Hatalmas víz alatti alagút épül, amely átformálja Európa közúti és vasúti közlekedését
A Balti-tenger partján, Dánia déli részén egy mérnöki csoda épül – gigantikus betonelemekből álló szerkezet, amely elkészültekor alapjaiban rajzolja majd át Európa közúti és vasúti térképét.
A Fehmarnbelt-alagút talán nem ragadta meg annyira a közvélemény fantáziáját, mint az Anglia és Franciaország közötti Csatorna-alagút több mint harminc évvel ezelőtt, ám ez a létesítmény legalább olyan lenyűgöző – ha nem még inkább.
A Dánia és Németország között épülő alagút mindkét irányban kétsávos autópályát és két elektromos vasúti vágányt biztosít majd. Egy többcsöves közlekedési folyosóként szeli át a Balti-tenger egyik legforgalmasabb hajózási útvonalát.
Bár 18 kilométeres (11,2 mérföld) hosszával jelentősen rövidebb a Csatorna-alagút 50 kilométeres (31 mérföld) hosszánál, más szempontból mégis nagyobb projektnek számít. A Fehmarnbelt-alagút lesz a világ leghosszabb közúti és vasúti alagútja, valamint a világ leghosszabb merülő alagútja is.
Merülő alagút technológia
A Fehmarnbelt-alagút úgynevezett „merülő” alagút lesz, ami azt jelenti, hogy előre gyártott betonelemeket helyeznek egy, a tengerfenéken kiásott árokba, majd összekapcsolják és betemetik őket. Ez eltér a Csatorna-alagúttól, amelyet szilárd földtömegen keresztül fúrtak.
A projekt teljes költségvetése 7,4 milliárd euró (7,7 milliárd dollár). Az alagútelemek 217 méter hosszúak, 42 méter szélesek és 9 méter mélyek, súlyuk pedig 73 000 tonna, ami tíz Eiffel-toronynak felel meg. Összesen 79 standard és 10 speciális, 39 méteres alagútelemet építenek be, utóbbiak az elektromos berendezéseket fogják tartalmazni.
Különleges pontonokat használnak az alagútelemek megfelelő helyre szállítására és azok víz alatti elhelyezésére. – Femern A/S
Gyártási folyamat és ütemezés
A Fehmarnbelt-alagút építésének minden aspektusa gigantikus méreteket ölt. A célra épített gyár a világ legnagyobb alagútelem-gyártó létesítménye, amely a hozzá tartozó munkakikötővel együtt 220 hektáron terül el – ez több mint 300 futballpályának felel meg.
A három hatalmas gyártócsarnokban jelenleg hat termelősor üzemel éjjel-nappal. Öt gyártósor a szabványos elemeket, egy pedig a speciális elemeket állítja elő. Az ütemterv szerint kilenc hetente elkészül egy 217 méter hosszú alagútelem.
Minden egyes betonelem sűrű acélmerevítő hálóval van körülvéve, és kilenc, egyenként 24 méteres szegmensből áll. Miután a beton teljesen megszilárdult, az elkészült elem az üzem előtti felső medencébe kerül, amely egyfajta várakozási és ellenőrzési területként szolgál. Itt minőség-ellenőrzésen esik át, majd felszerelik a szükséges berendezésekkel.
„Igyekszünk a lehető legtöbb olyan berendezést felszerelni, amelyre később a kész alagútban szükség lesz” – mondta Denise Juchem, a Femern A/S, a projektért felelős állami tulajdonú dán vállalat szóvivője a CNN-nek.
„Ez később időt takarít meg, és csökkenti a merülő alagútban végzett munka logisztikai kihívásait. Ezenkívül megfigyelőberendezéseket szereltünk fel, hogy a szállítás és a bemerítés során bármikor ellenőrizni tudjuk az elem belsejét.”
Lebegtetési és merítési folyamat
A stabilitás érdekében minden alagútelembe ballaszt-tartályokat építenek be, valamint acél válaszfalakat rögzítenek a két végén, hogy teljesen vízzáróvá tegyék őket. Ennek a zárórendszernek köszönhetően az elemek – hatalmas tömegük ellenére – a vízen lebeghetnek.
Az első lebegtetési tesztet 2025 februárjában sikeresen végrehajtották: az üzem előtti felső medencét elzárták, majd lassan közel egymilliárd liter tengervízzel töltötték fel. Amint az alagútelem a felszínre emelkedett, átvontatták az alsó medencébe, ahol előkészítették a végső útra az alagút árkába.
A projekt első elemének merülési dátuma még nincs véglegesítve, de az előkészületek teljes erővel zajlanak. A merülési folyamat kulcsfontosságú szereplői az „Ivy 1” és „Ivy 2” nevű merülőpontonok, amelyek biztosítják, hogy az alagútelemek pontosan és biztonságosan kerüljenek a helyükre.
A pontonok az alagútelem két végéhez csatlakoznak, mielőtt egy kisebb vontatóhajó-flotta a megfelelő helyzetbe húzná őket a tengerfenéken kialakított, 12 méter mély és 100 méter széles, kaviccsal borított árok fölé.
