Törvényes fizetőeszközök és a bitcoin jogi státusza Magyarországon 2023-ban
A bitcoin jogi státusza Magyarországon továbbra is vitatott kérdés. A Polgári Törvénykönyv szerint nem minősül dolognak, mivel nincs fizikai megnyilvánulása. Ugyanakkor a kötelmi jog területén a felek megállapodhatnak abban, hogy a tartozást bitcoinnal fizetik ki. Az értékpapírok kategóriájába sem sorolható, mivel nincs kibocsátója. Az NFT-k (Non-Fungible Token) jogi megítélése is még fejlődő terület, ahol az NFT-k lehetnek műalkotásokhoz vagy más digitális tartalmakhoz kapcsolódó tokenek. Az NFT-k tulajdonjogának és szerzői jogi védelmének kezelése sem teljesen tisztázott. Fontos figyelembe venni a forint és az euró jogi helyzetét Magyarországon, valamint az eurós fizetéssel járó következményeket.
Dolog, pénz vagy értékpapír?
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján a dolog fizikai, kézzelfogható tárgyat jelent. Mivel a virtuális pénzek nem rendelkeznek fizikai megnyilvánulással vagy térbeli körülhatároltsággal, ezért a bitcoin nem minősül dolognak a magyar jog szerint.
Azonban a pénz fogalmára vonatkozó szabályokat alkalmazva a kötelmi jog – tehát a szerződések – területén már más a helyzet. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény értelmében a forint az ország hivatalos pénzneme, és a bitcoin nem minősül törvényes fizetőeszköznek. Ennek ellenére a felek megállapodhatnak abban, hogy a tartozást bitcoinnal fizetik ki. A törvényes fizetőeszköz jellegéből adódóan az adós jogosult a bitcoinban történő kiegyenlítésre, és a hitelező követelheti a bitcoinban történő teljesítést, ha erről a felek megegyeztek.
Az értékpapírok esetében is vizsgálni kell, hogy a bitcoin tartozhat-e az értékpapír fogalom alá. Az értékpapírra vonatkozó szabályok értelmében elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott kötelezettség, amit az értékpapírszámla jogosultja gyakorolhat. Mivel a bitcoinnak nincs kibocsátója, és nem illeszkedik a dematerializált értékpapír fogalmába, ezért nem minősül értékpapírnak.
Bitcoin, mint szellemi alkotás?
A szerzői jogi szempontból a bitcoin alapjául szolgáló technológia, mint nyílt forráskódú szoftver, védelem alá tartozik. Azonban maga a bitcoin, mint fizetésre szolgáló vagyontárgy, nem tekinthető szellemi alkotásnak.
A bitcoin követelésként való kezelése hasonló lehetőségként merül fel, azonban ehhez egy meghatározott kibocsátó és relatív jogviszony szükséges. Mivel a bitcoin esetében nincs ilyen kibocsátó, a követelés fogalma nem értelmezhető.
A bitcoin tárolásának jogkövetkezményei
A bitcoin tárolása a virtuális tárcákban is más megközelítést eredményezhet. Attól függően, hogy milyen típusú tárcában tároljuk a bitcoint, lehetőség van arra, hogy a rendelkezési jogunkat átengedjük a tárcát üzemeltető szolgáltatónak. Ebben az esetben a tárcaszolgáltató lenne a rendelkezésre jogosult, és csak követelésünk keletkezne a bitcoin kiadása tekintetében.
Jelenleg a magyar jog nem tudja egyértelműen meghatározni a bitcoint sem dologként, sem jogként, sem pedig követelésként. Azonban a dolog kategóriájához a magyar bírói gyakorlatnak el kellene fogadnia a testetlen, fizikai megnyilvánulással nem rendelkező dolgok létezését.
Az NFT-k besorolása
Az NFT-k jogi megítélése még mindig viszonylag új terület, és a szabályozók és jogi szakértők még dolgoznak azon, hogyan kell kezelni ezeket az eszközöket a jogi keretrendszerben. Különlegességük abban rejlik, hogy digitális tartalmakat képesek egyedülállóvá tenni és azok tulajdonjogát blokklánc technológiával igazolni. Azonban néhány jogi kérdés felmerül ezzel kapcsolatban.
Az egyik kérdés az NFT-k besorolása és jogi státusza. Az NFT-k lehetnek digitális műalkotásokhoz, műtárgyakhoz vagy más digitális tartalmakhoz kapcsolódó tokenek. Jelenleg a jogalkotók még nem határozták meg egyértelműen az NFT-k jogi besorolását. Az NFT-k lehetnek tulajdonosi jogokat is képviselő értékpapírok, szerzői jogi védelem alatt álló műalkotások, vagy más jogi konstrukciókba illeszthetők. Jogi megítélésük országonként eltérhet, és az adott jogrendszerben kell értelmezni őket.
