Vitalik Buterin szerint bizonyos fokú cenzúra tolerálható
Egy Twitter-szavazásra adott válaszában az Ethereum társalapítója, Vitalik Buterin érdekes elmélkedésbe bonyolódott. Egy olyan elméleti helyzetről elmélkedett, amelyben egy validátor azért nem validál egy tranzakciót, mert az ellentétes az elveivel. Az eredeti kérdés a szavazásban az volt, hogy ha egy validátor egy olyan országban élne, amely harcban áll egy másikkal, akkor elfogadható lenne, ha a másik országnak küldött adományokat tartalmazó tranzakciót nem lenne hajlandó feldolgozni.
Komoly kérdés a cenzúra az Ethereum Merge után
Az Ethereum alapító Buterin szerint néhány ilyen jellegű döntést tolerálni kellene, mert ellenkező esetben az Ethereum közösség „erkölcsrendészetté” válna. Ugye az Ethereum Proof-of-Stake esetén a validátorok döntenek arról, hogy milyen tranzakciókat vesznek be a blokkjaikba. Buterin elmélkedése és válasza komoly vihart kavart, számos kriptoinfluenszer is beszállt a beszélgetésbe. A Gnosis alapítója és az Ethereum egyik régi motoros, decentralizált app fejlesztője, Martin Köppelmann szintén tolerálná az ilyen jellegű válogatást a tranzakciók között. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a MEV-boosthoz kapcsolódó cenzúra milyen mértékben növekszik az Ethereum Merge után.
A MEV-Boost az a mechanizmus, amelyben a validátorok a nyílt piacon automatikusan árulják nagyobb stakelési jutalomért a blokkokban a helyet. Kvázi kiszervezik a validátorok a blokkok létrehozását. Így akár 60%-kal is nagyobb stakelési jutalom is elérhető. A cenzúra amúgy is érdekes kérdés az Ethereum hálózatán, ahol október 14-én már az összes blokk több mint fele megfelelt az Egyesült Államok Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) előírásainak. Ezt mindössze egy hónappal a Merge után, ahogy a MEV-Boost elég gyorsan átvette a vezető helyet a stakelési folyamatokban. Sokan úgy vélik, hogy az Ethereum frissítés megnyitotta a kaput a KYC-gyakorlatok vagy éppen a pénzmosás elleni szabályozás bevezetésének a kriptoszektorban.