Egy ősi galaxis a forrása a korábban észlelt rejtélyes rádiókitöréseknek
A csillagászat nemrég egy új, rejtélyes fejezetéhez érkezett: tudósok egy csoportja erős rádiókitöréseket észlelt a világűrből. A forrásukatt kutatva elképesztő felfedezést tettek, amely alapjaiban változtathatja meg a gyors rádiókitörésekről (FRB) alkotott elképzeléseinket.
A Northwestern Egyetem és a McGill Egyetem tudósai visszakövették az FRB 20240209A nevű jel eredetét egy 11,3 milliárd éves, ősi galaxisba, amely 2 milliárd fényévre található a Földtől. A 2024 februárjában észlelt rádióhullámok különösen meglepőek, mert a korábbi elméletek szerint az FRB-ket fiatal, csillagokkal teli galaxisok termelik. Ezek a kitörések egyetlen másodperc alatt több energiát bocsátanak ki, mint amennyit a Nap egy egész év alatt képes megtermelni. Az új eredmények azonban arra késztetik a kutatókat, hogy újragondolják, hogyan keletkeznek ezek a kozmikus rádiórobbanások.
Egyedülállóan ismétlődő rádiókitörés
Az FRB 20240209A nem egy egyszeri esemény volt. 2024 februárja és júliusa között ugyanazon forrásból 21 alkalommal észleltek rádiókitöréseket. A kutatók úgy vélik, hogy a gyors rádiókitörések forrása általában egy magnetár, azaz rendkívül erős mágneses mezővel rendelkező neutroncsillag, amely egy szupernóva robbanás után keletkezik. Azonban ebben az esetben semmi nem utal fiatal csillagokra a galaxisban.
„Ez a felfedezés azt mutatja, hogy nem minden FRB fiatal csillagokból származik. Lehet, hogy az FRB-k egy alpopulációja idősebb rendszerekhez köthető” – nyilatkozta Tarraneh Eftekhari, az Északnyugati Egyetem munkatársa.
Miért különleges ez a galaxis?
Az FRB forrása rendkívül különleges. Számítógépes szimulációk szerint galaxisának tömege a Napunkénál 100 milliárdszor nagyobb, és rendkívül fényes. Az FRB ráadásul a galaxis peremén keletkezett, 130 000 fényévre a középpontjától. Ez felveti a kérdést: hogyan lehetséges, hogy egy ilyen energikus jelenség egy olyan régióban történik, ahol nincsenek aktív csillagkeletkezési folyamatok?
Az ovális körvonalakkal jelölt februári gyors rádiórobbanás messze van az otthont jelentő galaxisától, a nagy sárga ponttól. Forrás: Gemini Obszervatórium.
Hasonló eset
Ez az eset nem teljesen egyedülálló. 2022-ben az M81 galaxis peremén észleltek egy másik gyors rádiókitörést, amelyet egy gömbhalmazhoz vezettek vissza. Ez a csillaghalmaz olyan idős csillagok gyűjteménye, amelyek közül sok már a galaxis kialakulása után nem sokkal keletkezett. A kutatók szerint az FRB 20240209A forrása is egy ilyen gömbhalmaz lehet.
„Ha bebizonyosodik, hogy valóban egy gömbhalmazból származik, akkor ez az FRB csak a második ismert eset lenne, amelynél ilyen eredetet azonosítottunk” – mondta Vishwangi Shah, a McGill Egyetem kutatója. A kutatók már javaslatot nyújtottak be a James Webb Űrteleszkóp használatára, hogy részletesebben megvizsgálhassák az FRB forrását.
Ha a gömbhalmaz-elmélet igaznak bizonyul, az alapjaiban változtathatja meg azt, amit eddig az FRB-k eredetéről gondoltunk. Ha viszont nem találnak gömbhalmazt, a kutatóknak új magyarázatokat kell keresniük arra, hogyan keletkezhettek ezek a rejtélyes rádiókitörések. Az biztos, hogy az FRB 20240209A felfedezése újabb kérdéseket vet fel, amelyek megválaszolása évekbe telhet a csillagászok számára.