Szlovénia bekeményít, komolyan megadóztathatja a kriptovalutákat
Szlovénia eddig Európa egyik legkedvezőbb kriptovaluta-adózású országának számított, azonban a hatóságok most komoly változást terveznek bevezetni. Egy, a pénzügyminisztériumtól érkező javaslat szerint akár 25%-os adóval is sújthatnák azokat, akik egy bizonyos nyereséget érnek el a digitális eszközkereskedelmen. Ez a lépés bár átláthatóbbá és egyszerűbbé tenné a mostani rugalmas szabályozást, sokak számára elrettentő is lehet. A digitális eszközök népszerűsége jelentősen visszaeshet az új törvény szerint, a digitális gazdaság fejlődése pedig, ha időre is, de megállna.
Új adózási javaslat Szlovéniában
Szlovénia korábban kifejezetten kedvező adózási környezetéről volt ismert, ami a kriptovalutákat illeti. A magánszemélyek nem rendszeres üzleti tevékenységből származó jövedelme adómentesnek minősül, míg a vállalkozások által elért nyereséget 19%-os társasági adó terheli. Mivel a bányászat „egyéb jövedelemnek” minősül, akár 50%-os progresszív adókulcs alá is eshet, ugyanakkor erre 25%-os előlegadó alkalmazható.
A pénzügyminisztérium új javaslata szerint azonban egy 25%-os adó kerülhet bevezetésre a magánszemélyek által elért nyereségre. Ez bezárná az adórendszernek azon kiskapuját, amely jelenleg mentesíti az egyéni befektetőket az adófizetési kötelezettség alól, amennyiben nem üzletszerű tevékenységet végeznek a digitális eszközök kereskedésével.
A javasolt jogszabály fő célja egy nagyobb, igazságosabb keretrendszer megteremtése a befektetésekből származó bevételek megadóztatására a szlovén állampolgárok körében. Az új törvényjavaslat értelmében az adóalanyoknak részletes ügyleti nyilvántartást kell vezetniük az előző évről, melyről március 31-ig adóbevallást kell készíteniük. Azon kereskedők, akik 500 euró feletti kriptovaluta-tranzakciót bonyolítanak le, jelentést is kell készíteniük aktivitásukról.
A törvénytervezet felforgatja a jelenlegi gyakorlatot
A Pénzügyi Igazgatóság (FURS) új javaslata szerint a magánszemélyek két adózási lehetőség közül választhatnak:
- 10%-os adó: A kriptovaluták fiat pénzre váltása vagy áruk/szolgáltatások vásárlása után, évi 15 000 eurós adómentes küszöb felett.
- 25%-os adó: A realizált nyereség után, amely a kriptovaluta megszerzési és eladási ára közötti különbség. Ebben az esetben nincs adómentes küszöb.
Az új adórendszer hatálya alá nem tartoznak a jegybanki digitális valuták, a digitális pénzek, valamint az NFT-k sem. A törvény az Európai Unióban érvényben lévő MiCA-rendelet és az OECD CARF-keretében bevezetett meghatározások szerint készült el.
Annak érdekében, hogy minden résztvevő számárak könnyebb legyen az átállás, a törvény nem vonatkozna a 2026 előtt birtokolt digitális eszközökre. A beszerzési költséget a piaci érték határozhatja meg 2026. január elsejével.
Kilátások a szlovén adóalanyok számára
Az európai kriptovaluta-adóparadicsom sok befektető számára célországnak számított, ugyanakkor a 25%-os adófizetési kötelezettség a nyereség után ez már nem egyértelmű. Az FURS ennek következtében kizárólagos mérlegelési jogkörrel rendelkezne, a jogbiztonság hiánya azonban nem elég ahhoz, hogy néhány befektetőt eltántorítson a kínált lehetőségek kihasználásától.
Bár a szlovén kormány a szabályozás egyszerűsítését és az átláthatóság növelését tűzte ki célul, a 25%-os adó bevezetése alapjaiban rengetheti meg az ország eddigi vonzerejét a kriptobefektetők szemében. Ha a javaslat jelen formájában valósul meg, Szlovénia könnyen elveszítheti eddigi „kriptoadó-paradicsom” státuszát, és sok kereskedő fordíthatja tekintetét más, kedvezőbb szabályozású országok felé.