Újabb megfigyelési botrány az EU-ban: jön az érzelemfelismerő szoftver
A múlt héten felemás eredménnyel lezárult a Patrick Breyer által indított érzelemfelismerő szoftver adatigénylési pere. A jelenleg a Német Kalózpárt európai parlamenti képviselője még 2018-ban nyújtotta be adatigénylési kérelmét az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségéhez (REA) az iBorderControl kutatási projekt kapcsán. Az Európai Bizottság, a REA felügyeleti szerve, visszautasította a kérelmét, mivel szerinte az sértette volna a REA kereskedelmi érdekeit, beleértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogait is. Breyer azonban nem hagyta annyiban és 2019-ben az Európai Unió Törvényszéke elé vitte az ügyet.
Problémás projekt
A projekt több szempontból is aggályos. Egyrészt a 4.5 milliós eurós költségvetésű fejlesztés, melyet az adófizetők pénzéből finanszíroz az EU, teljes titoktartás mellett zajlott. Se az adófizetők, de a képviselők nem kaptak semmilyen tájékoztatást az érzelemfelismerő szoftver működési elvéről se annak lehetséges felhasználásáról. Breyer adatigénylése elsősorban az új biometrikai technológia etikai értékelésére és jogszerűségének vizsgálatára irányult.
Maga a szoftver is több kérdést vet fel. Az iBorderCtrl egy olyan AI-alapú megfigyelő szoftver, amely egy élő videó interjú során képes meghatározni, hogy a vizsgált személy hazudott-e a válaszadás során. A EU a tervek szerint ezt a rugalmasan telepíthető eszközt a határátkelést megelőzően vetné be az EU-ba látogatók átvizsgálása során. Az ARTICLE 19 jogvédő szervezet a szoftver betiltását követeli, mivel véleményük szerint a technológia tudományosan megalapozatlan és több szempontból is sérti a nemzetközi emberi szabadságjogokat.
Felemás ítélet
Az Európai Unió Törvényszéke az ítéletben ugyan elismerte, hogy az átláthatóság érdekében szükség van a demokratikus felügyeletre a megfigyelési technológiák fejlesztése során, de szerinte ezt már csak a kész szoftverek esetében kell biztosítani, a fejlesztés során nem. Barbora Bukovska, az ARTICLE 19 közigazgatási és az igazságszolgáltatási felelős vezetője, csalódottságának adott hangot az ítélettel kapcsolatban. Mint mondta a Törvényszék nem ismerte fel annak jelentőségét, hogy egy az adófizetők pénzéből finanszírozott projekt esetében nem lehet kérdés az átláthatóság teljes körű biztosítása már egészen a projekt indulásától kezdve. Ám a legnagyobb gondot mégis az jelenti, hogy a törvényhozók zöld utat adtak egy olyan technológia fejlesztéséhez és felhasználásához, amely alapjaiban sérti az EU által is alaptörvénybe foglalt jogokat, mint a szólásszabadság, a magánélethez vagy az egyenjogúsághoz való jog.
Nem ez az első eset, hogy az EU alapvető jogokat sért a megfigyelések során. A korábban elfogadott Chatcontrol néven elhíresült rendelet a mostanihoz hasonló problémákat vetett fel a jogvédők körében.