Vége az anonim kriptotranzakcióknak az EU-ban?
Az EU Parlament vezető bizottságainak többsége jóváhagyta a pénzmosás elleni új jogszabályokat. A 3000 eurónál nagyobb összegű anonim készpénzes fizetések betiltásra kerülnek a kereskedelmi tranzakciókban. Az üzleti tranzakciókban 10 000 eurós limitet szabtak meg. A szolgáltatók által üzemeltetett (pl. kriptotőzsdék) kriptotárcákba történő névtelen kriptovaluta kiutalások pedig tilosak lesznek.
Dr. Patrick Breyer európai parlamenti képviselő és digitális szabadságharcos a következőképpen indokolja ellenszavazatát:
„Az anonim fizetések általános tiltása legfeljebb minimális hatással lenne a bűnözésre, de ártatlan polgárokat fosztana meg pénzügyi szabadságuktól. Az, hogy milyen gyógyszereket vagy szexjátékokat veszek, senkire sem tartozik. Az adományok gyűjtése érdekében az olyan disszidensek, mint a néhai Alekszej Navalnij és felesége, világszerte egyre inkább a virtuális eszközökben történő névtelen adományokra támaszkodnak. A Wikileakset a hitelkártya-társaságok elvágták az adományoktól.
Az EU készpénz elleni háborújának csúnya következményei lesznek! … el kell gondolkodnunk azon, hogyan tudjuk a készpénz legjobb tulajdonságait átvenni a digitális jövőnkbe. Jogunk van online fizetni és adományozni anélkül, hogy személyes tranzakcióinkat rögzítenék. Ha az EU úgy véli, hogy regionális szinten szabályozhatja a virtuális valutákat, akkor nem értette meg az internet globális jellegét.”
Pofont kapott a készpénz és a kriptovaluta
Nagy volt a közfelháborodás, amikor a Bizottság 2017-ben kikérte a lakosság véleményét a készpénzfizetés korlátozásáról. A válaszadó polgárok több mint 90%-a ellenezte ezt a lépést. Az emberek úgy vélték, hogy az anonim készpénzben történő fizetés „alapvető személyes szabadság”, és hogy „a készpénzben történő fizetésekre vonatkozó korlátozások nem hatékonyak a lehetséges célok (bűncselekmények, terrorizmus, adócsalás elleni küzdelem) elérésében”. Az EKB felmérése szerint a polgárok 10%-a használ készpénzt, még a 10 000 eurónál nagyobb kifizetések esetében is (pl. autóvásárlás). Friedrich Schneider, a Linzi Egyetem szakértőjének számításai szerint a nagy összegű készpénzfizetések betiltása „csak minimálisan csökkentené a bűnözést”.
A készpénzzel ellentétben, amely teljesen névtelen, a kriptovalutákkal végrehajtott tranzakciók a blokkláncon nyomon követhetők. A bűnüldöző szervek simán le tudják követni a bűnözők tranzakcióit. A virtuális eszközöknek a globális pénzügyi rendszer szempontjából csekély jelentősége van. Nincs elegendő bizonyíték a kriptovaluták pénzmosásra való használatának volumenére és gyakoriságára vonatkozóan. Az uniós szabályokat az internet globális jellege miatt könnyű kijátszani. A virtuális eszközök technikailag közvetítők nélkül, közvetlenül, egyik személyről a másikra ruházhatók át, ami lehetetlenné teszi a szabályozásukat, hiába próbál az EU bármit megtenni azért, hogy a tranzakciókat blokkolja.