Visszaélnek a kriptotőzsdék a pénzmosás elleni irányelvekkel
A KYC – Know Your Customer és a KYT – Know Your Transaction látszólag arra szolgál, hogy a kriptotőzsdék is a pénzmosás ellen küzdjenek. A gyakorlatban azonban ezeket a rendelkezéseket ürügyként a tőzsdék arra használhatják, hogy az ügyfeleket megfigyeljék és esetenként meg is fenyegessék. Ha nem tudod igazolni honnan származik a pénzed, búcsút mondhatsz a befektetéseidnek.
„A pénzem a currency.com oldalán ragadt. Azt mondják, hogy bizonyítom kell az eredetét, máskülönben megtagadják a hozzáférést.” Ez és ehhez hasonló kétségbeesett üzenetek keringenek a közösségi médiák hasábjain. Ügyfelek, akik nem férhetnek hozzá saját pénzeszközeikhez. Mint az nemrég kiderült, egyre több kriptotőzsde él vissza a KYC/KYT szabályzatokkal. A gyanútlan kereskedő gond nélkül elhelyezi pénzét a kriptotőzsdénél, csak azt már nem biztos, hogy valaha is viszontlátja. A felhasználóknak milliónyi kérdést tesznek fel és ha nem tudnak azokra válaszolni illetve pénzük származási helyét igazolni, már kattan is lakat a fiókon. A KYT, a blokklánc KYC-je, egy olyan irányelv, amely arra kötelező az ügyfeleket, hogy igazolják pénzük tisztaságát. Ennek persze lehetetlen megfelelni. Mint arra Marty Bent hírlevele is rámutatott „egy olyan világban, ahol a KYC/AML betartása mindenki számára kötelező, az egyéneket mindaddig bűnösnek tekintik, amíg ártatlannak nem bizonyulnak”.
A currency.com igazolást kér a pénz eredetéről
A bitcoin.com egyik írója úgy döntött, hogy maga jár utána, a currency.com oldaláról terjedő városi legendának. Vajon tényleg zárolják a fiókot különösebb indok nélkül? A megfelelőségi ellenőrzés indítása miatt elég magas összeget helyezett el a currency.com oldalán. Több tucat személyes információt kellett megadnia, mire úgy tűnt, hogy minden rendben. 1500 dollárnyi BCH-t helyezett el az oldalon, végzett néhány tranzakciót, pontosan úgy, mint minden más hétköznapi kereskedő.
A fiók működőképes volt, a KYC kéréseknek is eleget tett és még csak apró jelét sem látta, hogy bármi probléma lenne a fiókkal. Február 13-án azonban kiszerette volna venni az 1500 dollárt, de a kifizetési kérvény benyújtása után, a következő e-mailt kapta: Kifizetés megtagadva. Bármiféle magyarázat nélkül elutasították kérését. A szerző 8 éve használ különböző kriptotőzsdéket, de ilyet pályafutása alatt még nem tapasztalt. Megpróbálta az összeget egy másik BTC címre utaltatni, ismét ugyanazt az üzenetet kapta. Ezután az ügyfélszolgálathoz fordult, ahol azt a választ kapta, hogy „a pénzalap bizonyítéka lejárt.”
Az ügyfélszolgálat válasza
„Annak érdekében, hogy kereskedői számlája a jövőben is megfelelően működjön, kérjük, mutassa be azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják a currency.com számláján végrehajtott tranzakcióknál használt pénzeszközök eredetét.
Ennek igazolására bemutatható dokumentumok:
– hagyatéki iratok
– ingatlan eladását igazoló és a bevételt jóváíró dokumentumok
– részvények, kötvények, értékpapírok vásárlását igazoló dokumentum
– a szerződés, amely alapján pénzt kapott egyes szolgáltatások teljesítéséért
– szerződés jogdíjak szerzéséről
– bérleti szerződés (a bérleti díj szerzése)
– szerződés, amely alapján az adósságot visszafizeti
– határozat / jegyzőkönyv osztalék kifizetéséről
– bankszámlakivonat, regisztráció az előírt módon
– ajándék okirat stb. ”
Tehát amikor a pénzt letétbe kellett helyezni, még nem volt túlságosan nagy probléma annak származási helye, de amikor ki kellett volna fizetni, már igazolást kért az oldal annak eredetéről. Végül az író egy bankszámla kivonatot mutatott be bizonyítékként, amit az oldal kérdés nélkül el is fogadott, csakhogy a pénz továbbra sem volt elérhető. Foggal-körömmel ragaszkodtak az 1500 dollárhoz. Persze a szerző nem hagyta annyiban és kérdések millióival bombázta a currency.com-ot. Az oldal azt válaszolta, hogy „fenntartjuk a jogot arra, hogy a szolgáltatás igénybevétele során bármikor ellenőrizhessük az Ön megfelelőségét, különösen a következő eszközök segítségével: (a) a pénzeszközök származási forrását igazoló dokumentumot kérünk…”
Mi a helyzet az ajándékokkal?
