A kormányok azt szeretnék, ha szavazóik vakon követnék őket
Brianna Lyman, a The Federalist választási tudósítója nemrég beszámolt egy panelbeszélgetésről, amelyen Al Schmidt, Pennsylvania államszövetségi miniszter és Beth Schwanke, a Pitt Disinformation Lab ügyvezető igazgatója vett részt. Schmidt és Schwanke a Spotlight PA nevű csoport által szervezett fórumon mondták el álláspontjukat a választásokat övező „félretájékoztatásról” és „dezinformációról”. Meglepő (vagy talán mégsem annyira) módon Schwanke azt javasolta, hogy ahelyett, hogy saját maguk végeznének kutatásokat, a pennsylvaniai polgároknak inkább az úgynevezett „megbízható” forrásoknak kellene hinniük.
Ezek közé tartoznak bizonyos intézmények és sajtóorgánumok, olyanok, amelyek neve sajnos folyamatosan felmerül a cenzúrával kapcsolatos vádakban. Így ő például a választások esetében azt javasolta, hogy a hivatalos állami közlönyöket és minisztériumi közleményeket, vagy éppen a megyei választási irodát kellene használni információforrásként. Vagy olyan hírportálokat és műsorokat, amelyek követik és betartják a professzionális újságírói normákat, mint például az államilag finanszírozott NPR rádióállomások. Mutatott rá Schwanke, kiemelve, hogy nem szabad saját magunk kutakodni és kérdezősködni.
A saját kutatás és a minél több forrás használata a legjobb a dezinformáció ellen
Viszont pontosan az ellenkezőjét kellene tenni, mint amit Schwanke mondott és nem kell ehhez Pennsylvaniában lennünk. Magyarország tekintetében sem lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy nagyon figyeljünk az információforrásainkra. Ugyanaz a hír teljesen másképp néz ki egy kormányzati hírforrás vagy egy szabad hírforrás esetén. Az Egyesült Államokban ez szemléletesen megmutatkozott a 2020-as választásokat megelőzően. Akkor például a New York Post Hunter Biden laptopjáról szóló történetét igyekeztek „dezinformációnak” bélyegezni és több helyen is eltussolni. A Schwanke által ajánlott NPR rádiója például elfogultságra való hivatkozással megtagadta, hogy beszámoljon a történetről. Terence Samuels vezető szerkesztő akkor úgy nyilatkozott, hogy a hír nem méltó a tudósításra.
A pennsylvaniai külügyminisztérium esetén is felmerülhetnek aggályok. Bejelentették, hogy együttműködnek a Kiber- és Infrastrukturális Biztonsági Ügynökséggel (CISA). A cél a választási folyamathoz kapcsolódó, „fenyegetésnek” minősülő online beszélgetések figyelemmel kísérése és ellenőrzése érdekében. Annak ellenére, hogy a szervezet állítólagos szándéka szerint pontos, megbízható választásokkal kapcsolatos adatokat kíván nyújtani a választóknak és le akar számolni a félretájékoztatással, van ok megkérdőjelezni tevékenységének pártatlanságát. A CISA például korábban elősegítette a közösségi médiában jogos aggályaikat kifejező amerikaiak elhallgattatását, dezinformálásra való hivatkozással. Még a kriptobarát Donald Trump korábbi elnök egyik posztját is ilyennek jelölték.