Új szabályok a nagyvállalatok számára az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényében
Itt vannak az új online tartalommoderálási szabályok.
Az EU legújabb, a nagyvállalatokkal szembeni szigorítása még a héten megkezdődik. Mától kezdve összesen 19 nagyvállalatnak kell betartania a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) átfogó szabályait.
A DSA lényegében egy mérföldkőnek számító tartalommoderációs szabálykönyv. Célja, hogy a felhasználók számára lehetővé tegye és megvédje az online felhasználókat a káros vagy illegális tartalmakkal, a dezinformációval, valamint a magánélet és a szólásszabadság megsértésével szemben.
A felsorolt technológiai cégek nemcsak az elsők, akiknek meg kell felelniük a törvénynek, hanem azok is, amelyek a törvény legszigorúbb és legmesszebbmenő intézkedéseivel szembesülnek. Ez azért van így, mert havonta legalább 45 millió aktív európai felhasználót érnek el. Ennek az EU szerint jelentős társadalmi és gazdasági hatása van.
A jogszabály végül a blokkon belül minden digitális szolgáltatást nyújtó vállalkozásra vonatkozik majd, és várhatóan 2024 februárjában lép teljes mértékben hatályba. A jogsértésekért akár a globális bevételük 6%-át kitevő bírságok, vagy akár az unióból való ideiglenes kitiltás is kiszabható.
Szabályaink lényege, hogy a technológia az embereket és a társadalmakat szolgálja, nem pedig fordítva. A digitális szolgáltatásokról szóló törvény a platformok és a keresőmotorok érdemi átláthatóságát és elszámoltathatóságát fogja megteremteni, és a fogyasztóknak nagyobb ellenőrzést biztosít online életük felett.
– mondta Margrethe Vestager, a Bizottság alelnöke.
Ki van a huncutok listáján?
A közösségi médiaplatformoktól kezdve az online piacterekig és a keresőmotorokig terjed az eddigi lista: Facebook, TikTok, X (korábban Twitter), YouTube, Instagram, LinkedIn, Pinterest, Snapchat, Amazon, Booking, AliExpress, Zalando, Google Shopping, Wikipedia, Google Maps, Google és Apple mobil app store-ok, Google Search és Microsoft Bing.
5 kulcsfontosságú DSA kötelezettség, amelyet a nagyvállalatoknak be kell tartaniuk
1. Távolítsa el az illegális tartalmat
A felsorolt vállalatok kötelesek azonosítani és eltávolítani platformjaikról az uniós vagy nemzeti szintű jogszabályok által meghatározott illegális tartalmakat. Az online piacterek esetében ez az eladók felkutatását és a meglévő termékadatbázisok szúrópróbaszerű ellenőrzését is jelenti a hamisított és veszélyes áruk vagy szolgáltatások elleni védelem biztosítása érdekében.
2. A célzott hirdetések bizonyos típusainak betiltása
A nagy technológiai óriások többé nem használhatnak olyan célzott hirdetéseket, amelyek kiskorúak profilalkotásán vagy érzékeny személyes adatokon, például etnikai hovatartozáson, szexuális irányultságon vagy politikai nézeteken alapulnak.
3. Növeljék a felhasználók jogosítványait
A felhasználóknak egy sor új joguk lesz, például megjelölhetik az illegális tartalmakat, megtámadhatják az online platformok döntéseit, ha saját tartalmukat eltávolítják, és akár kártérítést is kérhetnek a szabályok megsértése esetén. Lehetőségük lesz arra is, hogy tájékoztatást kapjanak a hirdetési gyakorlatról, többek között arról, hogy egy hirdetés kifejezetten őket célozza-e meg, és ha igen, akkor miért, a lemondás lehetőségével együtt.
4. A káros tartalmak és a dezinformáció visszaszorítása
A kiválasztott vállalatoknak továbbá évente kockázatértékelést kell végezniük, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a dezinformáció, a választási manipuláció, a hoaxok, a kibererőszak és a kiszolgáltatott csoportokat ért károk mérséklése érdekében – a véleménynyilvánítás szabadságának kiegyensúlyozása mellett. Ezeket az intézkedéseket független ellenőrzéseknek is alávetik.
