Salvadori sikersztori vagy mégsem minden arany, ami fénylik?
Több mint fél évvel ezelőtt lett hivatalosan is fizetőeszköz a bitcoin Salvadorban. Mi is történt azóta a latin-amerikai országban? Tényleg könnyen ment az áttérés az új digitális pénzre?
Amikor Salvadorban 2021 szeptemberében hivatalosan is törvényes fizetőeszköz lett a bitcoin, José Bonilla volt az egyik első állampolgár, aki feliratkozott a kormány által támogatott digitális tárcára, amely bárki számára lehetővé teszi a kriptopénz használatát. A 23 éves salvadori srác, aki családjával cipőboltot vezet Concepción de Ataco városában, alig várta, hogy kipróbálhassa a technológiát. Azt hallotta, hogy csökkenteni fogja a kiadásokat és felgyorsítja a fizetéseket.
Az információhiány nagy úr
Néhány nap múlva, miután leküzdötte az első technikai hibákat, megtörtént a csoda, lebonyolította az első bitcoin tranzakciókat a vásárlókkal. De öröme nem tartott sokáig, hiszen rájött, hogy az infrastruktúra nem elég fejlett ahhoz, hogy minden fizetést bitcoinban bonyolítson le. Rájött, hogy a legközelebbi bitcoin ATM piszkosul messze van tőle, a Chivo tárca komoly technikai problémákkal küszködik, az ügyfélszolgálat pedig iszonyú lassú. Miután egy nap egy technikai malőr miatt elvesztette egy ügyfél 25 dolláros tranzakcióját, és soha nem kapott választ a digitális tárca ügyfélszolgálatától úgy döntött, nem használja tovább.
Nem ő az egyetlen. Hat hónappal a salvadori bitcoin-törvény hatályba lépése óta a kriptopénz elfogadása még mindig akadozik. Még a híres Bitcoin Beachen is nehézkes az átállás, aminek az egyik legfőbb oka az, hogy a helyieknek nem sok ismerete van arról, hogyan is működik a kriptovaluta. A helyi kókuszdióárus maga bevallotta, hogy amikor elindította a bitcoinnal való fizetést, nagyobb forgalmat bonyolított le, mint korábban. De ő abban bízott, hogy a bitcoin árfolyama sokkal nagyobb mértékben fog emelkedni, és így a megtakarítása is jóval nagyobb lesz. Mivel csalódott, ezért úgy döntött, hogy csak készpénzt fogad el.
Amikor Nayib Bukele elnök 2021 júniusában először jelentette be a bitcoin-törvényt, nagy ígéretet tett polgárainak. Azt mondta, a bitcoin bevezetése digitalizálja a gazdaságot, csökkenti az amerikai dollártól való függőséget, mérsékli az átutalási díjakat – amelyek az ország bruttó hazai termékének mintegy 20%-át teszik ki – és ösztönzi a beruházásokat. Úgy tűnik, hogy az állam profitál is a bitcoin bevezetéséből, melyről már mi is bővebben írtunk, viszont a kisemberek ezt saját magukra nézve nem így látják.
Idén januárban a kormány azt állította, hogy 4 millió helyi töltötte le az állami Chivo tárcát. A Salvadori Kereskedelmi és Iparkamara felmérése ugyanakkor arról számolt be, hogy a megkérdezett vállalkozások 86%-a még soha nem hajtott végre tranzakciót a bitcoin segítségével.
A kezdetek
Salvador kapcsolata a bitcoinnal 2019-ben kezdődött a Bitcoin Beachen, El Zonte városában. Egy Mike Peterson nevű bitcoin evangelista szörfös összefogott egy helyi lakossal, Jorge Valenzuelával, hogy a tengerparti kisvárost a kriptovaluta központjává varázsolja. Bukele elnök ebben óriási lehetőséget látott, úgy gondolta, hogy a kezdeményezést kiterjeszti az egész országra, ezért 2021 júniusában egy Miamiban tartott kriptopénz-konferencián bejelentette a bitcoin-törvényt. A törvény értelmében Salvador lett a világ első olyan országa, amely törvényes fizetőeszközként fogadta el a bitcoint, és kötelezte a vállalkozásokat, hogy fogadják el.
A kormány létrehozta a Chivo nevű digitális tárcát. A tárca azonban ezer sebből vérzik. Néhányan azok közül, akik már regisztráltak, technikai problémákra panaszkodtak a Chivo alkalmazással kapcsolatban, beleértve a más személyazonosságával létrehozott fiókokat, az elveszett tranzakciókat és a különféle hibakódokat. Salvador olyan ország, ahol még mindig a készpénz a úr; a lakosság közel 70%-a nem rendelkezik bankszámlával. A kritikusok szerint az ország bitcoin átállása miatt háttérbe szorulnak azok, akiknek nincs okostelefonjuk vagy internet-hozzáférésük. 2019-ben a lakosság mintegy 50%-ának nem volt internete.
