A Nakamoto együttható megmutatja egy hálózat decentralizáltságát

Satoshi Nakamoto neve egybeforrt a Bitcoinnal. A névtelen alkotó eltűnése a genesisblokk létrehozását követően misztikus körítést ad a digitális valuták jelentőségének, a decentralizáció, a biztonság, a harmadik fél megkerülése és az infláció elleni küzdelem a Bitcoin és az altcoinok védjegyévé vált.

Az ismeretlen fejlesztő mindamellett, hogy 73 milliárd dollárnyi vagyonnal rendelkezik, nevét adja a decentralizáltság mérőfokához is, a Nakamoto együtthatóhoz, melyet a Coinbase korábbi műszaki igazgatója, Balaji S.Srinivasan fejlesztett ki 2017 körül.

A Nakamoto együttható és lényege

A blokklánc technológia decentralizált jellegéből adódóan a hatékonyság és a megbízhatóság mellett a biztonság is rendkívül fontos. A Nakamoto együttható azért vált fontossá mind a felhasználók, mind a fejlesztők számára, mivel ezzel a legegyszerűbb meghatározni egy adott blokklánc ellenálló képességét. Az együttható azoknak a csomópontoknak a számát jelenti, melyeknek meg kell akadályozniuk a rosszindulatú behatolásokat a hálózaton. Minél magasabb ez a mutató, annál kisebb a korrupció kockázata, és ezáltal annál decentralizáltabb a hálózat.

A mutató kiszámítása a bányászjutalom, az ügyfélkör, a fejlesztők száma, a csomópontok száma, a tőzsdék száma és a tulajdonjog diverzitása alapján számolható ki, máshogy viselkedik a Proof-of-Work (munkabizonyításos) és a Proof-of-Stake (tét-bizonyításos) konszenzusmechanizmus esetében.

Nakamoto együttható munkabizonyítás esetén

A Bitcoin, mint legnagyobb Proof-of-Work alapú blokklánc, ellen akkor lehet rosszindulatú tranzakciót hitelesíteni, amikor valaki vagy valakik a hálózat számítási teljesítményének legalább 51%-át birtokolják. Ez viszonylag egyszerűen kivitelezhető annak a tudatában, hogy a két legnagyobb bányászpool, a Foundry USA Pool és az AntPool együtt a számítási kapacitás 56%-át teszik ki. Azonban, mint minden pool esetében, a bányászok szabadon dönthetnek arról, hogy meddig kívánnak ehhez a poolhoz tartozni.

Bitcoin számítási kapacitás eloszlása, forrás: Blockchair.com

Ha megvizsgáljuk, hogy jelenleg a Bitcoin-hálózaton több mint 19 ezer node van, rájövünk, hogy legalább 9600 szükséges ahhoz, hogy az irányítást átvegyék a hálózat felett, ez pedig egyéni döntésekre lebontva eléggé kivitelezhetetlen. A 19 ezer node-ból 11 ezernek ismeretlen az IP címe, de az Egyesült Államokban és Németországban egyaránt közel 1700-1700 node tartja fenn a hálózatot.

Ismert Bitcoin-nodek eloszlása világszerte, forrás: Bitnodes

Az előbb említett országok mellett jelentős mennyiségű node rendelkezik francia (482), holland (336) és finn (297) IP címmel.

Nakamoto együttható tét-bizonyítás esetén

A Proof-of-Stake hálózatok esetében letétbe kell helyezni a birtokolt tokeneket ahhoz, hogy a hálózat aktív részesei lehessünk fenntartó oldalról. Erre azért van szükség, mivel így a validátor a korrumpálás esetén elveszíti a letétbe helyezett tokenjeit. A PoS-alapú hálózaton esetében elég az aktív tét egyharmadát birtokolni ahhoz, hogy a hálózat felett átvegyük az irányítást.

Az altcoinok esetében a decentralizáció gyakorta háttérbe szorul a gyorsaság és árazás (hatékonyság) miatt, azonban a Nakamoto együttható értékének a növekedési trendje bíztató lehet a hálózat megítélése szempontjából. A CryptoDaily kutatása alapján megállapítható, hogy a legnagyobb ismert altcoinok közül a Polkadot rendelkezik a legnagyobb együtthatóval (92), azt követi a Solana (31), a THORChain (30), az Avalanche (20) és a Binance Smart Chain (6).

Következtetés

Azáltal, hogy a kriptovaluták térnyerése megkérdőjelezhetetlen folyamattá vált az elmúlt évtizedekben, már több mint 20 ezer kriptovaluta létezéséről tudunk. A piaci részesedés növekedése egy hálózaton belül egyfelöl önös érdekből jó, ugyanakkor senkinek sem érdeke az, hogy átvegye az irányítást egy hálózat felett, mivel ez bizalomvesztéssel és azonnali elértéktelenedéssel járna.

A Nakamoto együttható megfigyelése jó kiindulási alap, amikor egy blokkláncot értékelni szeretnénk, azonban a megbízhatósághoz számos más tényezőt is meg kell vizsgálnunk.