Világháború óta nem látott válság, elszegényednek a németek
Elszegényednek a németek, írta egy sokkoló jelentés az EU legnagyobb gazdaságáról. Németország a második világháború óta nem látott gazdasági válságával nézhet szembe.
Németország 2025-ben a harmadik éve tartó gazdasági recesszióba léphet, vagyis a második világháború óta nem látott gazdaság válság küszöbére kerülhet – derül ki a Handelsblatt kutatóintézet (HRI) jelentéséből. Németország, az Európai Unió legnagyobb gazdasága a 2024-es és 2023-as 0,3 százalékos zsugorodás után idén 0,1 százalékkal zsugorodhat.
„A német gazdaság a háború utáni történelem legnagyobb válságának közepén van” – mondta Bert Rürup, a HRI vezető közgazdásza. „A világjárvány, az energiaválság és az infláció miatt a németek szegényebbek lettek”.
A HRI nincs egyedül véleményével. A német központi bank decemberben 0,2 százalékra csökkentette 2025-re vonatkozó növekedési előrejelzését a júniusban prognosztizált 1,1 százalékról. Felmérések szerint a német polgárok a február 23-i előrehozott választások előtt is a gazdaság miatt aggódnak leginkább. A lehangoló gazdasági teljesítmény nem sok jót ígér Robert Habeck gazdasági miniszternek, aki filozófus diplomával rendelkezik, és a Zöldek kancellárjelöltje a közelgő választásokon. Egyesek azzal viccelődtek, hogy ha Habeck kancellár lenne, Németországnak hamarosan gazdasági segítségre lenne szüksége.
A Nius hírügynökség a Creditreform hitelügynökség adatait felhasználva azt írta, hogy 2024-ben csaknem negyedével több vállalati csőd volt, mint 2023-ban, vagyis 22 400 cég vált fizetésképtelenné, ami 2015 óta a legmagasabb szám. Eközben az Allianz Trade hitelbiztosító 2025-re még több becsődölt vállalkozással számol. Az Allianz szerint családok tízezrei csúszhatnak le a társadalmi ranglétrán és szegényedhetnek el.
Az iparban, különösen a feldolgozóiparban igen rossz a hangulat – írja a Nius -, közel kétszer annyian pesszimisták 2025-re vonatkozóan, mint azok, akik optimistám látják a jövőt. Alig telik el hét anélkül, hogy egy ipari csoport ne jelentene be létszámleépítést, és a beruházások lassulása még kevesebb munkahelyet jelent – jegyezték meg.
Az elbocsátások tekintetében a feldolgozóipart és az építőipart érintette a legsúlyosabban a jelenlegi válság. Miközben a HRI jelentése szerint a foglalkoztatás tavaly némileg, 46,1 millió főre nőtt, a csoport most havonta mintegy 10 ezer fős foglalkoztatotti létszámcsökkenésre számít.
A HRI a fogyasztás fellendülésének jeleit sem látja, mivel az infláció a fokozatosan emelkedő reálbérek ellenére is felemészti a rendelkezésre álló jövedelmet. Az Ipsos decemberi felmérése szerint a németek mindössze 38 százaléka gondolja úgy, hogy az ország összességében jó úton halad.