket. Az annotációk mutatják, hogy az árfolyam mikor illeszkedett a 2×1 szöghöz, illetve mikor tört ki alóla, jelezve a medvepiac kezdetét.

A bitcoin árfolyamának mozgásait jól meghatározott időciklusok jellemzik. Például:

  • A halvingeket követő emelkedés időtartama általában 12–18 hónap.
  • A medvepiac általában 1–2 évig tart. Ez az időalapú megközelítés lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy a múltbeli ciklusok alapján előre jelezzék a jövőbeli mozgásokat.

A 2024-es halving várhatóan újabb emelkedési ciklust indít. A történelmi adatok alapján a Gann-elmélet segítségével előre jelezhető, hogy az árfolyam 2025 közepére ismét elérhet egy csúcsot.

2. Ármozgások elemzése Gann-szögekkel

A Gann-szögek vizuálisan ábrázolják az ármozgások dinamikáját. Például:

  • 1×1 szög: Az ár és az idő tökéletes egyensúlyban van.
  • 2×1 szög: Az ár gyorsabban emelkedik, mint az idő.

A bitcoin példája:

2021 elején a bitcoin árfolyama szinte tökéletesen követte a 2×1 szöget, ami azt jelezte, hogy az ár gyorsabban nőtt, mint a történelmi átlag. Az év második felében a szög áttörése előre jelezte a medvepiac kezdetét.

Bitcoin (Gann Fan) Tutorial alapok. Forrás: TradingView

3. Történelmi ismétlődések alkalmazása

A múlt eseményei gyakran megismétlődnek a bitcoin piacán, ami különösen hasznos a Gann-elmélet alkalmazásában.

Példa: A 2018-as és a 2022-es medvepiac összehasonlítása

  • 2018-ban a bitcoin árfolyama 20 000 dollárról 3000 dollárra esett, ami 85%-os csökkenést jelentett.
  • 2022-ben a 69 000 dolláros csúcsról az árfolyam 15 000 dollár köré esett, ami szintén közel 80%-os korrekció.

Ezek az ismétlődő minták azt mutatják, hogy a piacok pszichológiája és a befektetői érzelmek hasonlóan működnek minden ciklusban.

Hogyan segíthet a Gann-elmélet a kereskedésben?

  • A trendfordulók azonosítása: A Gann-elmélet segít meghatározni, mikor érhet véget egy emelkedő vagy csökkenő trend.
  • Célárak meghatározása: Az ár- és időszögek segítségével pontosan előre jelezhetők azok az árfolyam-szintek, ahol a bitcoin fordulhat.
  • Az időzítés javítása: Az időciklusok figyelembevétele lehetővé teszi a pontosabb belépést és kilépést a kereskedésekből.

Végszó

W.D. Gann cikluselmélete rendkívül értékes eszköz lehet a Bitcoin-kereskedők számára, különösen a volatilis piaci környezetben. Az idő, az ár és a geometria összefüggéseinek tanulmányozásával a múltbeli minták alapján előre jelezhetők a jövőbeli mozgások. A Gann-módszer segítségével a kereskedők nemcsak az ármozgásokat érthetik meg mélyebben, hanem magabiztosabban hozhatnak döntéseket is.