Szlovénia és Horvátország: rohamosan nő a kriptovaluta elfogadóhelyek száma
Déli és nyugati szomszédjaink szépen csendben szinte kripto nagyhatalmakká növik ki magukat – legalábbis a bitcoin és más kriptovaluta elfogadóhelyek számában. A szlovénoknál már jó ideje látványos a növekedés, most pedig az egyik kriptovaluta fizetési szolgáltató terjeszkedésével a horvátok is nagyot ugorhatnak.
Szlovénia és a BTC City
A múlt héten az egyik legjelentősebb Szlovéniában működő kripto fizetési szolgáltató, aki Point-of-Sale kripto megoldásokat biztosít a kiskereskedőknek, meglehetősen szép számokat közölt az országban való elterjedtségükről. Az Elipay, ami az Eligma startup által kidolgozott iOS-en és Androidon is elérhető fizetési alkalmazás, a sajtóközleményében a következőt közölte:
„Ezen a héten az Elipay újabb mérföldkövet ért el: 300 helyszínen vagyunk jelen. Ennek úgy egy harmada található a BTC City-ben.”
És hogy mi is az a BTC City? Aki esetleg még nem hallott volna róla: egy 475 ezer m2-es alapterületű üzleti- és bevásárlóközpont néhány kilométerre mindössze Ljubljana városától. Amellett, hogy a „pláza” az egyik legnagyobb ilyen létesítmény Európában, mi más miatt vagyunk izgatottak. A kriptovaluta elfogadóhelyek és a blokklánc ökoszisztéma ugyanis úgy virágzik itt, mint Japánban éppen a cseresznyefák. Még a szlovén miniszterelnök is ellátogatott ide tavaly júniusban. És ahogy illik, még egy csésze kávéra is meghívták – amiért természetesen bitcoinnal fizettek.
Terjeszkedés Horvátországban: kriptovaluta elfogadóhelyek
A másik híre az Elipaynek pedig déli szomszédjainkkal kapcsolatos. A horvát központi bank, ugyanis hivatalosan is engedélyezte az Elipay működését az országban április 1-jén – így azonnal indulhat a horvát expanzió.
A kezdeti céljuk a horvátoknál 20 bolt ellátása a megfelelő technológiával. Ha a tesztek és az integráció működik, akkor az év végére akár 200 új helyszínen is jelen lehetnek a kriptó és bitcoin elfogadóhelyek.
És hogy ez miért is lehet fontos számunkra? Az Elipayt a további terjeszkedésről is kérdezték. Ők pedig csak annyit mondtak, hogy „csak a sikeres horvát modell után kezdenek el új országokon gondolkodni”. Azt viszont hozzátették: a piackutatást már elkezdték a potenciális következő államokról.
Csak nem Magyarország lehet a következő?
