Ultrafeldolgozott élelmiszerek, amelyek éhessé és beteggé tesznek minket
Az egészségtelen ételek fogyasztása áthatja jelenlegi kultúránkat, és ennek következményei már jó ideje megmutatkoztak. A The BMJ című szaklapban megjelent, 9,8 millió résztvevő bevonásával készült szisztematikus jelentés összefüggést mutatott ki az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása és 32 betegség – köztük a szív- és érrendszeri, gyomor és légzőszervi rendellenességek, a rák, a 2-es típusú cukorbetegség, a szorongás, a depresszió és a korai halálozás – megnövekedett kockázata között.
A tanulmány megállapította, hogy a magas jövedelmű országokban, például az Egyesült Államokban, a napi kalóriabevitel akár 58%-át is az ultrafeldolgozott élelmiszerfogyasztás teszi ki, de közepes és alacsony jövedelmű országokban szintén jelentősen megnőtt ezek fogyasztása az elmúlt években.
Azoknál az embereknél, akik többet fogyasztottak ezekből az élelmiszerekből, megnőtt a depresszió, a 2-es típusú cukorbetegség és a halálos szívroham kockázata, derült ki a kutatás során.
Dr. Zheng Yuanyu, a tajvani Taipei Veterans General Hospital fertőző betegségek osztályának korábbi kezelőorvosa a „Health 1+1” programban az ultra-feldolgozott élelmiszerek függőséget okozó jellegéről és a fogyasztásuk ésszerű kezelésének stratégiáiról beszélt.
Mik az ultrafeldolgozott élelmiszerek?
A BMJ Group sajtóközleménye szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek közé tartoznak például a készételek, a csomagolt pékáruk, a rágcsálnivalók, a cukros gabonafélék és a szénsavas italok. Ezek a termékek több ipari feldolgozási eljáráson mennek keresztül, és jellemzően színezékeket, emulgeálószereket, ízesítőket és egyéb adalékanyagokat tartalmaznak. Emellett gyakran magas a hozzáadott cukor-, zsír- és sótartalmuk, viszont alacsony a rost- és a vitamintartalmuk.
A szakember megjegyezte, hogy nem minden feldolgozott élelmiszer minősül „ultrafeldolgozottnak” vagy egészségtelennek. Elmondta, hogy például a gyárban felmelegített és lezárt élelmiszerek minimálisan feldolgozottnak minősülnek. Néhány egyszerűen feldolgozott termék azonban még mindig egészségtelen lehet. A leggyakoribb ultrafeldolgozott élelmiszerek, mint például az instant tészták, a csomagolt rágcsálnivalók, italok, valamint a gyárilag előállított sütemények és kenyerek, bonyolultabb gyártási folyamatokon mennek keresztül, javarészt az élelmiszerekből kivont, kémiailag módosított anyagokból, valamint az íz, a textúra, a megjelenés és a tartósság fokozására szolgáló adalékanyagokból készülnek, és minimálisan vagy egyáltalán nem tartalmaznak teljes értékű élelmiszereket.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek 7 egészségügyi kockázata
A BMJ kimutatása 45 különböző tanulmányt tartalmazott, ezek elkészítésénél több mint 9,8 millió résztvevőt vettek figyelembe. A felülvizsgálat által feltárt egészségkárosító hatások tömkelege nagyjából az alábbi hét kategóriába sorolható:
- Halálozási arány: a rákos megbetegedésekkel kapcsolatos halálozás, szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos halálozás és szívbetegségekkel kapcsolatos halálozás.
- Rák: Általános rák, emlőrák, vastagbélrák, központi idegrendszeri daganatok, krónikus limfocita leukémia, hasnyálmirigyrák és prosztatarák.
- Mentális egészségromlás: rossz alvás, szorongás, gyakori mentális zavarok és depresszió.
- Szív- és érrendszeri problémák: szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, hipertrigliceridémia és alacsony HDL-koleszterinszint.
- Légzőszervi problémák: asztma és zihálás.
- Gyomor- és bélrendszeri panaszok: Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás.
- Anyagcsere betegségek: Hasi elhízás, magas vércukorszint, metabolikus szindróma, nem alkohol okozta zsírmájbetegség, túlsúly, elhízás és 2-es típusú cukorbetegség.
A kutatók értékelték a különböző tanulmányokból származó bizonyítékok hitelességét és minőségét, és megállapították, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása különösen a kardiometabolikus problémák, a gyakori mentális zavarok és a halálozási eredmények magasabb kockázatával jár együtt. A kutatók szerint meggyőzőek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a következő állapotok összefüggésbe hozhatók az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásával.
