Ponzi-csalás, piramisjátékok: hogy kerüljük el az átveréseket?
Ponzi- és piramisjátékok a kriptó világában: miért veszélyesek és hogyan különböztethetjük meg őket egymástól?
Azok, akik áldozatul estek valamilyen csalásnak, sokáig „tárolják magukban” a traumát, ezért ők később sokkal óvatosabbak minden új befektetéssel szemben. Érthető ez az óvatosság: szeretnék elkerülni, hogy ismét átverés áldozatai legyenek. Nem minden ismeretlen projekt tartozik a Ponzi- és a piramisjátékok közé, de mik is ezek pontosan, és miben különböznek egymástól? Ebben a cikkben áttekintjük a lényegi különbségeket, és megpróbáljuk kideríteni, mely projekt esik a Ponzi- és piramisjátékok kategóriájába. Próbáljuk meg ezeket felismerni, legyünk óvatosabbak a befektetéseink során.
A fő különbség a Ponzi- és a piramisjátékok között az, hogy a Ponzi-játékok az új befektetői pénzek bevonására összpontosítanak annak érdekében, hogy a korábbi befektetőknek ebből az összegből fizessék a megtérüléseket, míg a piramisjátékok az új résztvevők toborzására épülnek, akik a piramisszerkezetben felfelé fizetnek. Mindkét illegális átverés a kriptopénzben ugyanúgy jelen van, mint minden ismert piacon, és mindannyian szokatlanul magas hozamok üres ígéretével csalogatják a befektetőket.
Más a név, de a csalás ugyanaz
Kezdjük azzal, hogy mind a Ponzi-, mind a piramisjátékok csalárd módon próbálnak pénzt kicsalni az új belépőkből azáltal, hogy olyan magas pénzügyi hozamokat ígérnek, amelyeket más befektetési eszközöknél nem könnyű elérni, így sok opportunistát csalnak a csapdájukba. Bár mindkét esetben átverésről van szó, mégis, a két dolog másképp működik. Megmagyarázzuk, hogy pontosan mi a különbség, ezzel segíthetünk elkerülni, hogy pénzt veszíts.
A Ponzi- és piramisjátékok közötti különbségek
Vessünk egy pillantást arra, hogyan működnek, és tekintsük át a főbb különbségeket:
A Modus Operandi Ponzi-rendszer
Kezdjük azzal, hogy a Ponzi-séma egy olyan csalárd stratégia, amely rendkívül magas nyereség ígéretével csalogatja a befektetőket. Ahelyett azonban, hogy ezeket a hozamokat megkeresné és visszaosztaná a felhasználók között, a befektetőknek a saját pénzükből vagy az új belépők által befizetett pénzből fizeti ki a „magas” hozamot.
Ezzel a módszerrel új felhasználókat vonzanak, akik szintén elkezdenek befektetni egy nem létező, más tagok által titokban kifizetett hozamokat ígérő szervezetbe. Mivel ezek a rendszerek az új befektetők folyamatos beáramlásától függenek a kifizetések támogatásához, amikor a „zene megáll”, és nem jönnek többé új befektetők, a kártyavár összeomlik.
Terminológia
A „Ponzi-séma” kifejezés az 1920-as években Charles Ponzi olasz-amerikai üzletember hírhedt ügyéből származik. Ő nemcsak a nevét, hanem hamis ígéreteket is adott ügyfeleinek a tengerentúlról származó olcsó postai válaszutalványokon. Ügyfelei ezeket amerikai postabélyegekre válthatták be, és így nyereségre tettek szert. De alapvetően Charles Ponzi új, becsapott emberektől vitte el a pénzt a régieknek. Az egésznek akkor lett vége, amikor már nem talált több új befektetőket, így az ügyfelek elképesztő veszteségeket szenvedtek, és a neve örökre összekapcsolódott ezzel a fajta csalással.
A pénzügyi szektorban a közelmúltban Bernie Madoff hozta létre a legismertebb Ponzi-jelenséget. Ő szervezte meg az Egyesült Államok történetének legnagyobb ismert Ponzi-játékát, ahol a NASDAQ elnöke a hírnevét használta fel arra, hogy befektetőket csábítson a cégébe, amely nem volt több hamis számoknál és üres ígéreteknél. Terve 17 éven keresztül működött, és több milliárd dolláros veszteséget okozott minden befektetőnek. Gazdag befektetők, jótékonysági szervezetek, egyetemek és bankok voltak érintettek a csalásban. Madoffot 2009-ben 150 év börtönre ítélték, de nem sokkal később meghalt.
Hogyan szivárogtak be a Ponzi- és piramisjátékok a kriptopénzek világába?
A kriptovalutában a Ponzi és a piramisjáték fogalma sokak számára ugyanazt jelenti, mi azonban ismerjük a különbséget. Vajon a Bitcoin is Ponzi-jelenség? Nem, mert nem kínál magas hozamot, és csak az árán túlmutató értékkel bír, azaz értéktároló, fizetőeszköz és megváltoztathatatlan főkönyv, hogy csak néhányat említsünk.
