Elbúcsúzhatunk a magánélettől Ausztriában: az osztrák kormány megfigyelné a privát beszélgetéseinket
Az online adatvédelem kérdése az elmúlt években az Európai Unió egyik legvitatottabb témájává vált. Miközben a szalagcímek szerint a nyugati társadalom elkötelezett a magánélet védelme mellett, egyre gyakoribban azok a politikai és jogalkotási törekvések, amelyek a digitális megfigyelés kiterjesztését célozzák a gyermekvédelem vagy a szervezett bűnözés elleni küzdelemre hivatkozva.
Az osztrák kormány új törvényjavaslata szerint megfigyelnék a végponttól végpontig titkosított üzenetküldő alkalmazásokat is a nemzetbiztonság és a bűnüldözés hatékonyságának a növelése céljából. Etikus-e ez annak tudatában, hogy a GDPR jelenleg az egyik, ha nem a legfontosabb alapelv az EU-n belül?
Egyre nő a megfigyelés mértéke
A szomszédságunkban található Ausztria csatlakozott a világ azon országaihoz, amelyek egyre növekvő aktivitást mutatnak a titkosítást kínáló alkalmazások megfigyelése terén. Az olyan alkalmazások, mint a WhatsApp és a Telegram, alapvetően biztonságos és végponttól végpontig biztosított titkosítást kínálnak, azonban egyre több kormány és hatóság kíván hozzáférni ezekhez a beszélgetésekhez.
A titkosítás-ellenes tendencia az elmúlt években vált kifejezetten népszerűvé, miután a terrorizmus, a gyermekvédelem és a szervezett bűnözés a hatóságok szerint már áttelepült ezekre az alkalmazásokra. Ennek ellenére, a technológiai szakértők és az adatvédelmi jogászok folyamatosan figyelmeztetik a kormányokat, hogy a titkosítás során nem lehet csak a „jó oldalnak” hozzáférést adni.
A GDPR 2016-ban került elfogadásra, 2018 májusában pedig hatályba is lépett. Ennek ellenére az EU-s hatóságok és kormányok magasztos célokkal próbálnak hozzáférni adatainkhoz. Az általános vélekedés az, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak hozzá kell férni adatainkhoz, ugyanakkor például a Pegasus-botrány is rávilágít arra, hogy a megfigyelés nem feltétlen etikus kereteken belül zajlik. Egyes kormányok számtalanszor visszaéltek már a technikai eszközök megfigyelésével, amellyel polgárok adatait és kommunikációit szerezték meg.
Növekszik az osztrák megfigyelés
A hét elején Gerhard Karner, osztrák belügyminiszter, arról beszélt, hogy a nemrég bemutatott törvénytervezet célja a privát kommunikáció megfigyelése a titkosítást kínáló alkalmazásokban is. Ez illeszkedik ahhoz a narratívához, miszerint a hatóságoknak szükségük van a hozzáféréshez a „terrorizmus és a szélsőséges tevékenységek” elleni küzdelem miatt.
E meglehetősen tág meghatározás ellenére Karner ígéretet tett arra, hogy az osztrák hatóságok csupán évente néhány alkalommal élnének jogaikkal, amikor azt az alapos gyanú megkívánja. Ide tartozik a terrortámadások előkészítésének a gyanúja, valamint a terrorista csoportok megalakításainak az esetei.
Karner koalíciós partnere, Jorg Leichtfried, elutasította azokat a vádakat, miszerint a lakosságot ez követlenül érintené. A törvénytervezet mögött állók arra kérik az osztrák lakosságot, hogy bízzanak a kormányban és a rendfenntartó szervekben, hogy azok sosem élnének vissza a rájuk bízott hatalommal. A megfigyelés célja kizárólag az antidemokratikus célok megakadályozását szolgálja.
Amennyiben a javaslatot elfogadják, az jelentős változásokat hozat az osztrák és uniós digitális kommunikáció szabályozásában. Akár az is előfordulhat, hogy a Telegram, a Signal, vagy éppen a WhatsApp kivonulnak a kontinensről, ha nem tudják vagy nem akarják teljesíteni az új követelményeket. A tavaly augusztusi eseményekből kifolyólag azt már tudjuk, hogy Pavel Durov és a Telegram kitartanak az adatvédelem mellett.