Tetemes mennyiségű aranyat halmozott fel Oroszország, de hol tárolja?
Oroszország tetemes vagyont halmozott fel aranyrudak formájában az elmúlt években. De vajon egy ilyen kritikus időszakban, mint a mostani, hol tárolják az ország aranytartalékait?
Oroszország aranytartalékainak őrzési helye különösen érdekes, tekintettel arra, hogy a nyugati hatalmak folyamatosan befagyasztják Oroszország devizatartalékait, legyen az dollár, euró, vagy font. Nemrég az amerikai kongresszusban a szenátorok egy csoportja törvényjavaslatot terjesztett elő, amellyel megpróbálnák „befagyasztani” Oroszország aranytartalékát is.
Elöljáróban annyit, hogy az Orosz Föderáció aranytartalékainak nagy részét az Orosz Központi Bank birtokolja és kezeli. És mivel az Orosz Föderáció tulajdonában van a jegybank, a bank aranytartalékai az Orosz Föderáció aranytartalékai.
Oroszország Nemzeti Vagyonalapja (NWF) is befektethet aranyba és más nemesfémekbe. Míg az NWF-et „az orosz pénzügyminisztérium kezeli az orosz kormány által meghatározott befektetési eljárások és feltételek alapján, addig az NWF operatív befektetéseit az Orosz Központi Bank végzi”. Ha tehát az NWF aranyat is tart, ami könnyen lehet, akkor ez az arany is az Orosz Föderáció aranytartalékai közé sorolható.
Ezenkívül az ország nemesfémek és drágakövek állami alapja (Gosfund), amelyet a Gokhran intézménye kezel, szintén jogosult aranyat tartani. A Gosfund tehát szintén tarthat aranyat, amely szintén az Orosz Föderáció aranytartalékának részét képezi.
Most viszont csak az Orosz Nemzeti Bank aranytartalékát vizsgáljuk meg, amely jelenleg (az Orosz Nemzeti Bank állítása szerint) 2 299 tonnát tesz ki.
400 tonnától 2300 tonna aranyig
A központi bankok aranypiacán az Orosz Nemzeti Bank kiemelkedik azzal, hogy mindössze 12 év alatt közel hatszorosára növelte aranytartalékait a hazai orosz piacon történő aranyvásárlás révén. Ezt az aranyat az orosz kereskedelmi bankok orosz aranyfinomítóktól szerezték be, majd eladták az Orosz Nemzeti Banknak.
2007-ben az Orosz Nemzeti Bank mintegy 400 tonna aranyat tartott. 2007 vége felé az intézet agresszív módon kezdte növelni aranykészletét, és 2011 elejére az orosz aranytartalékok meghaladták a 800 tonnát. Ez a szám 2014 végére több mint 1200 tonna aranyra duzzadt. 2016 év végére a teljes mennyiség átlépte az 1600 tonnát. 2018 közepére pedig már több mint 2000 tonna aranyat tartott az orosz jegybank.
A növekedési pálya 2018 vége felé kissé lelassult, de 2020 elejére az orosz jegybank állítása szerint közel 2300 tonna arany volt a birtokában, amely hivatalos adat azóta nem sokat változott.
Az egyik első utalás az Orosz Nemzeti Bank korabeli aranytárolási politikájára 2011. január 24-én történt, és az orosz kormány saját honlapján található sajtóközleményéből származik, ahol a következőket olvashatjuk:
„Vlagyimir Putyin miniszterelnök meglátogatta az orosz központi bank központi raktárát, amely az ország arany- és devizatartalékainak kétharmadát őrzi”.
Ezt a sajtóközleményt, amely szerint Putyin volt az első orosz miniszterelnök, aki meglátogatta az aranytrezor létesítményét, egy ma már jól ismert fotó kísérte, amelyen Putyin egy aranyrudat tart a kezében.
A sajtóközleményhez három másik kísérőfotó is tartozik, amelyeken Putyin és kísérete a raktárban tett látogatást, ehhez azt írták: „A Moszkva belvárosában található központi letétkezelőben a miniszterelnök megtekintette a valutatartalékok tárolására szolgáló létesítményeket, és megfigyelte a nemesfémek ellenőrző mérlegelésének és csomagolásának folyamatát.”
A moszkvai páncélteremben tett túra során (megjegyzendő, hogy az orosz kormány nem pontosította, hogy Moszkvában hol található az aranypáncélterem) Putyin megkérdezte az orosz központi bank akkori elnökhelyettesét, Georgij Luntovszkijt, hogy honnan származik elsősorban a páncélteremben lévő arany, mire Luntovszkij azt válaszolta, hogy „az aranyat kereskedelmi bankoktól vásárolták, a Nomos Bankot, a VTB-t és az MDM Bankot említve kulcsfontosságú partnerként”.
