Greta Thunberg elbújhat e szíriai srác mögött
Te hogyan magyaráznád el a digitális pénz működését olyan embereknek, akik még azt sem tudják, hogyan kell egy számítógépet használni? Az biztos, hogy izzasztó feladat lenne. Egy 16 éves szíriai menekült Yousif Mohammed Nor Aldeen viszont mégis vállalkozott az embert próbáló feladatra. Az iraki Arbat menekülttáborban ugyanis kriptovalutával kapcsolatos ismeretek tanít az ott élőknek.
„Meg akarom oldani a közösségem problémáját. Nagyon sok nehézséggel kell szembenéznünk, köztük a korrupcióval is”, mondta Aldeen.
Yousif Mohammed Nor Aldeen fehér pólóban | Forrás: Hello Futures
Mivel a családja még mindig Damaszkuszban tartózkodik, szeret arról ábrándozni, hogy milyen is lenne az életük, ha mindannyian pénzt kereshetnének és azt elküldhetnék egymásnak, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak és hány határ válassza el őket egymástól.
„Az embereknek tényleg mindent tudniuk kellene az internetről, a telefonokról és a laptopokról. Egy olyan technológiailag fejlett világban élünk, ahol ezeket a dolgokat ismerni kell”, fejtette ki véleményét. Aldeennek van némi ethere, amelyet még a nonprofit Hello Future nevű szervezet által vezetett, helyi oktatási program útján szerzett. A Hello Future alapítja Charlie Grosso azt nyilatkozta, hogy ethert adott, mert az olcsóbb volt, mint a bitcoin.
Grosso szerint Aldeen osztályának tanulói úgy gondolnak a mai mobiltelefonokra és számítógépekre, mintha azok a 90-es évek Nintendói lennének. „Azzal tisztában vannak, hogy játszhatnak rajtuk és még számológépet is használhatnak, de azt nem tudják, hogy ezek az eszközök hogyan is csatlakoznak a globális hálózatokhoz. Az információ ellenőrzése számukra még ismeretlen”, tette hozzá.
Grosso úgy véli, hogy mind a 44 tinédzser, aki az informatikai osztályába került, viszonylag gyorsan megértette a digitális pénz fogalmát. Talán ez azért van, mert ismerik az aranyat és más fizikailag megfogható eszközt. Irakban még PayPal sincs, mivel a helyi bankokat továbbra is korlátozzák a gazdasági szankciók.
Bizonyos értelemben véve azok emberek, akik eddig csak a készpénzt ismerték, könnyebben nyitnak a kriptovaluták piaca felé, mint azok, akik alábecsülik a társadalmi kapcsolatok értékét.
A „mama bank”
„Két évvel ezelőtt kaptam az első mobilomat. Most a családomban már mindenkinek van okostelefonja”, dicsekedett Aldeen. „Szeretem az olyan játékokat, mint a Minecraft, mert új dolgokat tervezhetek, építhetek és egyúttal javíthatom az angol nyelvtudásomat is.”
Mint a táborban levő 9000 lakosnak, úgy az Aldeen családnak sincs bankja. A megkeresett pénzt az anyánál azaz a háztartás vezetőjénél tartják.
Aldeen nővére egy pékségben dolgozik, az apja ács, míg a bátyja egy közeli városban dolgozik egy digitális marketing ügynökségnél (neki már laptopja is van.) Minden megkeresett pénzt az anyának adnak, aki szükség szerint készpénzt ad a család bármely tagjának. Habár számunkra ez elképzelhetetlen, a fejlődő országokban ez egy általánosan bevett gyakorlat, különösen válság idején.
„Anyám olyan, mint a bank”, nevetett Aldeen. „A kriptovaluta jó megtakarítási lehetőség lehet, hiszen ha a pénzt egy bankba viszed, akkor azt a bank simán ellophatja.” Grosso azt reméli, hogy 2020-ban a számítógépes alaptanfolyamot 100 hallgató zárja majd sikeresen, tovább növelve a „kriptós tinédzserek számát”. A közösség összetartása nélkül az olyan helyek, mint Arbat, ahol az emberek nem férhetnek a váltókhoz, továbbra is likviditási sivatagok lesznek.
Grosso azzal érvelt, hogy ha a közösséget megfelelően képzik, akkor van kitörési esély. A már megfelelő ismeretekkel rendelkező fiatalok pedig a szüleiknek is óriási segítséget nyújthatnak. Média által felkapott szólamok és nyugati tinédzser példaképek helyett érdemesebb inkább oktatásra fordítani a semmiből nyomtatott milliárdokat. Nem csak Irakban, de Magyarországon is.
(Eredetileg megjelent a CoinDesken)