Ezért is volt zseniális húzás Satoshi Nakamoto névtelensége a Bitcoin elindításakor. A kormányoknak nincs kit elővenniük, szétregulázniuk és misszióját csírájában elfojtani. Ezt pedig vállalati szinten már nagyon nehéz meglépni.
Süllyed a hajó? Újabb tagok hagyják ott a Facebook pénzét
2019. október 12. 10:22
2024. október 29. 11:01
A PayPal kihátrálása a Facebook Libra projektje mögül további nagyvállalatokat késztetett a projekt dobására. A Mastercard, Visa és Stripe is otthagyta a 100 tagúra tervezett Libra Szövetséget.
Viszlát fizetési szolgáltatók
22 tagja maradt a két héttel ezelőtt még 28 tagú libra pénzt kormányzó szövetségnek. A Visa, Mastercard, Stripe, eBay és Mercado Pago sebes távozása a jövő hét hétfői genfi csúcstalálkozó előtt jött, ahol a tagok állítólag formalizálni kívánják a részvételüket a Facebook kriptovaluta projektjében.
Amikor júniusban a Facebook bejelentette ambiciózus projektjét, a fél világ arról beszélt hogyan fogja megváltoztatni a közösségi médiaóriás a bankolási szokásainkat. Aztán jött a bullshit-áradat a nemzeti kormányoktól, köztük az Egyesült Államoktól, Franciaországtól és Németországtól is, amik nem nézik jó szemmel, hogy egy nagyvállalat a pénzteremtés állami monopóliumát pesztrálja, méghozzá globálisan.
Pedig az ötlet nemes, hisz ki ne akarna a drága banki költségek helyett olcsóbb utalási díjakat és mondjuk határok nélküli pénztranszfert a Western Union lehúzásaival vagy a PayPal orbitálisan előnytelen átváltási díjaival szemben (pedig van ezekre már megoldás, csak még nem elég mainstream)? Amikor elindult a Libra Szövetség, akkor a tagok abban a hiszemben csatlakoztak, hogy részvételükkel hozzáférést kapnak a Facebook 2.4 milliárd főt számláló felhasználóbázisához és az út során majd jól megtömhetik a zsebüket. Extra ösztönző volt számukra, hogy a Facebook óriási kitettséggel rendelkezik a fejlődő országokban, olyan helyeken, ahol a bankolás és pénzügyi tranzakciók még nem jelentik a mindennapok szolgáltatásait. A Visa, Mastercard és PayPal természetesen kapva kapott az alkalmon, hogy ilyen formában hozzáférést kap e piacokhoz.
A Facebook a szövetség felállításától más eredményeket várt. Azzal, hogy a Facebook névben decentralizálta a Libra projekt kormányzását, egyrészt a kormányzati ellenállást igyekezett tompítani, másrészt pedig marketingfogásként a mostanában divatos decentralizáció köpönyegébe bújtatni azt.
A nagy fizetési szolgáltatók távozásával a projektből a 22 tagból csak egy, a dél-afrikai PayU rendelkezik fizetési előélettel, a többi résztvevő háttere a telekom (Vodafone), telekocsi (Uber), kriptotőzsde (Coinbase) stb. szektorból jön. Azaz, komoly tapasztalattal egy pénz működtetéséhez közvetetten talán csak a Coinbase rendelkezik.
A 22 tagú Libra, 6-tal kevesebb mint induláskor. Hogy lesz így meg a 100?
Ha a publikus blokkláncokból, mint a Bitcoin indulunk ki, akkor racionális döntés lehet az, hogy egy „greater good” érdekében versenytársak összeállnak és együtt tolják a szekeret. Erre a blokkláncok termékeny táptalajt kínálnak, hisz garantálják a fair play részvételt, az ösztönzőrendszert és a bizalom nélküli bizalom intézményét. A Bitcoin esetében a kriptográfia rendszer biztosítsa a tisztességes és biztonságos részvételt. Ez a koncepció annyira megragadta a vállalati felsővezetők fantáziáját, hogy több szektorban is a hatékonyság érdekében blokkláncokkal kísérleteznek a vállalatok, lásd a blokklánc IoT előretörése az autógyártásban vagy az ellátási láncokban.
Azonban ami működik individuális szinten, az nem biztos hogy klappolni fog nagyvállalatok között, ahol muszáj extra ébernek maradni, ha azt akarod, hogy a céged megélje a következő negyedéves vállalati jelentést.
A Facebook Libra projektjeinek vannak nemes és tisztelendő pontjai (még ha elsődleges céljai a projekt eladhatóvá tétele és nem az hogy a Libra Szövetség tagjai és a Facebook valóban hisz a transzparencia, decentralizáció elvében), de a Facebook az ösztönzőrendszer és a játékelméleti rész kialakításánál nagyon elszámolta magát.
Úgy tűnik a tagoknak nem elég ösztönző részt venni a projektben, ha masszív kormányzati ellenállással kell szembenézniük. És ezt a konundrumot nagyon nehéz lesz feloldania egy vállalati konglomerátum pénzének hiszen a core paradoxon végigkíséri az összes tag részvételét: meg kell felelniük a fentről rájuk szabott jogi feltételeknek, szabályozásnak hogy a saját iparágukban helyt tudjanak állni. Erre pedig ilyen szintű állami ellenállás esetén kevés sansz van.