Egy tanulmány szerint a kormányoknak támadni kell a nyilvános blokkláncokat
Egy tudományos tanulmány szerint az állami szereplők szükség esetén célba vehetik a magas adatvédelmi szintű blokkláncokat. A kijelentés heves vitát váltott ki, főleg azután, hogy az adatvédelemre összpontosító Monerot és a Zcasht is támadások érték.
A kutatás rávilágít az adatvédelmi érmékkel kapcsolatos aggodalmakra és azok nemzetbiztonsági vonatkozásaira, különösen az olyan tiltott tevékenységekkel kapcsolatban, mint a pénzmosás, az adóelkerülés és a terrorizmus finanszírozása.
A kormányok támadása az adatvédelmi blokkláncok ellen
A Journal of Cybersecurity című folyóiratban közzétett tudományos tanulmány gyakorlatilag azt tanácsolja a kormányoknak, hogy támadják meg a magánéletet és a privát szférát védő blokkláncokat. Az Iwona Karasek-Wojciechowicz által készített tanulmányt több mint három évvel ezelőtt publikálták, de csak most került a figyelem középpontjába.
Az elmúlt időszakban több felhasználói elmélet is elterjedt arról, hogy a tanulmányban található taktikát vetették be a Monero ellen. Az olyan adatvédelmi láncok, mint például a Monero és a Zcash, úgy vannak kialakítva, hogy a tranzakció részleteinek elrejtésével fokozzák az anonimitást, ami egyre népszerűbbé teszi őket a pénzügyi magánéletet előtérbe helyező felhasználók körében. Ugyanez a funkció azonban a bűnüldöző szervek és az állami szereplők figyelmét is felkeltette.
A tanulmány szerzője számos módszert vázolt fel az engedély nélküli blokkláncokba vetett bizalom aláásására, köztük az 51%-os és a Sybil-támadásokat, és az árelnyomást. A rosszindulatú tevékenység egy olyan típusát, amelyben egyetlen felhasználó több fiókot hoz létre a hálózat manipulálása érdekében.
„A felhasználók bizalmát jelentősen gyengíthetik a sikeres támadások, amelyek alááshatják a teljes közösség bizalmát a hálózat protokolljában.”
– állítja a szerző.
A tanulmány kulcskérdését a pénzmosás elleni küzdelem adja. A szerző szerint a kriptovaluták egyedülálló kihívást jelentenek a kormányok számára, mivel a hagyományos pénzügyi rendszer ellenőrzésén kívül működnek, és ezáltal aláássák az állam törvények érvényesítésére vonatkozó képességét.
Azonban a dokumentum azt is kifejti, hogy ezeket a módszereket csak „végső megoldásként” szabad alkalmazni a pénzmosás elleni küzdelemben, miután más szakpolitikai kezdeményezések, például a tárcacímek feketelistára helyezése, a tranzakciók megjelölése, a szankciók és más szabályozások kimerültek.
A legfőbb problémát minden bizonnyal a kriptovaluták előnyeit kihasználó bűnözők jelentik, akik gyakran használják a blokkláncokat pénzmosáshoz és más illegális tevékenységekhez. Erre reagálva a szabályozók az elmúlt években számos intézkedést vezettek be. Az európai adatvédelmi szabályozás 2016-ban lépett hatályba azzal a céllal, hogy szabályozza az általános adatvédelmet, valamint megakadályozza a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását.
A pénzmosás elleni küzdelem
A helyzet 2024-re nem javult sokat. Hatékony eszközök és módszerek, amelyek valóban megakadályozhatnák a pénzmosást és a kriptocsalásokat, azóta sem születtek. Ezért lehetnek olyan hangok, akik a megoldást a kormány teljes irányításában látják. Lényegében hozzáférést adnának a kormányzati fejlesztőknek, engedélyeznék a dekódolást és az adatok leolvasását.
Valójában ez egy teljes paradox lenne, mivel a Monero és a hozzá hasonló blokkláncok nyilvános adataihoz hozzáférést rendelni azt jelentené, hogy a fejlesztők olyan adatokat olvashatnának, amelyekről ők maguk ígérték, hogy a tranzakciókat a közvetlen érintetteken kívül senki sem olvashatja.
Kriptocsalások: A legújabb trendek és a pénzmosás helyzete napjainkban
Emellett a GDPR-rendelet is érdekes ellentmondásokat tartalmaz, amit még a tanulmány is elismer. Ugyanis az anonimitás és az adatok biztonsága, amit a lehető legjobban a blokkláncok biztosítanak, éppen összhangban van a rendelettel. Ennek ellenére a szabályozók azon törik a fejüket, hogyan is lehetne hozzáférni ezekhez az adatokhoz.
Tehát egyrészt az európai GDPR az adatvédelem fokozottabb védelmét szorgalmazza, másrészt a pénzmosás elleni politika és a magánélet elleni küzdelmet célozza. Így a szabályozások végül is ütköznek egymással. A megfelelő határvonal meghúzását a biztonsági kockázat és a valós adatvédelem között pedig nem biztos, hogy érdemes az államra bízni.
Egy újabb ürügy a szigorúbb ellenőrzés bevezetésére?
A Cointelegraph írása szerint a kormányok a bűnözésre hivatkozva próbálják meg erősíteni az ellenőrzést. 2022-ben ENSZ tisztviselők arról számoltak be, hogy a terrorista szervezetek túlnyomórészt készpénzt használnak a tiltott tevékenységek finanszírozására. Ezt az állítást később az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának jelentése is megerősítette.
Sőt, a pénzügyminisztérium 2024. májusi jelentése azt is elismerte, hogy amikor a bűnszervezetek digitális eszközöket használnak, akkor is az évszázados és jól bejáratott rendszereket használják.
Ez mégsem akadályozta meg az Egyesült Államok kormányát abban, hogy lecsapjon a kriptomixerekre és más, a magánélet védelmét szolgáló eszközökre. A kemény fellépés heves vitát váltott ki, mivel sok felhasználó attól tart, hogy a számos kriptoplatform nem fogja életben maradni az egyre szigorúbb szabályozási környezetben.
Érdekelhet:
- Írországban nagy mennyiségű kriptovalutát foglaltak le egy dark webes pénzmosási ügylet kapcsán
- Pénzmosás a vád egy kriptovaluta ATM üzemeltetője ellen