A merülést egy irányítóközpontból felügyelik, amely a ponton fedélzetén található. Az alagútelemek fokozatos süllyesztéséhez több mint 200 kilométernyi acélkábellel működő csörlőket alkalmaznak, miközben a ballaszt-tartályokat vízzel töltik fel, hogy az ereszkedés biztonságos és egyenletes legyen a tengerfenékig.
A Fehmarnbelt-alagút elkészülte után a világ leghosszabb közúti és vasúti alagútja lesz. – Ulrich Perrey/picture alliance/dpa/Getty Images
A projekt környezeti hatásai
Egy ekkora volumenű infrastrukturális projekt elkerülhetetlenül környezetvédelmi aggályokat vet fel, különösen a tengeri és part menti élőhelyekre gyakorolt hatásait illetően. 2020 novemberében egy német szövetségi bíróság elutasította a környezetvédelmi aggályokra hivatkozó fellebbezést. 2022-ben egy sürgősségi kérelmet is elutasítottak, amely a Puttgarden közelében végzett kotrás leállítását célozta. A Femern A/S elkötelezett a környezetvédelem iránt, és ahol szükséges, új természetes területeket hoz létre kompenzációként.
Az alagút elkészülte után jelentősen csökkenti az utazási időt: a jelenlegi 45 perces kompozást autóval 10 percre, vonattal pedig 7 percre rövidíti le. Jelenleg a Hamburg és Koppenhága közötti vasúti utazás közel öt órát vesz igénybe, de az alagút átadását követően ez az idő a felére csökken majd.
„A Fehmarnbelt-alagút alapjaiban változtatja meg a turizmust Dániában és a szélesebb skandináv régióban” – mondta Mads Schreiner, a VisitDenmark nemzetközi piacokért felelős igazgatója a CNN-nek. Hozzátette: „a Németország és Dánia közötti utazási idő jelentős csökkentésével az országunk minden eddiginél könnyebben elérhetővé válik a közép-európai látogatók számára. Emiatt fellendülhet a saját autós turizmus, a hétvégi városlátogatások, valamint fenntartható utazási lehetőségek is népszerűbbé válhatnak, például a vonatos és kerékpáros turizmus”.
„Ez az új kapcsolat hihetetlen lehetőségeket kínál Kelet-Dánia számára, hiszen várhatóan egyre több utazó merészkedik majd túl Koppenhágán, és fedezi fel az ország eddig kevésbé ismert régióit is.”
Schreiner szerint az alagút új kihívást is jelent Dániának, hiszen fel kell készülnie az új látogatók fogadására, és ehhez fejleszteni, bővíteni kell a meglévő infrastruktúrát.
„Fontos, hogy biztosítsuk: a látogatók ne csupán áthaladjanak Dánián, hanem itt is maradjanak, és élvezzék mindazt, amit nyújtani tudunk. Ha megfelelően beruházunk az infrastruktúrába, és vonzó élményeket kínálunk, maximálisan kihasználhatjuk ennek a történelmi jelentőségű projektnek a turisztikai lehetőségeit.”
Fenntartható jövő
Egy ekkora volumenű infrastrukturális projekt esetén elkerülhetetlenül felmerülnek környezetvédelmi aggályok, különösen a tengeri és part menti élőhelyekre gyakorolt hatások miatt.
2020 novemberében egy német szövetségi bíróság elutasított egy olyan keresetet, amely a projekt tervezési engedélyét próbálta visszavonatni, többek között környezetvédelmi aggályokra hivatkozva. 2022-ben szintén elutasítottak egy sürgősségi kérelmet, amely a Puttgarden közelében zajló kotrási munkák leállítását szerette volna elérni.
A projektet irányító Femern A/S hangsúlyozta, hogy elkötelezett a környezetvédelem mellett, és ahol az építkezés negatív hatásai elkerülhetetlenek, ott más területeken hoznak létre új természetes élőhelyeket.
Például a kotrási munkák során eltávolított 15 millió köbméternyi tengeri üledéket újonnan kialakított mesterséges földterületekre helyezték el Lolland és Fehmarn szigetén.
„Ezek a területek annak az új természeti környezetnek a részét képezik, amelyet a Femern A/S az építkezés által érintett területek helyettesítésére hoz létre, és idővel kiterjedt vizes élőhelyekké válnak majd, tengerparti rétekkel, mocsarakkal és száraz gyepekkel” – írta Henrik Vincentsen, a Femern A/S vezérigazgatója a vállalat 2023-as fenntarthatósági jelentésében.
„A Femern A/S célja, hogy a projekt végére ne csak nagyobb, de jobb állapotú természetet hagyjon hátra, mint amilyen az építkezés előtt volt.”
(Nyitókép: A Fehmarnbelt-alagút két vasúti vágányt és két kétsávos autópályát vezet majd a Balti-tenger alatt. – Femern A/S)