Szakértők szerint Elon Musk Neuralinkje eladhatja a gondolatainkat
Előző héten a Tesla alapító, világűr meghódító, dodge coin mémvezér, hobbi troll, techguru milliárdos Elon Musk idegsejt implantátumokkal foglalkozó cége közölt egy videót, amiben egy majom az agyába ültetett elektródákon keresztül játszott a „Pong” nevű, végtelenül egyszerű videojátékkal.
Bár a videó kétségkívül felkapott lett, és bizonyította, hogy a Neuralink képes ilyen jellegű projektek végrehajtására, tudományos szempontból semmilyen újdonság nem volt benne; kutatók már évtizedekkel ezelőtt képesek voltak elektródákat ültetni majmok agyába, hogy aztán az agyműködésük során fellépő kémiai reakciók elektromos jeleit feldolgozva, különböző beviteli adatokat továbbítsanak, például egy számítógépnek, ami épp egy videójátékot futtat.
Tudományos körökben így inkább aggályokat váltott ki a videó, különösen amiatt, hogy Elon Musk kijelentései szerint reméli, hogy a közeljövőben embereken is hasonló kísérleteket folytathatnak, amelyek sikere esetén radikálisan új megoldásokkal lehetne segíteni például a végtagbénulástól szenvedőknek. Míg korábban a hasonló jellegű kísérletekre kizárólag nemzetközi tudományos csoportok vállalkoztak, úgy tűnik, hogy mostanra erre a területre is egyre jobban betör a vállalati szféra is.
Az, hogy a korábban csak állami tudományos szervek által uralt területeken megjelennek magánvállalkozások is nem újdonság, gondoljunk csak a szintén Elon Musk által vezetett SpaceX esetére, melynek rakétáit, immáron hivatalosan is használni kívánja a NASA a jövőben.
Bár ez a technológia ma még sci-fi, már most el kell kezdeni szabályozni
Az Observer magazinnak adott interjúban, Susan Schneider a kognitív pszichológia szakértője azonban a téma etikailag kényes mivoltára is felhívta a figyelmet. Véleménye szerint kétségtelen, hogy a hasonló technológiák hatalmas áttöréseket hozhatnak el az orvostudomány területén, azonban ő tart egy olyan jövőtől, amelyben teljesen átlagossá válik, hogy szinte minden egészséges ember is chipet ültessen az agyába különböző kényelmi célokból.
Bár a távoli jövőben szinte biztos, hogy bizonyos beültetett eszközök elválaszthatatlan részévé válnak majd a testünknek, például memóriajavítás, látásjavítás, életminőségjavítás, fizikai erő növelés, mentális problémák kezelése stb. céljából, amennyiben a hasonló irányú fejlesztések nincsenek már a legelejétől szigorún szabályozva, úgy könnyen sötét jövő elé nézhet számos fejlesztés.
Azon kívül, hogy milyen egészségkárosodásokat szenvedhetnek el a tesztalanyok egy potenciálisan félresikerült kísérletben az is aggasztó, hogy pontosan mire is lesz jó például egy az agyunkba ültetett chip. Schneider szerint, amennyiben a megfelelő felügyeleti rendszer nem alakul ki időben, úgy a távoli jövőben az is elképzelhető, hogy hasonló orvosi céllal beültetett chipeken keresztül illetéktelenek befolyásolják a gondolkodásunkat.
Sőt véleménye szerint, ha a közösségi hálók jelenlegi adatkezelési gyakorlataiból indulunk ki az is könnyen elképzelhető, hogy a Facebookhoz hasonlóan, az ilyen eszközöket fejlesztő cégek egyszerűen eladják a gondolatainkat, jó esetben marketingcélokra, vagy valamilyen tudományos adatgyűjtés céljából, rosszabb esetben ki tudja kinek és miért.