Sikeresen teszteltek egy új agy-számítógép interfészt
Az emberi tesztelés során az betegek az agy-számítógép interfészen keresztül több művelet elvégzésére utasították számítógépüket.
A sci-fiből valóság lesz
A agy-számítógép interfész eddig csak a sci-fi filmekben és sorozatokban volt mindennapos jelenség. A tudósok több évtizedes munkájának hála azonban ma már ha nem is elterjedt, de egy létező technológiáról van szó. A kutatásokban nemrég egy új fázis kezdődött, ami a technológia biztonságos és hatékony alkalmazását teheti lehetővé.
Korábbi agy-számítógép interfész kutatások
Eddig csak invazív agyi műtéti eljárás során tudtak interfészt beültetni a betegek agyába. A koponya felnyitása után közvetlenül az agykéregbe ültettek be úgynevezett Utah elektródasort (Utah Intracortical Electrode Array, UIEA). Ennek a mikroelektród rendszereknek köszönhetően közvetlenül vizsgálhatták a beteg agyi tevékenységét. Az eljárás azonban rendkívül kockázatos ráadásul komoly szövődményekkel járhat, mint például vérrögképződés, vagy agyvelőgyulladás.
Az Elon Musk által vezetett Neuralink egy másik szintén invazív technológiával kísérletezik. A cég által fejlesztett agy-számítógép interfész érzékelő szálait a Neuralink kutatói közvetlenül a szürkeállományba ágyazzák be, hogy minél pontosabb adatokat nyerhessenek az idegsejtektől. A problémát az adatok továbbítása jelenti a számítógép felé, amit most egy szabvány, a kísérleti alany fejéből kiálló USB-C porton keresztül oldanak meg. Az etikailag is problémás megoldás komoly orvosi aggodalomra is okot ad.
A sztent-elektródák
Egy ausztrál cég, a Synchron, a kutatásai során sikeresen ötvözte a sztenteket az agyi elektródákkal. A sztent vagy feszítő egy pár milliméter átmérőjű műanyag vagy fém cső, amit a testen belül a megfelelő helyre juttatva megszüntethető a testben lévő járat elzáródása.
Az új eszközt stentrode vagyis sztent-elektróda néven védette le a cég. Az sztent-elektródát a nyaki ereken keresztül juttatják el a beteg agykérgének a mozgást irányító részére. A stentrode egy vezetékkel kapcsolódik egy a mellkasba ültetett adó-vevő egységhez. Ez az adó-vevő továbbítja az idegpályákról beérkező jeleket egy külső egységhez, az axonhoz. Az axon aztán dekódolja a jeleket és már digitális parancsként továbbítja azokat a kijelölt Bluetooth eszköznek.
Az emberi tesztelés még csak idén júniusban kezdődött meg, de már most nagyon jó eredményeket értek el. A kísérletek során a balesetben illetve betegség miatt mozgásképtelenné vált betegek a stentrode segítségével tudták használni a számítógépüket. A cég által fejlesztett brain.io szoftver gondolatvezérelt platformja segítségével a betegek egyszerű számítógépes játékokat játszottak, böngésztek és vásároltak az interneten, de akár chatelni is tudtak.
A jövő
Noha a stentrode hamarosan elhozza majd a mozgásképtelen betegek számára a digitális szabadságot, ám a kutatók nem állnak meg itt. A hosszú távú cél az, hogy az eszköz fejlesztésével a mozgás szabadságát is újra megélhessék majd a betegek mesterséges külső váz (exoskeleton), mechanikus protézisek vagy más eszközök révén.