A svéd hatóságok “hivatásos pénzmosóknak” tartják a kriptováltókat
A svéd hatóságok egyes kriptopénz-tőzsdéket a szervezett bűnözés kulcsfontosságú segítőinek bélyegeznek, négy különböző pénzmosási profilt emelve ki.
A svéd rendőrhatóság és a pénzügyi hírszerző egység (FIU) az engedély nélküli és illegális szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások elemzését követően a kriptopénzváltókat „hivatásos pénzmosóknak (PML)” minősítette. A FIU szerint a PML-ek bűnügyi kapcsolatokkal rendelkeznek, és lehetővé teszik több magánszemély és bűnszövetkezet számára a rendszeres pénzmosást.
A mögöttes jellemzők elemzése alapján a FIU a PML-eket négy profilba sorolta: a csomópontváltó szolgáltató, a hawala-csere szolgáltató, az eszközváltó szolgáltató és a platformcsere szolgáltató.
Tervek a kriptotőzsdei szolgáltatások ellenőrzésére
A jelentés az illegális szolgáltatások visszaszorítása érdekében a bűnüldöző szervek nagyobb mértékű bevonására és jelenlétére szólított fel a kriptotőzsdei kereskedési platformokon, hozzátéve:
”A svéd FIU a tiltott kriptovaluta-szolgáltatókat a pénzmosási rendszereken belül újonnan megjelenő fenyegetésként értékeli, és a szervezett bűnözés számára a bűnözői piacok fenntartásához és bővítéséhez elengedhetetlenül fontos részként”.
Másrészt a svéd hatóságok elismerték az engedélyezett és törvényes, bűncselekményi szándék nélküli kriptokereskedési platformok szerepét a pénzmosási tevékenységek visszaszorításában. Felszólították az ilyen szervezeteket, hogy figyeljék meg a felhasználóik gyanús kereskedési szokásait, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket, beleértve a tranzakciók leállítását és az ügyfelek kiközvetítését.
Svédországban az illegális kriptopénzekkel kapcsolatos tevékenységek elleni folyamatos fellépés a közelmúltban az ország Bitcoin-bányász közösségét vette célba.
Svédország beszedi a Bitcoin-bányászoktól a be nem fizetett adókat
A svéd adóhivatal 21 kriptobányász cég 2020 és 2023 közötti működését vizsgálta, és több kétértelműséget is talált az adóbevallásaikban.
A vizsgálat során kiderült, hogy 18 kriptobányász cég „félrevezető vagy hiányos” információkat nyújtott be, hogy elkerülje az adóköteles tevékenységek után fizetendő hozzáadottérték-adó megfizetését. Az ügynökség megállapította, hogy „a leírt megközelítés ahhoz vezet, hogy az adó eltűnik az országból az előzetesen felszámított áfa helytelen befizetése, a be nem fizetett kimeneti áfa és a be nem jelentett kriptovagyon formájában”.
A kriptobányászati cégek fellebbeztek a 90 millió dolláros adókövetelés ellen a közigazgatási bíróságon. Eredményként mindössze két bányászati cég fellebbezését fogadták el, és a bíróság közölte, hogy „a fenti összegeket az ítéletekre tekintettel kiigazították”.