Ráadásul a salvadoriaknak gőzük nem volt korábban arról, hogy mi az a bitcoin. Sokan akkor hallottak róla először, amikor megtudták, hogy országuk törvényes fizetőeszközzé teszi. Egy felmérés szerint a helyiek nagyjából 10%-a van tisztában azzal mire is jók a kriptopénzek. Habár a Chivo Wallet letöltése nem kötelező a salvadoriak számára – választhatnak más bitcoin tárcat is -, sokan a 30 dolláros regisztrációs bónusz miatt döntöttek mellette, ami az országban majdnem három napi bérnek felel meg.
Az első Bitcoin Konferencia az országban felemás érzelmekkel
2021 novemberében, két hónappal a bitcoin-törvény hatályba lépése után több ezer látogató özönlött San Salvador kis nemzetközi repülőterére a világ minden tájáról. Ez volt ugyanis a Bitcoin Hét Salvadorban, az első itteni, bitcoin tematikájú esemény, amely a kriptovaluta hívők nemzetközi tömegét vonzotta.
A Bitcoin Beach átalakult erre az alkalomra. Az utcákat ellepték az élelmiszer-standok, amelyeken nagy műanyag táblák díszelegtek a bitcoin szimbólummal. Egy DJ a „Despacito” dalát átírta az eseményre, amely első mondata úgy szólt: Ma bitcoint kell vennem. A bitcoin Mekkája azonban nem egészen váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Sokan arra panaszkodtak, hiába próbáltak bitcoinnal fizetni a különböző standoknál, a helyi árusok közölték nem fogadják el a kriptopénzt, mert nem tudják, hogyan működnek a különféle tárcaszolgáltatók.
Többen csalódtak, hiszen igazán úttörő az, hogy Salvador elfogadja a bitcoint, aztán elmész és rájössz, hogy a valóságban nem igazán úgy mennek a dolgok, ahogy elképzelted. Bukele elnök is természetesen megjelent a rendezvényen és beszédet mondott az egybegyűlteknek. Szó volt Satoshi Nakamotoról, a bitcoin nyújtotta monetáris szabadságról, majd bejelentette a Bitcoin City terveit, a vulkán segítségével történő bitcoin bányászatot, illetve a bitcoin-kötvényt. A helyiek azonban csak akkor tapsoltak igazán, amikor az elnök arról szónokolt, hogy az újonnan épülő városban nem kellene jövedelemadót, tőkenyereségadót vagy ingatlanadót fizetni, a korábbi témákhoz hozzá se tudtak szagolni.
Visszatérve Concepción de Ataco-ban, négy hónappal a kriptokonferencia után Bonillára, a cipőbolt tulajdonosára: a srác még nem hallott sem a Bitcoin Cityről, sem a bitcoin-kötvényekről. Szerinte csak a nagyvállalatok használják a bitcoin a mindennapi fizetéshez, és ha választania kell, ő inkább készpénzt szeretne kapni a vásárlóitól.
Konklúzió
Salvador története igazán pozitív, hiszen van egy ország, amely megmerte lépni azt, hogy a világon elsőként mindent felrak a bitcoinra. A kis latin-amerikai nemzet nagy népszerűségre tett szert a kriptoközösségben, ami a gazdaság növekedéséhez, az államadósság csökkenéséhez is aktívan hozzájárulhat. A turizmus nőtt, az ország GDP-je szintén. Ha bejönnek a bitcoin-kötvényhez fűzött remények is, és az ország képes lesz a brutális méretű adósságait törleszteni, akkor igazi sikertörténetről beszélhetünk majd. A lakosság kapcsolata a bitcoinnal viszont nem ilyen rózsás, ennek pedig egyértelműen az információ-és tudáshiány, valamint a technikai problémák az oka.
Sokan elvből elutasították a kriptovalutát, hiszen az emberek tetemes része mindentől tart, ami új. A nem megfelelően kiépített infrastruktúra, jelen esetben az internet hiánya, a Chivo tárca gyatra ügyfélszolgálata sem növelte a kriptopénz iránti bizalmat. Emellett pedig lényeges az is, hogy az emberek nagy része nem tudja, hogyan is működik a bitcoin, mire jó, milyen előnyei vagy éppen hátrányai vannak. Többek szeme előtt csak az lebegett, hogy a bitcoin árfolyama csak felfelé megy (nekik csak ezt mondták) és majd ennek köszönhetően jól meggazdagszik. Amikor viszont szembesültek azzal, hogy árfolyam lefelé is mehet, brutálisan csalódtak. Tanúság tehát az, hogy hiába akarunk máról holnapra valami újat, valami jót bevezetni, ha az embereknek nincsenek meg hozzá a kellő ismereteik, csak félinformációkból tájékozódnak, akkor akár visszájára is elsülhetnek a dolgok.