Az Ethereum olaja, az „Ether”
Korábban már írtunk az Ethereum céljáról és kifejtettük, hogy egyfajta decentralizált internetként és decentralizált app store-ként működjön úgy, hogy a folyamatokat egy új típusú, központi szerver nélküli (P2P) alkalmazás, egy un. dapp támogatja.
És habár az Ethereumot senki nem birtokolja, az annak működését biztosító erőforrásokhoz a hozzáférés nem ingyenes. A hálózatnak egyfajta “etherre”, egy olyan egyedi kódra van szüksége, amivel azért a számítási kapacitásért fizethetünk, amik egy alkalmazás vagy program futtatása során kerülnek felhasználásra.
Az “ether” – akárcsak a bitcoin – egy digitális, bemutatóra szóló eszköz (egy fizikai formában létező értékpapírhoz vagy kötvényhez hasonlítható). A készpénzhez hasonlóan az ether esetében sincs szükség arra, hogy egy harmadik fél feldolgozzon vagy jóváhagyjon egy tranzakciót.
Az ether azonban elsősorban nem egy újabb digitális valuta vagy alternatív csereeszköz, hanem a hálózaton fellelhető decentralizált alkalmazások “üzemanyagaként” funkcionál.
Ez elsőre talán bonyolultnak hangzik, de az ethert úgy is fel lehet fogni, mint egy felhasználói élményt javító tokent vagy magyarosan zsetont.
Idézzük fel most újra az Ethereum online, decentralizált notebookját! Egy bejegyzés feltöltéséhez, módosításához vagy törléséhez etherben tranzakciós illetéket kell fizetnünk, hogy a hálózat feldolgozza ezeket a műveleteket.
Az előző üzemanyag hasonlatot továbbgondolva az ethert olykor “digitális olajnak” is nevezik. Az Ethereumon a tranzakciós költségeket aszerint határozzák meg, mennyi ilyen “benzinre” is van szükség a kért művelethez.
Tehát minden egyes művelethez annyi “benzinbe” kerül, amennyi számítási kapacitásra és időre van szükség a futtatásához. Egy tranzakció ára 500 “benzin”, amit etherben fizetünk.
Gazdasági rendszerként az ether keretei viszonylag nyitottak. Míg az összes bitcoin mennyisége 21 millióban van limitálva, addig az ethernek nincs hasonló felső határa.
A jelenleg létező összes ether közül 60 milliót vásároltak fel a felhasználók egy közösségi finanszírozási kampány során, még 2014-ben.
További 12 millió került az Ethereum Alaphoz, egy olyan csoporthoz, ahol a kutatók és fejlesztők a rendszer alapjául szolgáló technológián dolgoznak. Tizenkét másodpercenként 5 ether (ETH) kerül elosztásra olyan “bányászok” között, akik a hálózaton végbement tranzakciókat erősítik meg.
Évente legfeljebb 18 millió ETH-t bányásznak ily módon. Öt ETH jön létre kb. 12 másodpercenként, amikor egy bányász rátalál egy blokkra vagy egy tranzakciós csomagra.
Senki nem ismeri tehát a jelenleg létező összes ETH számát. Az etherek létrehozásának az üteme 2017 után nem lesz ilyen egyértelmű, ugyanis ekkor az Ethereum a tervek szerint egy új, “proof-of stake” protokollon alapú konszenzus algoritmusra tér majd át.
Ez pedig valószínűleg megváltoztatja az etherek létrehozásának a szabályait, vagyis a bányászat aránya ebben csökkenhet.