Újabb csapás érte a globális olajpiacot, hova tovább?
Az olajválság közepette már Líbiából sem lehet nyersanyagra számítani. Az országban ismét zavargások törtek ki, ami miatt leállt az olajkitermelés.
Líbia napi 1,1 millió hordónyi olajtermelése csökken – közölte Mohammed Aoun, az ország olajügyekért felelős minisztere, hozzátéve, hogy az ország szinte valamennyi olajmezője leállt.
Líbia legnagyobb mezőjét, az El Sharara mezőt az El Feellel együtt a múlt hónapban állította le a keleti parlamenthez kötődő Líbiai Nemzeti Hadsereg.
Aoun szerint azonban „úgy tűnik, hogy a bezárást egy hivatalos szerv, a Petroleum Facilities Guard kérte.”
Líbiában ismét zavargások törtek ki, mivel két politikus verseng a miniszterelnöki posztért: Abdul Hamid Dbeibah ideiglenes miniszterelnök és a kelet-barát Fathi Bashaga. A jelentések szerint a mezők és exportterminálok bezárását végző csoportok Bashaga táborához tartoznak.
Az olajügyekért felelős miniszter szerint Líbiában jelenleg csak a Hamada és a Mellitah komplexum működik, a Wafa mező pedig csak időnként termel.
Ez azt jelenti, hogy Líbia szinte egyáltalán nem termel olajat, ami további feszültséget jelent az amúgy is alulellátott olajpiacon. Az észak-afrikai ország a nagy mezők és exportterminálok bezárása miatt már májusban is körülbelül 600 000 hordónyi olajat termelt, most pedig a bezárások után a kitermelés mértéke a hatodára esett, nagyjából 100 000 hordóra.
„Már az orosz veszteséggel is küszködtünk, így most a líbiai helyzet csak hab a tortán” – mondta Robert Yawger, a Mizuho ügyvezető igazgatója a Reutersnek.
A szakemberek úgy vélik, hogy az olaj iránti kereslet némiképp mérséklődhet, hiszen Kínában ismét felütötte a fejét a COVID, ami miatt az államvezetés újbóli lezárásokat rendelt el az országban. Bár a hétvégén csak 166 esetet jelentettek, Peking zéró COVID politikája brutális zárlatokat eredményezhet, ami csökkenti a keresletet. A cikk írásának idején a Brent olajért már 123 dollárt adtak.