A ponzinomika egyértelmű megkülönböztetései tehát azok a projektek, amelyek beszivárogtak a kriptopénzek birodalmába, és magas ROI-t, APY-t, APR-t vagy általában véve magas hozamot ígérnek. Nevezetes példák közé tartozik a PlusToken és a Bitconnect. Ahol sokan már mérföldekről látták, hogy ezeknél a rendszereknél hiányzott stratégia nyitottsága, mivel nem tettek mást, csak a váratlan befektetők vagy spekulánsok megszerzésére irányuló marketinget alkalmazták.
Modus Operandi Piramis rendszer
A piramisjáték ugyanúgy működik, mint a Ponzi-séma, a piramisjáték is egy „gyorsan meggazdagodni” alapon fekvő átverés. De alapvetően a piramisjáték kissé másképp működik.
A piramisjátékok során a befektetők olyan „üzleti lehetőséget” vásárolnak, amelyhez más befektetőket kell toborozni. A befektető jövedelme ebben a sémában az általa beszervezett tagok számához van kötve. A nyereség azonban végső soron a piramis csúcsán álló rendszer üzemeltetőjéhez folyik felfelé.
Azzal, hogy új befektetőket sikerül bevonzaniuk, jogot szereznek a kezdeti befektető kifizetésére, és fizetést kapnak, amikor saját új belépőket szereznek a játékhoz. Amint azt már vizuálisan is láthatjuk, a rendszer egy piramis formáját testesíti meg. Ahogy tehát a piramis növekszik, úgy lassulnak a hozamok, míg végül elapadnak, mert már túl sokan várnak a kifizetésre.
A zene akkor hallgat el, amikor már senki sem lép be, és a kifizetések leállnak. Közben a piramis csúcsán lévő valószínűleg az összes pénzzel együtt elinal, s mindenki más, aki fizetett, elveszíti a pénzét. Számukra nem marad más, csak az összetört szívük.
Hogyan léptek be a piramisjátékok a kriptopénzek területére?
A piramisjátékok akkor léptek be, amikor a kriptó világa még homályos volt. A piramisjátékok leghíresebb példája a OneCoin, bár részben ez is egy Ponzi volt. Egy ide vágó érdekesség: hamarosan megjelenik a OneCoin történetét bemutató Fake! című film.
A Ponzi- és a piramisjátékok legálisak?
Mindkettő illegális, és az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletének (SEC) és a határidős árutőzsdei kereskedési bizottságnak (CFTC) a jogérvényesítési hatáskörébe tartoznak. Ez azonban nem akadályozza meg őket abban, hogy könnyen manipulálható befektetőkre találjanak.
A különböző sémákban részt vevőknek olyan jogi következményekkel kell szembenézniük, mint a csalás, a sikkasztás és az értékpapírcsalás vádja. Mindegyik komoly börtönbüntetéssel jár, szóval jobb, ha ennek lehetősége még csak fel sem vetődik bennünk.
Mi a teendő, ha a Ponzi- vagy a piramisjátékok áldozatává váltál a kriptopénzek világában?
Ha valaha is a Ponzi- vagy a piramisjátékok áldozatává válnál, elengedhetetlen, hogy a lehető leggyorsabban cselekedj. Hívj fel egy szakembert vagy egy kripto csalásokra szakosodott ügyvédi irodát, és magyarázd el a helyzetedet.
Ha teheted, vizsgáld meg a lehetséges pénzügyi helyreállítási lehetőségeket. Azért mondom, hogy potenciális, mert a kriptopénzfizetések visszafordíthatatlan jellege, valamint az ezeket a rendszereket működtető globális szereplők miatt a behajtás esélye a legtöbbször nagyon csekély.
Ne feledd, a tájékozottság a legjobb védekezés az ilyen mérgezett almákat kínálókkal szemben. Mindig légy maximálisan körültekintő, mielőtt pénzügyi döntéseket hoznál olyan lehetőségek esetén, amelyek magas hozamot ígérnek közel nulla kockázat mellett.
Következtetés
Nem a kriptó volt az első piac, ahová a Ponzi- és a piramisjátékok beszivárogtak. A csalások ezen formája már akkor létezett, amikor e cikk olvasói még meg sem születtek.
Összefoglalva tehát: egy Ponzi-sémában a befektetők előre befektetnek egy törvényesnek tűnő befektetési termékbe, de a műsorvezetők továbbra is új befektetőket toboroznak, és az ő pénzüket arra használják, hogy koholt „hozamokat” fizessenek belőle a korábbi befektetőknek. Egy piramisjátékban a befektetők maguk is arra ösztönzik a befektetőket, hogy további csatlakozni vágyókat keressenek, hogy még többet fizessenek nekik. De mindez véget ér, amikor a legfelső réteg elszalad a pénzzel, és minden vonal elvágódik.
Ezért kell mindig óvatosnak lennünk és kutatnunk, mielőtt bármilyen befektetési döntést hozunk; ez a kriptobizniszben ugyanúgy érvényes, mint az élet más területein.