Életveszélyes biológiai anyagok miatt van vészhelyzet
A Szudánban évek óta húzódó ellenségeskedések az országot a teljes körű polgárháború felé sodorták, amelytől a lakosság évek óta rettegett.
A szudáni hadsereg és az ország legfőbb félkatonai alakulata (RSF) között április 15-én törtek ki a harcok, amelyekben a WHO legfrissebb adatai szerint közel 500 ember vesztette életét és 4072-en megsebesültek. A szervezet szudáni képviselője szerint ezek az adatok alulbecsültek.
Az összecsapások megbénították a kórházakat és más alapvető szolgáltatásokat, és sokan rekedtek otthonaikban, ahol egyre kevesebb élelem és víz áll rendelkezésre. A WHO a harcok kezdete óta 14 támadást jelentett egészségügyi létesítmények ellen.
Az Egyesült Államok 72 órás tűzszünetet rendelt el hétfő éjféltől kezdődően, Antony Blinken amerikai külügyminiszter döntésével. A konfliktusban álló szudáni csapatok 48 órán át tárgyaltak, mire elfogadták a megállapodást.
A katonák elfoglaltak egy laboratóriumot, ahol életveszélyes biológiai anyagokat tárolnak
A 45 millió lakosságú ország fővárosában, Kartúmban „magas a biológiai veszély kockázata”, miután az egyik háborús fél lefoglalt egy laboratóriumot, amelyben kanyaró- és kolera kórokozókat és más veszélyes anyagokat tárolnak – közölte kedden az Egészségügyi Világszervezet.
A labortechnikusok nem tudnak bejutni a laboratóriumba, hogy biztonságba helyezzék a veszélyes biológiai anyagokat, így a terület magas kockázatnak van kitéve.
The news is not the Huge biological risk' after fighters occupy the bio lab. The real information is:
What on earth is the #US doing, establishing biological labs in #Sudan and #Ukraine and in many more unknown locations worldwide?
— Elijah J. Magnier 🇪🇺 (@ejmalrai) April 25, 2023
A WHO arra figyelmeztet, hogy fennáll a fertőző és halálos kórokozók kiszivárgásának veszélye, mivel „nem lehet megfelelően kezelni a laboratóriumban orvosi célokra tárolt biológiai anyagokat”.
Egy orvos a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy „a valódi veszélyt az jelenti, ha a laboratóriumban bármilyen fegyveres összecsapás tör ki, mert az a laboratóriumot baktériumbombává változtatja”.
Olyan veszélyessé vált a terület, hogy a segélycsoportokat is vissza kellett vonniuk
A harcok kitörése óta legalább öt segélymunkás vesztette életét, és a két ENSZ-ügynökség, amely munkatársakat vesztett, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és a Világélelmezési Program felfüggesztette tevékenységét.
„Azokon a területeken, ahol az intenzív harcok akadályozták humanitárius műveleteinket, kénytelenek voltunk csökkenteni tevékenységünket” – mondta Jens Laerke, az OCHA szóvivője. „De elkötelezettek vagyunk amellett, hogy továbbra is segítséget nyújtsunk a szudáni emberek számára.”
Mi áll a harcok hátterében?
Az országban uralkodó diktatórikus rendszer 2019-ben ért véget, amikor sikerült megbuktatni a Szudánt három évtizeden át vezető Omar al-Bashirt. Az ország irányítását ezután 2021 októberében vette át egy katonai puccsal a szudáni nemzeti hadsereg (SAF) vezetője, Abdel-Fattah Burháni tábornok.
Szudán politikai helyzete azóta is viharos volt, a diplomaták már 2022 elején figyelmeztették az országot, hogy erőszakos kitörésekre számítanak.
A feszültség már hónapok óta izzott Abdel Fattáh al-Burháni tábornok és a félkatonai szervezetet (RSF) vezető Mohamed Hamdan Dagalo tábornok között. A 2019-es felkelés óta a lázadások egyik központi oka az a civil igény, hogy a katonaságot felügyeljék, és az RSF-et integrálják a nemzeti hadseregbe. Ezt az integrálást az RSF 10 évvel akarta elhalasztani, de a hadsereg azt mondta, hogy 2 éven belül meg kell történnie. Tulajdonképpen ez volt az a tényező, amely kirobbantotta a csapatok közötti harcot.
Hatalmas menekülthullám
A harmadik legnagyobb afrikai országban jelenleg uralkodó helyzet hasonlít ahhoz az állapothoz, ami tavaly februárban állt elő Kijevben, mikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.
A képen a háború sújtotta Szudánból evakuáltak láthatóak, ahogy egy Kenyába tartó katonai repülőgépen ülnek.
Az evakuálást az amerikaiak kezdték meg, akik százával menekítik ki diplomatáikat a háborús területről. Őket követően Franciaország, Hollandia, Belgium, Kanada, Olaszország, Görögország, Svédország, Törökország, Egyiptom, India, Németország, Horvátország és Nagy-Britannia is megkezdte evakuációs intézkedéseit.