Pocsék a helyzet Németországban, sok vállalat a csőd szélén
Németországban rendkívül aggasztó a helyzet. A világ egyik legerősebb gazdasága gyengélkedik. Egyre több vállalat kerül a csőd szélére.
Vállalati csődhullám indult el a jobb napokat megért Németországban, amely Európa és a világ egyik legkiemelkedőbb gazdaságát tudhatta magáénak. Mint arról korábban már írtunk, a német autóipar történetének legnagyobb válságával néz szembe, a krízis pedig tovagyűrűzik más szektorokra is. Most az egyik ismert német áruházlánc, a Galeria Karstadt Kaufhof áll a csőd szélén, miután az anyavállalat csődöt jelentett. Bár az üzletlánc nyár végéig talán még megtud állni a lábán, a vállalatnál egyre nagyobb a bizonytalanság.
A Handelsblatt forrásai szerint a cég bármikor csődöt jelenthet. A 92 áruház 15 000 alkalmazottjának jövője bizonytalan, de nem a Galeria az egyetlen vállalat, amely drámai helyzetbe került.
Az év elején a hamburgi székhelyű Bree táskagyártó cég, amelynek többek között Olaf Scholz kancellár is az ügyfelei közé tartozik, szintén beadta a kulcsot. Az elmúlt hetekben a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) közzétett egy jelentést, amelyből kiderül, hogy Németországban egyre több cég és magánszemély jelent fizetésképtelenséget és csődöt. Az adatok szerint 2023 októberében 22,4 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi kérelmek száma 2022 októberéhez képest. Szeptemberben ez az arány 19,5 százalék volt.
A statisztikai hivatal közölte, hogy június óta folyamatosan kétszámjegyű növekedést regisztráltak. A számok csak azokra a cégekre vonatkoznak, amelyek rendezett fizetésképtelenségi eljárás keretében szüntetik meg működésüket, és nem azokra, amelyek a számlák kifizetésének képtelensége vagy más okok miatt kényszercsődbe mennek.
A vendéglátás is borzalmas helyzetben
A szolgáltatási szektort sem kíméli a válság, miután Berlin megszüntette a járvány idején bevezetett ideiglenes kedvezményes áfakulcsot az éttermi étkezésekre. A Crif elemzése szerint több mint 15 ezer német étterem, kocsma, büfé és kávézó áll a fizetésképtelenség szélén, azaz a vállalkozások 12,6 százaléka, ami jelentős növekedés a 2020 januárjában, a járvány kezdete előtt mért 10,7 százalékhoz, azaz 12 662 vállalkozáshoz képest.
A berlini vendéglátósok helyzete különösen kritikus, a fővárosi vállalkozások 16,5 százalékát fenyegeti a fizetésképtelenség. Ezzel szemben Bajorországban és Rajna-vidéken a legalacsonyabb a fizetésképtelenség kockázata, 10,5%. Ennek oka, hogy a járvány kezdeti hatása óta eltelt idő ellenére a német vendéglátóipar még nem tudott teljesen felépülni. Különösen a bárokat sújtja a válság, ahol az elmúlt négy évben az italbevételek 34,5%-kal csökkentek. Ugyanebben az időszakban az éttermek, kocsmák és kávézók 8,1%-os bevételcsökkenést könyvelhettek el.
A legfrissebb adatok szerint 2024-ben nagyobb arányban fognak csődbe menni a cégek, miután 2023-ban elképesztő mértékben emelkedtek a vállalatok energiaköltségei. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy sok „zombi” vállalat, amelyeket a koronavírus-járvány után a bőkezű kormányzati támogatásnak és a csődeljárás felfüggesztésének köszönhetően életben tartottak, most összeomlik.
A német üzleti életet sújtó halálos koktél a stagnáló gazdaságnak, valamint a magas kamatlábaknak, a növekvő béreknek, a magas energiaáraknak és a kormány költségvetési megszorításainak köszönhető. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a fizetésképtelenség idén várhatóan 10 és 30 százalék között emelkedik, ami meghaladja a járvány előtti szintet.
Az egyik ilyen a 85 éves Haba, egy fából készült játékokat gyártó cég. Ilka Kunzelmann szóvivő szerint a Haba online gyermekruha-üzletágának számítógépes rendszereivel kapcsolatos „rossz döntések” miatt bekövetkezett szállítási hibák tovább növelték azt a súlyos terhet, amelyet a vállalat az emelkedő energia- és faköltségek miatt már amúgy is nehezen viselt. Végül a Haba-t decemberben fizetésképtelenné nyilvánította a bíróság. A cég elbocsátotta 1500 alkalmazottjának mintegy harmadát, bezárta online ruházati üzletágát és eladta iskolabútorgyárát.
A német gazdasági minisztérium a maga részéről kijelentette, hogy az üzleti környezet nehéz, de a probléma mértékét lekicsinyelte: „Hosszú távon és a járvány előtti időszakhoz képest a vállalati fizetésképtelenség jelenleg nem jelentős mértékű”.
Az elhibázott gazdaságpolitika lehet a ludas
Wolfgang Steiger, az ellenzéki CDU gazdasági tanácsának vezetője ezzel szemben a kormány „katasztrofális gazdaságpolitikájára” mutogatott, amiért Németországban a fizetésképtelenségi ráta gyorsabban emelkedik, mint sok más országban. A harmadik negyedévben a német gazdaság 0,4 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest, a kiskereskedelmi forgalom, az export és az ipari termelés erőteljes visszaesése következtében.
Az OECD szerint a gazdasági növekedés idén várhatóan 0,6 százalék lesz, de így is a világ egyik leggyengébb nagy gazdasága marad, és több elemző is lefelé módosította előrejelzését, amióta a kormány csökkentette a kiadási terveket, hogy betömje a költségvetésben keletkezett 60 milliárd eurós lyukat.
A Financial Times által idézett Jonas Eckhardt, a Falkensteg szerkezetátalakítási tanácsadó cég szakértője szerint 2024-re több mint 30 százalékkal nőni fog a fizetésképtelenség a 10 millió eurónál nagyobb éves forgalmú vállalatok körében. Az okot az EKB által végrehajtott erőteljes kamatemelésben látják, ami megnehezítette a vállalatok számára, hogy új befektetőket találva kilábaljanak a fizetésképtelenségből.
A Falkensteg által közzétett egyéb adatok rávilágítottak arra, hogy tavaly év végén a cégeknek csak 52%-át sikerült megmenteni a fizetésképtelenségből, szemben a két évvel ezelőtti 62%-kal. A válság a legfiatalabb cégeket sújtotta a leginkább. A Startupdetector adatszolgáltató szerint tavaly közel 300 német startup jelentett fizetésképtelenséget, ami 65 százalékos növekedést jelent 2022 óta. Ezek közé tartozott a Sono Motors napelemes autógyártó cég, a Social Chain online kereskedő és a Fraugster csalás elleni szoftvergyártó.
A tavaly csődbe ment legnagyobb cégek közül sokan divatáru-kiskereskedők, közlekedési szolgáltatók, ingatlancégek és autószállítók voltak. A német idősotthonok és magánklinikák közül is többen fizetésképtelenséggel szembesültek, mivel a magasabb bér- és energiaköltségeket nehezen tudták áthárítani az egészségbiztosítási rendszerre.