Száj- és körömfájás – értelmetlen mészárlás itthon és Szlovákiában
Március végére nyilvánvalóvá vált, hogy a száj- és körömfájás járvány mind Magyarországot, mind Szlovákiát komolyan érinti – és nem csupán az állattartókat, hanem a teljes lakosságot is.
A betegség gyors terjedése, az állományok kényszervágása és a hatósági intézkedések következményeként a lakosság egyre inkább úgy érzi: valami súlyos dolog történik, és a hatóságok kétségbeesetten próbálják elkerülni a teljes katasztrófát.
A jelenlegi helyzet: szigor, bizonytalanság és pánik a lakosság körében
Szlovákiában a déli járások több településén – például Medvén, Csiliznyáradon, Bakán és Lúcson – már érvényben vannak a szigorú állategészségügyi korlátozások. Az érintett telepeken válogatás nélkül leölik a szarvasmarhákat – még azokat is, amelyek tesztje negatív. A hatóságok szerint ez megelőző intézkedés, sok gazda azonban ezt egyszerűen értelmetlen mészárlásnak tartja.
A határátkelőkön is érezhető a feszültség. A kisebb szlovák–magyar átkelőhelyeket lezárták, a nagyobbaknál – például Rajkánál, Komáromnál és Párkánynál – fertőtlenítő kapukat állítottak fel, a járművek alvázát és kerekeit permetezik, és minden szállítmányt szigorúan ellenőriznek. A határ menti falvakban élők elmondása szerint rég nem tapasztaltak ekkora készültséget. Aki a mezőgazdaságban dolgozik, napok óta rettegéssel indul munkába: nem tudja, milyen hír fogja várni.
Közben a lakosság is reagált. Egyre többen kezdenek tartós tejből, húsfélékből, különösen marhahúsból készletezni. A szlovák portálok szerint egyes boltokban már érezhető a marhahús iránti kereslet megnövekedése, és a hentesek is jelezték: ha ez így megy tovább, néhány héten belül áruhiány léphet fel. És ez nem csak üres pánik. Ahogy Kassa környékén élő egyik lakos megfogalmazta: „Tegnap vettem marhacombot, két kilót is, mert szeretem, és tartok tőle, hogy pár hét múlva vagy nem lesz, vagy megfizethetetlen lesz.” Nem hisztéria ez, hanem ösztönös reakció a valóságra, amit mindenki egyre inkább a saját bőrén érez.
Hogyan kezdődött? A járvány útja
A száj- és körömfájás vírus első magyarországi esete március elején bukkant fel a Győr melletti Kisbajcson. A hatóságok gyorsan reagáltak: az érintett telepen azonnali zár alá helyezték az állatokat, majd elrendelték az összes egyed leölését, függetlenül a fertőzöttségtől. Akkor még úgy tűnt, sikerül elszigetelni a vírust, de a helyzet néhány héten belül drámaian megváltozott.
Március 25-én a Mosonmagyaróvár melletti Levélen egy 2300 állatot számláló telepen is azonosították a betegséget. Ez már nem egy elzárt, szerencsétlen eset volt: a betegség nyomot hagyott a nyugati határnál, és innen már csak egy lépés volt az átterjedés Szlovákiába.
Hogy pontosan hogyan jutott át a kórokozó a határon, azt egyelőre nem tudni. Lehetett fertőzött takarmány, közvetett szállítás, vagy akár emberi mulasztás – de az biztos, hogy a vírus hamar utat talált magának a Csallóközbe. A ma7.sk beszámolója szerint március végére több csallóközi településen is megjelent a vírus, és itt már nem csupán fertőtlenítésről volt szó: a szlovák hatóságok azonnal drasztikus intézkedésekhez nyúltak.
Magyarország: gyors reakció, drasztikus intézkedések
Magyarországon a hatóságok már az első eset észlelése után azonnal intézkedtek. Az első érintett telepet hermetikusan lezárták. A fertőzésveszélyt figyelembe véve azonnal elrendelték az érintett állomány teljes megsemmisítését, a környék többi telepén pedig szigorú karantént vezettek be.
Az intézkedéseket először sikerként könyvelték el: úgy tűnt, hogy a gyors reakcióval sikerül megakadályozni a járvány terjedését. Azonban, mint később kiderült, a vírus tovább terjedt. Levélen 2300 állat megölését rendelték el, ami komoly anyagi és érzelmi megrázkódtatást okozott a gazdáknak.
A magyar kormány eközben folyamatosan figyelemmel követte a helyzetet, és szinte napi szinten reagált: fokozott ellenőrzést vezettek be az ország nyugati határán, fertőtlenítő állomásokat állítottak fel, szigorú ellenőrzési protokollokat vezettek be az állatokat szállító járművekre. A járvány terjedése miatt külön alap létrehozását jelentették be, amelyből támogatni kívánják a károsult állattartókat.
Bár a helyzet Magyarországon is súlyos, az állattartók azt jelzik: a magyar hatóságok intézkedései kiszámíthatóbbak, és talán jobban figyelembe veszik a gazdák érdekeit, mint a határ túloldalán.
