A nyugati kormányoknak háborúra van szükségük, mert az adósságuk már nem fenntartható
Martin Armstrong korunk egyik legbefolyásosabb közgazdásza. „Előre látónak” nevezték el, mert ez volt a címe annak az életrajzi filmnek, amely által munkásságát világszerte megismerhették az emberek.
Martin Armstrong nem csupán jósol, mivel elmélkedései pontos matematikai képletek és elemzői készségek gyűjteményén alapulnak. Armstrong valós idejű adatokat értelmez, köszönhetően diakronikus „látásmódjának” és több évtizedes kutatási és elemzési erőfeszítéseinek. Munkája lehetővé teszi, hogy a múlt ismereteit összekapcsoljuk a jelen kor kritikus tényezőivel. Mindezen okok miatt Armstrong elemzései értékesek a jelen megértéséhez és a jövő felé való eligazodáshoz, amely tele van ismeretlenekkel és buktatókkal.
Véleménye szerint a legnagyobb fenyegetés a központosított irányítás. Ez az, ami a kommunizmust a vesztébe taszította. A civilizációk összecsapása a kultúrák és a vallások alapján fog lezajlani, főként az egységes kultúra erőltetésére tett központosított kísérlet miatt.
A Washingtonban ma uralkodó katonai és gazdasági pilléreknek semmi közük a szabadsághoz. Azokhoz az emberekhez van közük, akik nem voltak hajlandók elfogadni a kommunizmus összeomlását. Holott az ellenséget a kommunizmus etnikai rasszizmussá alakította át.
A BRICS születését ezek az emberek okozták, akiket neokonoknak nevezünk. Ők etnikai rasszizmust folytattak, és Oroszországot célba vették azzal, hogy a SWIFT keretében eltávolították őket a világgazdaságból. Ez sokakat ráébresztett a világban arra, hogy a dollárt most fegyverként használják, és többé már nem kizárólag monetáris eszköz. A nemzetek kezdtek rájönni, hogy ha nem tesznek eleget a washingtoni parancsoknak, akkor kiiktathatják őket a SWIFT-ből. Így megosztották a világgazdaságot, véget vetve a globalizációnak.
Martin Armstrong
A demokrácia is csak propaganda
Azt propagálták, hogy demokráciában élünk – folytatja Armstrong. Köztársaságokban élünk, amelyekben a népet képviselik, de nincs szavazati joga a kritikus kérdésekben. A köztársaságok történelmileg a legkorruptabb kormányformák a monarchiához vagy a diktatúrához képest, amelyeket nem lehet megvesztegetni. Egy köztársaságban minden képviselő, akinek nincsenek időkorlátjai, eladó a legmagasabb ajánlattevő részére. Ez a kormányokba vetett bizalom összeomlásához vezetett mind Európában, mind az Egyesült Államokban, amely 30% alá esett – a második világháború óta a legalacsonyabb szintre.
Olyan külső szereplők, mint Soros György, Bill Gates, a Világgazdasági Fórum, személyes programokat erőltetnek, ami még inkább aláássa a rendszereinkbe vetett bizalmat. A kormány dönti el, hogy háborúba megyünk-e vagy sem. Az embereket soha nem kérdezik meg.
Az államadósság-válság, amellyel szembenézünk, gyakran előfordult a történelem során. Fenntarthatatlan, mert a kormányok saját érdekeik szerint cselekszenek, és a hatalom megtartása érdekében mindig növelni fogják az adósságot. Történelmileg ezek a rendszerek akkor omlanak össze, amikor új adósságot bocsátanak ki, hogy kifizessék a régit, és nincs, aki megvegye az új adósságot. Amint nem tudnak többé új pénzt felvenni, elkerülhetetlenül összeomlanak.
A történelem megismétli önmagát, mert az emberi természet soha nem változik. A Római Birodalom csak egy példa a történelemből a sikerekre és a kudarcokra. Mindenkinél tovább fennmaradt, mert nem szabott meg kulturális szabályokat. A keresztények pogányoknak nevezték őket, mert annyi istenük volt. Ez a vallásszabadság, politikájuk eredménye volt. Athénnak Athéné volt, Észak-Európának Thor, ezért nem próbálták megváltoztatni az általuk meghódított területek kultúráját. Létrehoztak egy közös piacot, amelyen valaki Britanniában eladhatott termékeket valakinek Rómában. Tehát a vallásszabadság, az alacsony adók, a szabad mozgás és a közös piac együttesen teremtette meg a Pax Romanát.
A világháború elkerülhetetlen
Nem valószínű, hogy el tudjuk kerülni a világháborút. A kormányoknak azért van szükségük háborúra, mert az adósságuk már nem fenntartható. A háborút ürügyként fogják használni a fizetésképtelenségre, ahogyan ez a második világháború esetében is történt. Létrehozzák a Bretton Woods II-t az IMF digitális valutájával, mint tartalékkal.
Úgy vélem, hogy egy harmadik világháború áll előttünk, amely a Közel-Keleten, Irán és Izrael, Európa és Oroszország, Észak-Korea, Japán és Dél-Korea, Kína és Tajvan között fog kezdődni. De ezek végül össze fognak olvadni.
Minden nemzet gazdagsága az embereken alapszik. Ezt bizonyította Németország és Japán felemelkedése a második világháború után. Ez Adam Smith „láthatatlan kezének” lényege. De a kormányon lévők inkább Marxot részesítik előnyben, mert ő azt vallja, hogy az államnak hatalma van az emberek manipulálására. A kormányok tehát elfelejtették és elutasítják Smith-et, mert Marx több hatalmat biztosít számukra.
Ne legyen igaza
Egy nemrégiben készült interjúban Armstrong a következőkről mesélt:
„A számítógépes modellemet Szókratészről neveztem el, mert a delphoi jósda szerint ő volt Görögország legokosabb embere. Megpróbálta bebizonyítani, hogy a jósnő tévedett, és a folyamat bebizonyította, hogy igaza van. Bíróság elé állították és halálra ítélték, mert túl sokat tudott.
A számítógépem sokat tanított nekem a geopolitikában. Az 1980-as években volt egy nagy bankunk Libanonban, és megkértek, hogy készítsek egy modellt a libanoni fontról. Betettem az adatokat a számítógépbe, és az jött ki, hogy az ország 8 napon belül szétesik. Azt hittem, hogy valami nem stimmel az adatokkal. Amikor ezt elmondtam az ügyfélnek, megkérdezték, hogy melyik valuta lenne a legjobb, én pedig azt mondtam, hogy a svájci frank. Nyolc nappal később kitört a polgárháború. Nyilvánvalóan ők maguk is látták a pénzmozgást, és hozzám fordultak az időzítés miatt.
Ugyanez történt egy szaúd-arábiai ügyféllel is, aki nagy szállítmányozó volt. Felhívott, és megkérdezte, hogy mit fog holnap csinálni az arany, mert Irán elkezdi támadni az öblöt. Tehát ismét volt előzetes információ a háborúról. 1998-ra megértettem, hogy a számítógép hogyan jelzi előre az ilyen eseményeket. Júniusban a londoni konferenciánkon figyelmeztettem, hogy Oroszország összeomlás előtt áll. A londoni Financial Times beosont a terembe, és 1998. június 27-én az újságjuk címlapján közölte ezt az előrejelzést. Oroszország körülbelül 6 héttel később összeomlott.”