A raktárhelyiséggel és a raktározási intézkedésekkel kapcsolatban a sajtóközlemény a következőket állapította meg:„a központi raktár 17 000 négyzetméteres területet foglal el, amelyből 1500 négyzetmétert a tárolt tartalékok foglalnak el. A műanyag és fából készült ládákban tárolt aranyrudak mellett bankjegyekből álló biztonsági készletet is tárolnak. Egy standard aranyrúd súlya 10 és 14 kg között van, a kis rudak súlya pedig 100 és 1000 g között van. Oroszország aranytartalékának nagy részét standard rudakban tárolják”.
2011 januárjában ebben az időpontban az Orosz Nemzeti Bank állítása szerint mintegy 800 tonna aranyat tartott, és ha ennek kétharmadát a moszkvai páncélteremben tárolták, akkor ez mintegy 533 tonnát jelent.
Prófécia orosz módra?
Az orosz weboldalakon egy halom további fotó is elérhető Putyin 2011. januári látogatásáról, érdekes módon néhány fotóhoz a posztolója azt írta, hogy a páncéltermek a moszkvai Gokhran páncéltermek, nem pedig a központi bank páncéltermei. Talán terminológiai hiba? Lehetséges. Talán nem. Ez a posztoló azt is állította (2013. szeptember 20-án), hogy az Orosz Nemzeti Bank aranytartalékainak egyharmadát Szentpéterváron tárolták.
2013. február 11-én a Bloomberg leközölt egy cikket Oroszország aranytartalékairól, „Putyin a fekete aranyat aranyrudakra váltja, mivel Oroszország a világot is túladagolja” főcímmel. Ekkor, 2013 februárjában az Orosz Nemzeti Bank azt állította, hogy 958 tonna arannyal rendelkezik, azaz körülbelül 160 tonnával többel, mint 2011 januárjában, de a Bank (vagy a Bloomberg) még mindig azt állította, hogy ennek az aranynak kétharmada Moszkvában van. Ez a „kétharmados” idézet csak akkor lehetett igaz 2011-ben és 2013-ban, ha az Orosz Nemzeti Bank a folyamatos aranyvásárlásainak kétharmadát folyamatosan a moszkvai páncélterembe, egyharmadát pedig máshová helyezte. Ellenkező esetben ez csak egy kényelmes, az Orosz Nemzeti Bank által terjesztett idézet volt, amely 2011-ben igaz lehetett, de a Bloomberg 2013-ban is használta.
A Bloomberg azonban egy érdekes információval szolgált, mégpedig azzal, hogy kiderült, hogy a moszkvai aranytrezor általános címe és utcai elhelyezkedése a Pravda utca egyik épülete alatt van Moszkva központjában:
„Oroszország a készletének mintegy kétharmadát egy zöldesszürke kőből és üvegből készült épületben tartja Moszkva központjában, az Ulitsa Pravda, vagyis az Igazság utcában. Az utca a Pravdáról, a kommunista párt hivatalos lapjáról kapta a nevét, amelynek szintén itt volt a székhelye.”
Talán prófécia, talán nem, de Bloombergnek akkor Evgeny Fedorov orosz parlamenti képviselő azt mondta, hogy:
„Minél több aranya van egy országnak, annál nagyobb szuverenitással rendelkezik, ha a dollárral, az euróval, a fonttal vagy bármely más tartalékvalutával katasztrófa történik”.
Pontosan 9 évvel később ez a katasztrófa be is következett, hiszen a nyugati hatalmak befagyasztották az Orosz Nemzeti Bank devizatartalékait dollárban, euróban és fontban is.
Most akkor hol is van az arany?
Gyorsan előreugrottunk még 4 évet, 2013 februárjától 2017. február 1-jéig, és megjelent egy cikk a „Russia Beyond” weboldalon, amelyet Alexander Bratersky írt „Hol vannak elrejtve Oroszország hatalmas aranytartalékai?” címmel. Ekkor, 2017. január végén az Orosz Nemzeti Bank azt állította, hogy több mint 1600 tonna aranytartalékkal rendelkezik, ami 650 tonnával több, mint 2013 februárjában, és kétszer annyi arany, mint 2011 januárjában.
Bratersky cikkében még mindig az arany „kétharmada” Moszkvában van mantrát hozta fel. Ez csak akkor lehetett volna igaz, ha az oroszok az új beszerzések kétharmadát folyamatosan a moszkvai tárolóhelyre irányították volna, de az is lehet, hogy ez egyike azoknak az információfoszlányoknak, amelyek 2011-ben még igazak lehettek, de a 2011-2020 közötti oroszországi hatalmas aranyfelhalmozási gyakorlat során már nem biztos, hogy annyira pontosak.
Egy fontos új információ azonban, amelyet Bratersky hozzáadott, az volt, hogy a nem Moszkvában tárolt orosz arany többi részét Szentpéterváron és Jekatyerinburgban tárolják. Megjegyzendő, hogy cikkében Bratersky nem szolgáltatott semmilyen forrást azon állításaihoz, miszerint az orosz arany egyharmadát Szentpéterváron és Jekatyerinburgban tárolják.
