Szegény halászfaluból a kriptovaluták fellegvára lett Szingapúr
Bár stratégiai elhelyezkedése alapjáraton is rendkívüli gazdasági lehetőségeket von magával, a helyi kormányok előremutató gondolkodású, az innovációt magasan előtérbe helyező irányításának kulcsszerepe volt abban, hogy Szingapúr pár évtized alatt egy harmadik világbeli halász és kereskedővároskából, mára a világ egyik legfényűzőbb és legfejlettebb állama lett.
Ma a Délkelet-Ázsiában található „fintech”, vagyis pénzügyi megoldásokkal foglalkozó cégek 40 százaléka a mindössze 730 négyzetkilométeres (Budapest = 525 négyzetkilométer) városállamban található. Amíg sok más országban bizalmatlanul tekintenek a kriptovalutákra és a decentralizált technológiák térnyerésére, Szingapúr a pandémia alatt egy 9 millió dolláros alapon keresztül támogatta a blokklánc technológiák fejlesztését.
A kifejezetten blokklánc technológiák támogatásán kívül a helyi kormány mintegy 222 millió dollárral segítette a technológiai szektort és további 93 millió dollárral külön a fintech szektort. A városállamban már 2017-ben is 167 millió dolláros tőkeinjekcióban részesültek a helyi fintech cégek, aminek óriási szerepe volt a már említett 40 százalékos ázsiai piaci részesedés kihasításában.
A kételyek eloszlatása érdekében fontos megemlíteni, hogy definíció szerint Kína, Japán és India, tehát a térség nagyhatalmai nem tartoznak a Délkelet-Ázsiaként emlegetett gazdasági térségbe, így Szingapúr „csupán” egy körülbelül 670 millió fős régió fintech iparágának közel felét vonzotta magához, a maga 5,7 milliós lakosságával.
Nem a kétkedők közé tartoznak
Bár sokan úgy vélik, hogy a különböző blokklánc, kriptovaluta és NFT technológiák iránt az érdeklődés újra vissza fog esni, amint a járvány végével az élet visszatér a normális kerékvágásba, a helyi döntéshozók nem osztják ezeket a kételyeket. A Szingapúri Fejlesztési és Befektetési Bank többször is kiállt a digitális érmék mellett, ami jelentősen növelte ezeknek az elfogadottságát és az emberek kriptovalutákba vetett bizalmát a régióban.
A városállam malmára hajtotta a vizet az is, hogy amíg a helyi vezetés évek óta támogatja a kriptotechnológiával kapcsolatos fejlesztéseket, a szomszédos Kínában és Indiában a kormány minden eszközzel tiltani és akadályozni próbálja a központilag nem ellenőrzés alatt tartható digitális érméket, így az ottani kezdeményezések szép lassan átköltöztek a karnyújtásnyira lévő Szingapúrba.
Ahogy a kriptovaluta és a digitális pénzügyek iparág egyre jobban beérni látszik, úgy egyre világosabbá válik, hogy Szingapúr ismét a megfelelő innovációra fogadott, a helyi üzleti szereplők pedig már árgus szemekkel keresik a következő gyerekcipőben járó iparágat, amelybe fektetve újra és újra meg tudják erősíteni az ország gazdasági helyzetét.
Kapcsolódó:
- Digitális pénzügyekkel foglalkozó kutatóintézet jön létre Szingapúrban
- A szingapúri központi bank véglegesítette a kriptókra vonatkozó szabályozási keretrendszerét
- Szingapúr segít a kriptovállalkozásoknak a banki szolgáltatások igénybevételében