Fertőző betegségként példálózott a szólásszabadsággal Ursula von der Leyen

Az Európai Unió elnöke, Ursula von der Leyen nemrégiben az álhírekkel és dezinformációval szembeni küzdelem érdekében a „pre-bunking” (előzetes cáfolat) technikák bevezetését javasolta, amelyek szerinte segíthetnek „oltásként” védelmet nyújtani a félretájékoztatással szemben. A kritikusok szerint ez a hozzáállás a szólásszabadság korlátozását célozza, hiszen előre definiálják, hogy mi számít „helyes” információnak, kizárva a másként gondolkodókat.

Az álhírek elleni küzdelem veszélyei

Von der Leyen szerint a dezinformáció terjedése ellen védekezni kell, azonban az ellenvélemények hangsúlyozzák, hogy a tudás fejlődése éppen a nyílt vita és a különböző vélemények ütköztetése révén valósul meg. Az emberi történelem legnagyobb tudományos és társadalmi előrelépéseit sok esetben éppen a konvenciókkal szembenálló gondolatok hozták létre.

Kapcsolódó tartalom: Az Európai Unió megbírságolná Elon Muskot

Az EU vezetője azonban nem az egyedüli, aki a közösségi diskurzus „tisztántartását” sürgeti. John Milton már 1644-ben, az Areopagitica című írásában rámutatott arra, hogy a tanulás és felfedezés elengedhetetlen része az, hogy az emberek képesek legyenek a hibáikból tanulni, amelyre egy cenzúrázott környezetben nincs lehetőség. Történelmileg a hatalmi elit által támogatott nézetek sokszor a hatalmuk fenntartását szolgálták, kizárva az alternatív véleményeket és a „téves” gondolatokat.

Kétes múlt és kettős mérce

Von der Leyen „dezinformáció elleni küzdelme” különös színt kap, ha figyelembe vesszük, hogy az EU és a Pfizer között létrejött vakcinaszerződésekkel kapcsolatos titkolózás az elnöki tevékenységére árnyékot vet. A „Pfizergate”-ként elhíresült ügy során von der Leyen állítólagos szerepe és az ellene folyó vizsgálatok az átláthatóság hiányát és a közvélemény bizalmának megrendülését eredményezték. Ironikus módon éppen az oltásokhoz kapcsolódó „vakcináció” hasonlatot választotta a „dezinformáció elleni harc” szemléltetésére, miközben a saját vakcinaszerződésekkel kapcsolatos tevékenysége erős kritikát váltott ki.

Az ilyen kettős mérce erőteljes üzenetet hordoz: miközben a polgárokat „oltani” kívánja a félretájékoztatás ellen, saját politikája is kérdéseket vet fel az átláthatóság és az elszámoltathatóság terén.

A szólásszabadság és a demokrácia jövője Európában

Az álhírekkel kapcsolatos intézkedések fokozódó terheket rónak az európai állampolgárokra, míg a szólásszabadság védelme továbbra is kiemelten fontos kérdés marad. Bár a dezinformáció elleni küzdelem kívánatos cél, ez nem történhet a polgári jogok, különösen a véleménynyilvánítás szabadságának kárára.Az amerikai kormány állítólagos nyomása Németországra és az EU-ra a cenzúra szigorítása érdekében tovább növeli az aggályokat, hogy az egyensúly felborulhat a dezinformáció elleni harc és a véleményszabadság tiszteletben tartása között.