Kié az NFT?
Egy másik kérdés az NFT-k tulajdonjogának kezelése. Az NFT-k blokklánc technológiával rögzítik a tulajdonjogot, és az okosszerződések szabályozzák a tulajdonjog-átruházást és a viszonteladási jogdíjakat. Azonban a jogi keretrendszerben még nem tisztázott, hogy az NFT-k milyen módon kezelhetik a tulajdonjogot és az azokhoz kapcsolódó jogdíjakat. Szükség lehet jogi szabályozásra és megállapodásokra az NFT-k tulajdonjogának és használatának kezelésére.
További kérdés merül fel az NFT-k hamisításának és szerzői jogi védelmének tekintetében. Mivel az NFT-k digitális tartalmakat képviselnek, könnyen másolhatók és terjeszthetők. Ezért fontos kérdés, hogy hogyan lehet megvédeni az NFT-ket a hamisítástól és a szerzői jogi jogsértésektől. Szükség lehet technikai megoldásokra és jogi intézkedésekre, hogy biztosítsák az NFT-k eredetiségét és a jogtulajdonosok jogait.
Az NFT-piac növekedése és a kereskedelem értékének növekedése további jogi kihívásokat hozhat magával. Az adásvétel és licitálás folyamatai, a szerzői jogi kérdések, a fogyasztóvédelem és más jogi aspektusok mind figyelmet igényelnek az NFT-k területén.
Összességében elmondható, hogy az NFT-k jogi megítélése még folyamatban van, és a jogalkotóknak és szakértőknek figyelemmel kell kísérniük a fejleményeket ezen a területen. Fontos, hogy a jogi kereteket kialakítsák és aktualizálják annak érdekében, hogy az NFT-ket biztonságosan és hatékonyan lehessen használni a digitális gazdaságban.
Jó magyar forint
Mi a jelenlegi helyzet Magyarországon a forint és az euró tekintetében, és milyen jogi következményekkel járhat az eurós fizetés?
Magyarországon a forint a hivatalos pénznem, és ezt az Alaptörvény rögzíti. Az euró bevezetése előtt az Alaptörvényt is módosítani kellene. Tehát jelenleg a forint az egyetlen törvényes fizetőeszköz az országban.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogosult a forint bankjegyek és érmék kibocsátására. Az MNB határozza meg, milyen bankjegyek és érmék vannak forgalomban. A törvény szerint az MNB által kibocsátott bankjegyek és érmék Magyarország törvényes fizetőeszközei. Tehát a forintot mindenki köteles elfogadni fizetésre.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az árakat csak forintban lehetne megadni. Egy hazai vállalkozás más pénznemben, például euróban is meghatározhatja az árait, de ez nem jelenti azt, hogy kötelező az eurós fizetés. Az euróban meghatározott árak esetén a vállalkozásnak fel kell készülnie arra is, hogy valaki forintban szeretne fizetni. A vásárlóknak nem lehet előírni, hogy forint helyett euróban fizessenek.
A vállalkozásoknak megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk arról, hogy milyen árfolyamot alkalmaznak az átváltáskor, ha forintban történik a fizetés. Ha egy vállalkozás magánszemélyeknek értékesít vagy szolgáltatást nyújt, akkor az ár meghatározásának módjára is oda kell figyelnie. A fogyasztóvédelmi törvény szerint az árat és az egységárat Magyarország törvényes fizetőeszközében, tehát forintban kifejezve kell feltüntetni.
Az árral kapcsolatos szabályok a vállalkozásokra vonatkoznak, amelyek fogyasztókkal állnak kapcsolatban vagy fogyasztóknak értékesíthetnek. A magánszemélyeket általában fogyasztóknak tekintik, de ha valaki egyéni vállalkozóként vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe, akkor már nem minősül fogyasztónak.
Végszó
Összefoglalva, a törvényes fizetőeszközök és a bitcoin jogi státusza Magyarországon 2023-ban még mindig kérdéseket vet fel. A bitcoin nem minősül dolognak, törvényes fizetőeszköznek vagy értékpapírnak. Az NFT-k esetében is további jogi kérdések merülnek fel. Az euró és a forint kapcsán pedig fontos tisztázni az árak meghatározásának és fizetési lehetőségeknek a jogi követelményeit. Ahhoz, hogy a digitális gazdaságban biztonságosan és hatékonyan használhassuk ezeket a technológiákat, szükség van a jogi keretek folyamatos aktualizálására és a szakértők figyelemmel kísérésére.