Vége a TON-nak és a gram tokennek, a Telegram lezárja a projektet
Beadta a törülközőt a TON. Kedden Pavel Duvlov, a Telegram alapítója hivatalosan bejelentette, hogy a SEC-kel folytatott huzavona után a Telegram Open Network (TON) projekt véglegesen megszűnik.
Már hónapok óta csatát vívott egymással a Telegram és az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC), amely azzal vádolta meg a Telegramot, hogy szabályozatlan körülmények között értékesített értékpapírt amerikai befektetőknek. Most viszont úgy tűnik, hogy a SEC győzött. Az üzenetküldő platform atyja bejelentette, hogy nem indítják el a TON blokkláncot.
Durov úgy fogalmazott: „Szomorú nap volt itt a Telegramnál a mai nap. Bejelentettük blokklánc projektünk megszüntetését. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi volt az és miért kellett feladnunk”.
Egy kísérő blogbejegyzés szerint a SEC elnyerte az amerikai bíróság előzetes határozatát, amely megakadályozza a TON elindítását, illetve a gramm tokenek terjesztését. A hír arcon csapásként érte a Telegram csapatát is. Múlt héten még arról adott hírt a vállalat, hogy 2021. áprilisára halasztják el a TON startolását. A cég akkor még azt nyilatkozta, hogy a csúszás miatt a kötelezettségvállalásaiknak eleget tesznek és visszafizetik a befektetőknek a projektbe helyezett pénzük 72%-át. Amennyiben hajlandóak viszont egy évet várni a tervezett jövő áprilisi indulásig, 110%-ot kapnak. Ez az ajánlat azonban csak a nem amerikai befektetőknek szólt, az amerikaik kénytelenek voltak elfogadni a 72%-os visszatérítést. Most viszont Durov bejelentése után nem tudni, hogy az összes befektető visszakapná-e a pénzét és ha igen, akkor a befektetéseik hány százalékát.
Durov utalt a TON blokklánc független verzióinak elindítására irányuló harmadik felek erőfeszítéseire, de a Telegram alkalmazottjai ezekben a projektekben nem vesznek részt. Ehhez kapcsolódóan azt írta, hogy „bár megjelenhetnek a TON számára épített technológián különféle hálózatok, mi nem leszünk velük kapcsolatban, és nem valószínű, hogy bármilyen módon is támogatjuk majd őket. Tehát légy óvatos, és ne hagyd, hogy bárki félrevezessen.”
Amerikai döntéshozók kezében a világ pénzügye
Durov azt is kifogásolta, hogy az amerikai bíróság kijelentette, hogy nemcsak az USA-ban, de más országban sem értékesíthetnek gram tokeneket. A döntést azzal magyarázták, hogy ha a TON elindulna máshol, az amerikai állampolgárok valamilyen módon hozzáférhetnének ahhoz. Tehát az amerikai befektetők érdekében, sehol sem lehet a grammot terjeszteni, még ha az más országokban tökéletesen működne is. A bíró határozatára a következőt írta:
„Sajnos az amerikai bírónak igaza van egy dologban: Mi, az USA-n kívül élő emberek, szavazhatunk az elnökeinkről és választhatunk parlamenti képviselőket is, de pénzügyi és technológiai szempontból még mindig az Egyesült Államoktól függünk. A dollár és annak befolyása a globális pénzügyi rendszerre óriási hatalmat ad az Egyesült Államok kezébe. Befolyásolhatja az Apple-t és a Google-t is, hogy az app áruházaikból melyik alkalmazást távolítsák el. Sajnos mi, a világ népességének 96%-a, a 4% által megválasztott döntéshozóktól függünk.”
Majd azt írta a bejegyzés végén, hogy „szeretném ezt a posztot azzal zárni, hogy szerencsét kívánok mindazoknak, akik a decentralizációra, az egyensúlyra és az egyenlőségre törekszenek a világon. Ti a helyes csatát vívjátok. Ez a csata talán generációnk legfontosabb csatája. Reméljük, hogy ti sikerrel jártok ott, ahol mi kudarcot vallottunk.”