Visszafele sült el a Harvard Bitcoin-bányászatról szóló tanulmánya
Túlzó állítások, szakmai torzítások és módszertani hibák jellemzik a Harvard Bitcoin-bányászatot bíráló tanulmányát.
Egy nemrég a Nature magazinban megjelent, Harvard által vezetett tanulmány komoly vihart kavart a kriptovilágban.
A tanulmány szerint komoly környezetszennyezést okoz a Bitcoin bányászat
A tanulmány szerint a Bitcoin-bányászat az Egyesült Államokban komoly környezetszennyezést okoz. Sőt, állításuk szerint több mint 1,9 millió ember egészségére lehet káros hatással a levegőminőség romlása miatt. A kutatók 34 nagyobb amerikai bányászati létesítményt vizsgáltak. Azt állítják, ezek 32,3 terawattóra energiát fogyasztottak egy év alatt – ez 33%-kal több, mint amennyit Los Angeles egész városa használ fel. Az energiának ráadásul 85%-a fosszilis forrásból származik.
A tanulmány szerzőinek végkövetkeztetése az, hogy a Bitcoin-bányászat szabályozatlansága és nagy energiaigénye komoly közegészségügyi kockázatot jelent. Különösen az olyan területeken, mint New York, Texas és Illinois.
Erős szakmai kritika: torzítás és módszertani hibák
A tanulmány hamar megkapta a magáét az energetikai szakértőktől.
Daniel Batten, aki a klímatechnológia és a fenntartható energia szakértője, súlyosan hibásnak nevezte az írást. Szerinte a kutatás módszertanilag gyenge, és eleve azzal a szándékkal készült, hogy rossz színben tüntesse fel a Bitcoin-bányászatot.
Batten fő kritikája az volt, hogy a tanulmány az úgynevezett marginális kibocsátási modellt alkalmazta, amelyet a WattTime nevű nonprofit szervezet fejlesztett ki. Ez a modell azt vizsgálja, hogy egy-egy új áramfogyasztás (például egy bányászfarm bekapcsolása) melyik erőműveket indítja be, és azok kibocsátását hogyan lehet ehhez hozzárendelni. Bár a modell hasznos lehet rövidtávú elemzésekhez, a szakértők szerint hosszú távú következtetések levonására nem alkalmas – és nem is átlátható.
További gond, hogy a tanulmány forráslistája jórészt újságcikkekből áll, és alig tartalmaz valódi, lektorált tudományos kutatást. Ráadásul épp azokat a bányászüzemeket válogatták be az elemzésbe, amelyek erősen fosszilis energiával működnek – így torz képet adnak a valós helyzetről.
Miért vitás a téma?
A Bitcoin-bányászat energiaigénye régóta viták tárgya, de az utóbbi években egyre több kutatás mutatja ki, hogy a szektor elmozdult a fenntartható irányba. Batten szerint ma már a bányászat túlnyomórészt megújuló energiára támaszkodik, sőt, több szakmai tanulmány is alátámasztja, hogy a Bitcoin segíthet a megújuló energia rendszerek elterjedésében.
A Harvard-tanulmány ráadásul azt állítja, hogy a bányászgépek más célra is felhasználhatók lennének, például AI-adatközpontként, de Batten erre is rámutatott: kutatások szerint ezek az adatközpontok gyakran több szennyezést okoznak, mint a Bitcoin-bányászat.
Politikai indíttatás lehet a sorok mögött?
A tanulmány időzítése sem véletlen. Az amerikai elnök, Donald Trump épp nemrég jelentette be, hogy az USA-t Bitcoin-bányász nagyhatalommá szeretné tenni. Eközben több milliárd dolláros szövetségi támogatást vont meg a Harvardtól, miután az egyetem nem teljesítette a kormány elvárásait egyes társadalmi programokkal és felvételi gyakorlattal kapcsolatban.
A Bitcoin-bányászat körüli viták nemcsak technikai vagy környezetvédelmi kérdések, hanem erősen politikai és ideológiai töltetűek is. A Harvard tanulmánya talán jószándékúan indult, talán nem, ezt nem tudhatjuk. De a kritikusok szerint szelektív adatkezeléssel és hibás módszerekkel dolgozik, miközben figyelmen kívül hagyja az iparág fenntarthatósági fejlődését.