Szlovákia: pánikszerű döntések és megkérdőjelezhető intézkedések
Szlovákiában a járvány március második felében kezdett terjedni, és a kormány intézkedései kezdetben kapkodónak, sőt helyenként kaotikusnak bizonyultak. Amikor március végén a Csallóköz településein is megjelent a fertőzés, a szlovák hatóságok meglepően radikális és egyes vélemények szerint átgondolatlan döntéseket hoztak.
Azonnal elrendelték a fertőzésgócokban található gazdaságok teljes állományának levágását, függetlenül attól, hogy az állatok pozitív vagy negatív teszteredményt produkáltak-e. A szlovák állategészségügyi hatóság vezetői szerint erre a lépésre a járvány gyors megfékezése érdekében van szükség – de az állattartók és számos szakértő szerint ez túlzás, sőt egyenesen barbárság.
A közösségi médiát elárasztották azok a videók, amelyeken kétségbeesett gazdák tiltakoznak az egészséges állatok brutális kivégzése ellen. Egy Medve közelében élő gazda például zokogva mutatta meg a Facebookon, ahogy teljesen egészségesnek látszó, negatív tesztet produkáló szarvasmarháit is kényszerűen levágják a hatóságok.
„Harminc év munkája veszett kárba egyetlen nap alatt, pedig egyetlen beteg állatom sem volt” – mondta elkeseredetten.
A kormány intézkedéseit kritizáló szakértők szerint azonban nem csak a túlzottan radikális lépésekkel van baj. A ma7.sk portál elemzése szerint számos komoly mulasztás történt a járvány kezdeti szakaszában: nem volt elegendő információs kampány, hiányzott a hatékony megelőző intézkedések összehangolása, és a kommunikáció is csapnivaló volt a lakossággal és a gazdákkal egyaránt.
Egy szlovákiai portálon visszaemlékeznek arra, hogy Szlovákia múltjában volt már hasonló járvány, ám akkoriban sikerült racionálisabban kezelni a krízist. Az akkori tapasztalatok alapján szakértők és gazdák egyaránt értetlenül állnak a mostani, átgondolatlannak tűnő lépések előtt.
Súlyos gazdasági következmények, kilátástalanság a gazdák számára
A gazdák helyzete az elmúlt hetekben drámaivá vált. Az állatállomány tömeges levágása és az állatok mozgásának korlátozása miatt sok tenyésztő a csőd szélére került.
A közösségi médiában számos gazda panaszkodik arról, hogy teljes állományukat elvesztették, miközben a kártérítések és az állami támogatások ügyintézése bürokratikus akadályokba ütközik. Több gazda kénytelen volt ideiglenesen bezárni gazdaságát, sokak számára pedig kérdéses, hogy egyáltalán képesek lesznek-e újraindulni a válság után.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az állattenyésztés leállása miatt a helyi gazdaságok más szektorai is érintettek. Az állatok levágása és a takarmányfelhasználás csökkenése kihat a növénytermesztőkre, a takarmány-beszállítókra és a feldolgozóiparra egyaránt. Emiatt a válság már most egyre szélesebb körben érezteti negatív hatásait.
A gazdák jelenleg gyors és bürokráciamentes állami segítséget sürgetnek. Többen attól tartanak, hogy a hatóságok késlekedése visszafordíthatatlan károkat okozhat, amelyek hosszú távon is ellehetetlenítik az állattenyésztés jövőjét.
A járvány további alakulásától függően két alapvető forgatókönyv rajzolódik ki:
Ha a száj- és körömfájás-járványt sikerül a következő napokban megfékezni, és nem kerül sor további jelentős állományirtásokra, a károkat még kezelni tudja a magyar és a szlovák gazdaság. Rövid távon ugyan drágulhatnak a hús- és tejtermékek, és átmenetileg akadozhat az ellátás, de az élelmiszerpiac viszonylag hamar visszatérhet a normális kerékvágásba. A hatások ebben az esetben átmenetiek lesznek, bár a gazdáknak nyújtott kártérítések miatt az állami költségvetésekre komoly terhek hárulhatnak.
Ha azonban a járvány elhúzódik, és további állatok ezreit kell elpusztítani, a gazdasági következmények súlyosak és tartósak lehetnek. A tömeges kényszervágások nemcsak az állattenyésztőket sodorhatják a szakadék szélére, hanem az élelmiszer-feldolgozó iparban is munkahelyek százai kerülhetnek veszélybe. Az állati eredetű termékek ára drasztikusan megemelkedhet, egyes termékekből tartós hiány alakulhat ki, ami további inflációs nyomást okozhat. Ez már jelentősen kihathat mindkét ország fogyasztóira és a teljes élelmiszerpiac stabilitására is.
Bármelyik forgatókönyv valósul meg, a jelenlegi járványhelyzet komoly figyelmeztetés arra, hogy a mezőgazdasági és állattenyésztési ágazat ellenálló képességét növelni kell. A gyors, átlátható és hatékony állami beavatkozás nemcsak a jelen problémáit enyhítheti, hanem a jövőbeni hasonló helyzetek hatékonyabb kezelésére is jó példával szolgálhat.