Azonban gyakran előfordulhat az is, hogy valaki a felsorolt dokumentumok egyikét sem tudja felmutatni, hiszen a pénz lehetett ajándék vagy nyeremény. A currency.com erre azt válaszolta, hogy „ha az ügyfél pénzeszközeit ajándékként szerezte meg, akkor megadhatja nekünk a kifizetési előzményeket a pénz eredetének bizonyítása érdekében. Ha a pénzeszközöket más forrásból szerezte, akkor az ügyfél megadhatja különböző platformok kereskedési előzményeit is.”
Talán ez az a pont, amikor a legtürelmesebb embernél is elszakadhat a cérna. Egyik platformnak sem lehet ugyanis köze ahhoz, hogy egy felhasználó mit csinál más oldalakon. Ráadásul még bizonyítéknak sem alkalmas egy másik internetes felület előzményeinek bemutatása, hiszen az ott lévő pénz eredetét még az egyáltalán nem bizonyítja. A currency.com felhasználói feltételei között az a bizonyos apró betűs rész pedig a következőeket tartalmazza:„Ha onchain elemző szoftverünk gyanúsnak találja valamelyik tranzakciót, akkor megtarthatjuk az Ön pénzeszközeit, ami ellen nem tehet semmi.”
A fordulat egy újabb e-mail után következett be, ugyanis kiderült, hogy az oldalnak valójában nem az volt a baja, hogy a pénz honnan származott, hanem a felhasználói cím igazolása járt el.
Nem megfelelő cím igazolás
Bármilyen banki szolgáltatást igénybe veszünk, nem kell kötelezően igazolni minden évben a címünket. Ennek ellenére a currency.com úgy döntött, hogy náluk viszont muszáj lesz. A bankszámla kivonaton feltüntettet postacímet viszont nem fogadták el, hiszen a banki egyenleget, amihez aztán már tényleg semmi köze nincs az oldalnak, a szerző kitakarta. Válaszként azt az üzenetet kapta, „Sajnos ez a dokumentum nem megfelelő, mert az előző képernyőfotón grafikus szerkesztést használt”. Az oldal már minden létező identitást igazoló dokumentummal rendelkezett, de még a bankszámla egyenleg is érdekelte. Ekkor az író teljesen kiborulva, azt írta az oldalnak, hogyha netán a seed phrase-re és a bitcoin tárca egyenlegére is kíváncsiak, mindenben áll a kriptotőzsde rendelkezésére (irónia).
Ekkor viszont megtört a jég és végre felszabadították a beragadt pénzt. Habár a currency.com nem követett el bűncselekményt, elég nyugtalanító az, hogy ilyen bizalmas adatokat is ki kell adni egy kriptotőzsdének, mint a bankszámla kivonat vagy egy útlevélről készített fénykép. Egy olyan világban, ahol semmi sincs maximális biztonságban, hiszen hackertámadások érhetik még a legnagyobb technológiai vállalatokat is, ki adná meg szívesen a legérzékenyebb adatait egy kriptotőzsdének? Marty Bent ezzel kapcsolatban úgy reagált, hogy „azok a cégek, amelyek egy korrupt, haldokló rendszert támogatnak, szégyelleniük kellene magukat. Ők csak közvetítők, akik profit akarnak szerezni és a digitális korban a szabadság ellenségei, azaz a bitcoin ellenségei is.”
Készült a bitcoin.com „Currency.com Accused of Exploiting KYC to Withhold Customer Funds” cikke alapján.