5. Legyen átlátható
Példátlan lépésként a platformoknak régóta őrzött információkat kell majd nyilvánosságra hozniuk adataikról, rendszereikről és algoritmusaikról a hatóságok és a bejegyzett kutatók számára. A nyilvánosság számára hozzáférést kell biztosítaniuk a kockázatértékelési és ellenőrzési jelentéseikhez is, az általuk futtatott hirdetésekről szóló információkat tartalmazó adattár mellett.
A DSA-nak való megfelelés nem büntetés – ez egy lehetőség ezen online platformok számára, hogy megerősítsék márkaértéküket, megbízhatóságukat és oldaluk hírnevét.
– mondta Thierry Breton biztos egy nyilatkozatban.
Ki tett eddig eleget az előírásoknak?
A közösségi média csoportjában a TikTok egy „további jelentési lehetőséget” vezet be az európai fogyasztók számára. Ez lehetővé teszi számukra, hogy jelezzék az illegális tartalmakat, beleértve a reklámokat is. Továbbá tájékoztatást nyújt számukra a tartalommoderációs döntéseiről, és lehetővé teszi számukra a személyre szabás kikapcsolását. A 13-17 év közötti kiskorúaknak szóló célzott hirdetések megszűnnek.
A Snapchat hasonló változtatásokat hajtott végre. Így például a kiskorúaknak szóló személyre szabott reklámok többé nem engedélyezettek. A felnőtt felhasználóknak pedig nagyobb átláthatóság és ellenőrzés áll rendelkezésükre az általuk látott hirdetésekkel kapcsolatban.
Eközben a Meta nem személyre szabott tartalommal, feedeket indított a Facebookon és az Instagramon.
Az online piacterek közül a Zalando tartalomjelző rendszereket vezetett be a weboldalán. Az Amazon csatornát nyitott az illegális termékek megjelölésére, és mostantól több információt nyújt a harmadik fél kereskedőkről.
Ennek ellenére mindkét vállalat jogi lépéseket tett az EU ellen, azt állítva, hogy „tisztességtelenül” kerültek fel a listára.
A DSA lehetséges hatása
Az adatmegosztás és az online tartalom moderálás szabályait eddig a nagyvállalatok határozták meg. A DSA célja, hogy ezt megváltoztassa, méghozzá úgy, hogy példátlan próbakövet állít fel, hasonlóan az EU szabályozási erőfeszítéseihez a GDPR és a készülő mesterséges intelligencia törvény révén.
Az európai digitális szolgáltatási törvény az Európai Unió által nem megfelelőnek tartott online vállalati gyakorlatokra próbál reagálni.
– mondta David Frautschy Heredia, az Internet Society (ISOC) európai kormányzati és szabályozási ügyekért felelős vezető igazgatója.
A törvény hatását szoros figyelemmel kísérjük. A vállalati szervezetek természetüknél fogva joghatóságok között működnek, így potenciálisan káros magatartásuk nem korlátozódik egyetlen régióra. Ráadásul az EU-t széles körben a digitális szabályozás referenciahatóságának és követendő példának tekintik.
Mivel azonban a jogszabály egyes részeit és annak végrehajtását még meg kell határozni, a szakértők a lehetséges kockázatokra is rámutatnak.
„Rendkívül fontos annak biztosítása, hogy ezek az új kötelezettségek ne járjanak nem szándékolt következményekkel, különben véletlenül az egész világon tükröződhetnek” – jegyezte meg Frautschy Heredia. Hozzátette, hogy a rosszul összehangolt politika az internet „széttöredezéséhez” vezethet.
Eközben a Mozilla világszerte 66 civil szervezettel együtt sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa, a DSA ne vezessen cenzúrához és az alapvető jogok megsértéséhez.