A kozmosz, ahogy eddig sosem láttad – az Európai Űrügynökség képein

Nyilvánosságra hozták az univerzum sötét anyagát kutató űrküldetés az első tudományos megfigyeléseit, amelyek mellé öt űrfelvételt is mellékeltek.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid teleszkópja a kozmosz eddig soha nem látott területeit kapta lencsevégre. A felvételeknek köszönhetően a kutatók mélyebb betekintést kaphatnak az égitestek tulajdonságaiba.

Az ESA szerint a képek négyszer élesebbek, mint a földi távcsövek segítségével készült társaik. A küldetés elsődleges célja a sötét anyag és a sötét energia megfigyelése.

A „sötét anyag” az univerzum olyan, láthatatlan összetevője, amely a „hagyományos” anyaghoz képest ötször gyakrabban fordul elő, pontos tulajdonságai mégsem ismertek. A „sötét energia” annak az ismeretlen erőforrásnak a megnevezése, amely az univerzumot folyamatosan gyorsabb tágulásra készteti.

Az öt fénykép különféle méretarányokkal rendelkezik. A legnagyobb a Tejút egy csillagképződési régióját tárja elénk, míg a legkisebb egy több száz galaxisból álló galaxishalmazt ábrázol.

A tervek szerint az Euclid 2030-ra az égbolt nagyjából egyharmadát fogja feltérképezni. Ez több milliárd – akár 10 milliárd fényévnyi távolságban lévő – galaxist jelent. Ha sikerrel járnak, azzal minden idők eddigi legnagyobb 3D-s űrtérképét alkothatják meg. A teleszkóp látószöge a NASA Hubble és James Webb teleszkópjainál is szélesebb, ez utóbbiakat ugyanis kisebb területek nagy részletességű megfigyelésére tervezték.

A térkép elkészítéséhez a teleszkóp két csúcstechnológiás kamerát használ. Az egyik ezek közül a VIS, amely a látható fény tartományában rögzíti a kozmoszt. A másik az NISP, amely a galaxisok távolságát és az univerzum tágulását méri.

„Ez az űrteleszkóp a kozmológia legnagyobb nyitott kérdéseivel kíván foglalkozni” – mondta Valeria Pettorino, az ESA Euclid projektjének kutatója.

A nagy felbontású képeket az Európai Űrügynökség hivatalos weboldalán tekinthetik meg az érdeklődők.

Kapcsolódó cikkeink:

Borítókép: az Euclid felvétele a Messier 78 csillagképződési régióról. Forrás: ESA.