Sokaknak nem kell Szentpétervárt bemutatni, mivel Szentpétervár Moszkvával együtt Oroszország „második fővárosa” és egy jelentős (és híres) történelmi és kulturális orosz város a Balti-tenger partján, Finnország és Észtország szomszédságában. Valójában Szentpétervár a kapu Oroszország és Európa többi része között. Szentpétervár egyben Putyin szülővárosa is.
Jekatyerinburg városa azonban, amely Moszkvától 1700 km-re keletre fekszik, és az uráli régió fővárosa, talán kevésbé ismert. Bár Jekatyerinburg Oroszország negyedik legnagyobb városa a lakosság számát tekintve, emellett kulturális és tudományos szempontból is jelentős. Jekatyerinburg logisztikai szempontból is kritikus jelentőségű, mivel a Közép-Oroszországból a Távol-Keletre vezető fő nemzetközi közlekedési folyosón fekszik, és az uráli vasúti rendszer csomópontja. A nagy regionális központok közül itt van a legtöbb közvetlen vasúti összeköttetés, és a harmadik helyen áll a repülőjáratok számát tekintve is.
Jekatyerinburg emellett nemesfém-finomítónak is otthont ad. De nem Bratersky volt az első, aki azt állította, hogy a jegybank aranyát Szentpéterváron és Jekatyerinburgban tárolják, ugyanis a Vegchel.ru weboldalon 2015 júliusában megjelent orosz cikk is ezt állította, hozzátéve, hogy a központi páncélteremben mintegy 6100 doboz aranyrúd található.
2018 januárjába a Komszomolszkaja Pravda című orosz újság riporterei exkluzív hozzáférést kaptak a moszkvai bank sokkal nagyobbnak és sokkal modernebbnek tűnő aranytrezorához. Eltűntek a kis fadobozok, helyükre futballpálya méretű, fémrácsos konténerek tornyai kerültek, amelyekben egyenként 20 nagyméretű aranyrúd volt elhelyezve. A riporterek által meglátogatott páncélteremben több ezer, raklapokra rendezett és kartonnal borított ezüstrudat is tároltak. A jegybank tehát nem csak arany-, hanem ezüstraktár is.
Na, de hol vannak a képek a szentpétervári és a jekatyerinburgi telephelyén található aranypáncéltermekről? Érvényes-e még a moszkvai arany „kétharmad” és „egyharmad” máshol van tézis?
A hivatalos körökön kívül senki sem tudja a választ. De a diverzifikáció és a biztonság szempontjából fontos lenne nem egy helyen tárolni az összes aranyat.
Külföldön tárolni őrültség lenne
Lehet, hogy Oroszország a területén kívül is tart aranyat? Igen, de nagyon ostoba lenne, ha bármilyen aranyat a nyugati hatalmak páncéltermeiben, például a londoni Bank of Englandben, a New York-i Federal Reserve-ben vagy a párizsi Banque de France-ban tárolnának, mivel az itt tárolt aranyat lazán elkobozhatják. Előfordulhat, hogy aranyának egy részét Kínában, Pekingben vagy Sanghajban tartja.
Az összes nagy orosz bank, mint például a VTB, a Gazprombank, a Sberbank, az Otkritie és a Sovcombank aktívak az orosz aranypiacon, és sok ilyen banknak van saját privát páncélterme. Mivel ezek a bankok szorosan együttműködnek az orosz központi bankkal a belföldi aranypiacon elképzelhető, hogy náluk is komoly aranytartalékok vannak.
Ott vannak még a nemesfém-finomítók, amelyek mind az Orosz Föderáció 100%-os tulajdonában vannak. Mindegyik finomító rendelkezik nemesfém páncéltermekkel.
Röviden, Putyin 2011-es (11 évvel ezelőtti) aranypáncélteremben tett túrája és az orosz riporterek 2018-as (4 évvel ezelőtti) aranypáncélteremben tett látogatása nagyszerű marketing szempontból, de még mindig nem tudni az arany helyéről, állapotáról, valódi mennyiségéről semmit.
Ami nem meglepő, hiszen ahogy Chris Powell a GATA (Gold Antitrust Action Committee) munkatársa már elmondta a múltban:
„a kormányzati aranytartalékok mennyisége, helye és elosztása sokkal érzékenyebb titok, mint a nukleáris fegyverek mennyisége, helye és elosztása.”
Sőt, a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről szóló szerződések értelmében a nukleáris fegyverekkel rendelkező kormányok gyakran megosztották az ilyen jellegű információkat, még az ellenséges hatalmakkal is. Az aranytartalékokkal kapcsolatos információk azonban sokkal szigorúbban vannak titkosítva, és a hivatalosan közölt információk többsége valójában dezinformáció.
Miért van ez így? Azért, mert az arany még az atomfegyvereknél is erősebb fegyver – egy alternatív valuta, amely nem feltétlenül áll egyetlen kormány hatalma alatt sem; más valuták, kamatlábak, államkötvények és részvények értékének meghatározója.