- A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő halálozás mintegy 50%-kal magasabb kockázata
- A szorongás és a gyakori mentális egészségügyi állapotok akár 53%-kal magasabb kockázata
- A 2-es típusú cukorbetegség 12%-kal nagyobb kockázata.
Ezen kívül a kutatók erősen valószínűsíthető bizonyítékot találtak a következőkre:
- 21%-kal nagyobb a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata
- A szívbetegséggel összefüggő halálozás, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és az alvászavarok 40-66%-kal megnövekedett kockázata
- A depresszió 22%-kal magasabb kockázata.
Dr. Zheng kiemelte, hogy bár az ultrafeldolgozott élelmiszerek számos betegséggel összefüggésbe hozhatók, ez nem feltétlenül jelent közvetlen okozati összefüggést. Szernite az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a cukorbetegség közötti összefüggésre vonatkozó bizonyítékok a legmeggyőzőbbek. A cukorbetegség az egész szervezetben ronthatja az érrendszeri és immunfunkciókat, növelve a különböző egyéb betegségek kockázatát a cukorbetegségre már hajlamos betegeknél.
A szakember a JAMA Network Open című szaklapban 2023-ban megjelent tanulmányra hívta fel a figyelmet, amely az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a mentális betegségek kockázata közötti összefüggést vizsgálta. A tanulmány szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek növelhetik a depresszió kialakulásának valószínűségét. A kutatók 15 éven keresztül több mint 30 000 egészségügyi dolgozót követtek nyomon. A tanulmányból kiderült, hogy a több ultrafeldolgozott élelmiszer, különösen a mesterséges édesítőszereket tartalmazó élelmiszerek fogyasztása jelentősen növelte a depresszió kialakulásának kockázatát.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek addiktív jellege
A The BMJ című szaklapban 2023-ban megjelent tanulmány becslése szerint a felnőttek körülbelül 14 százalékának és a gyermekek 12 százalékának lehetnek az ultrafeldolgozott élelmiszerek függőségével kapcsolatos problémái.
Dr. Zheng kijelentette, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek függőségével kapcsolatos problémák – az okostelefon- és az alkoholfüggőséghez hasonlóan – jelentősen befolyásolhatják a mentális egészséget. Elmagyarázta, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek összetevői, például a finomított szénhidrátok és zsírok nagy mennyiségű dopamin felszabadítására serkenthetik az agyat. Ez olyan szinteket érhet el, mint amilyeneket a nikotin és az alkohol váltanak ki, ezáltal járulva hozzá a függőség kialakulásához.
Dr. Zheng rámutatott továbbá, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyakran tartalmaznak hozzáadott zsírokat és kémiai adalékanyagokat. A különböző feldolgozási módszerek miatt ezek az élelmiszerek olyan hatásokat válthatnak ki, amelyek megzavarják a szervezet étvágyszabályozó mechanizmusait, és így a kalóriafogyasztás megnövekedéséhez vezetnek, anélkül, hogy azt észlelnénk. A felesleges kalóriák hosszú távú felhalmozódása viszont későbbi egészségügyi problémákat eredményezhet.
Egészségügyi tippek az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának mérsékléséhez
A mai világunkban elkerülhetetlen az ultrafeldolgozott élelmiszerek csábítása. Dr. Zheng hangsúlyozta annak fontosságát, hogy felismerjük ezen élelmiszerek addiktív jellegét és egészségügyi veszélyeit. Amennyiben jelentkeznek a függőség jelei, kulcsfontosságú a korai beavatkozás.
Ha már élünk velük, az ultrafeldolgozott élelmiszerek közül ajánlott az egészségesebb opciókat választani. Reggelire például olyan gabonaféléket érdemes választani, amelyeknek alacsonyabb a cukor-, a nátrium- és a sótartalma, és magasabb a rosttartalmuk, és nem tartalmaznak finomított szénhidrátokat. A bevitt cukortartalmat úgy is csökkenthetjük, ha felváltva fogyasztjuk a cukros és cukrozatlan gabonaféléket.
Dr. Zheng egy népszerű csokoládétortát hozott fel példaként, amelyről elmondta, hogy jelentős mennyiségű kémiai adalékanyagot – komplex sűrítőanyagokat, emulgeálószereket és a sütőzsír minőségét javító szereket – tartalmaz. 100 gramm ilyen édesség 26,3 gramm cukrot tartalmaz, ami a termék több mint az egynegyedét teszi ki, ráadásul ehhez 17,7 gramm zsír párosul. Dr. Zheng arra figyelmeztet, hogy egy ilyen édességet nem szabad napi nassolnivalóként fogyasztani, sőt, a legjobb ha teljesen mellőzzük az étrendünkből.