Pax Bitcoinica: a Bitcoin elhozza a kód alapú világrendet?
Valódi, létező dolog egyáltalán a Bitcoin? Azaz a kriptovaluták valóban annyira innovatív termékek, mint például az internetböngészők? Megvan a digitális valutákban az az erő, hogy kiváltsák a fiatpénzeket, mint ahogy a Google lecserélte az enciklopédiákat? Vagy a Bitcoin és társai nem más mint egy nagy lufi, amit a hatalmas őrület fúj egyre nagyobbra és a végén úgyis ki fog durranni?
De folytathatnánk a kérdéslistát azzal, hogy a jobbak-e a decentralizált rendszerek a központosítottaknál? Szabad-e a kormányoknak az élet bármilyen területeit irányítani?
Az ilyen nehéz kérdésekkel kapcsolatban osztotta meg gondolatait Balaji S. Srinivasan, amerikai dollármilliárdos angyalbefektető.
Balaji a Coinbase korábbi technológiai vezetője, és az Andreessen Horowitz tőkebefektető társaság partnere volt. Marc Andreessen így vélekedik Balajiről. “Balaji egy igazi polihisztor. Bármire képes, és mindenre van megoldása. Csinált egy saját biotech céget és felépítette a Coinbase-t. Képes olyan érthető módon megírni a teóriákat a jövőről vagy jövőbeli technológiákról, mint más egy bevásárlólistát. Ezeket a teóriákat pedig alá tudja támasztani tudományos, mérnöki, filozófiai, történelmi tényekkel és bizonyításokkal is.”
Mai cikkünkben Balaji gondolatait osszuk meg a kriptókról.
A Pax Bitcoinica eljövetele
Charlie Munger, Warren Buffett jobbkeze a legutóbbi Berkshire Hathaway éves részvényesi találkozón meglehetősen negatívan beszélt a Bitcoinról. “Persze hogy utálom a Bitcoin sikerét. Ha szerényen akarok fogalmazni, akkor azt mondhatom, hogy az egész kriptovaluta és a mögöttes fejlesztés visszataszító, és a civilizáció érdekeivel ellentétben működik,” vélekedett Charlie Munger.
Miután Munger szinte összes vagyona olyan vállalatokba van befektetve, amelyek az amerikai dollár intézményére épülnek, nem kell csodálkozni, hogy máshogy viszonyul a kriptovalutákhoz. Ezek a cégek képviselik a régi civilizációs normát, amellyel ellentétben áll az új nemzedék, akik egy új rendszert akarnak kiépíteni.
Az új nemzedéknek is tisztelni kell a régi nagy öregeket. Hiszen Munger és Buffett minden idők legnagyobb befektetői közé tartoznak. Tanítani fogják őket és az elért sikereiket a 20. századi amerikai gazdaságtörténeti fejezetben. Egyben Munger igazat mond az alapján, amit tud a kriptókról.
Viszont teljesen rosszul ismerte fel a Bitcoint. És nem csak azért, mert a Berkshire vezetői nem ismerik a mögöttes technológiát még saját bevallásuk szerint sem. Hanem azért is, mert ők egy olyan száz éves amerikai gazdasági szuperciklusnak a legnagyobb nyertesei, amely során az USA a világ legnagyobb hatalma lett, és a dollár lett a világ legerősebb fiatpénze.
Meg kell érteni a technológia nyújtotta előnyöket
Munger nem egy programtervező informatikus, és valószínűleg nem is volt ideje átolvasni a Bitcoin forráskódját. Így nem láthatja azt sem, hogyan tudták a Bitcoin forráskódjában megoldani a bizánci tábornokok problémáját, amire addig nem volt megoldás a számítástudományban. Ez a briliáns megoldás teremtette meg a blokklánc fejlesztések lehetőségét. Viszont biztosan eljutott Mungerhez az a hír, hogy csalók és bűnözők hogyan alkalmazzák a Bitcoint a gaztetteik kifizetésére.
Nem mint ha a bűnözők zöme nem került kapcsolatba a jó üreg zöldhasú dollárral. Mivel a Bitcoin független minden államtól, azért Munger úgy gondolja, hogy emiatt a civilizáció ellensége. Ő pedig implicit módon a civilizációt az amerikai kormányzattal és azzal a szabályrendszerrel és világrenddel azonosítja, ami a második világháború után alakult ki.
El kell ismerni, ez a világrend jól működött. Békét és prosperitást hozott a nyugati világban, legyűrte a Szovjetuniót és megteremtette a digitális forradalom alapjait. Ezek sem rossz dolgok.
De a háború utáni világrend ma már hanyatlik. Ma már nem egyértelmű, hogy Amerika a világ modellállama, hogy neki kellene irányítani a világot, akarja-e irányítani a világot vagy képes-e még rá egyáltalán?
Tiszteletben tartom, amit az USA elért az elmúlt 100 évben. Ahogy azt is tiszteletben kell tartani, amit az Egyesült Királyság ért el az előtte lévő 100 évben, vagy amit a Kodak, Sears és Lockheed Martin tett le az asztalra. De minden érának és ciklusnak van egy vége, és az a világ amibe születtünk, ma már nem az ami előttünk áll.
Viszont sokkal érdekesebb az a magyarázat, amely leváltja a hanyatló Pax Americana rendet egy új érával, amit nevezhetünk Pax Bitcoinica-nak is.
Ugyanis ha fontos számodra a szabad véleménynyilvánítás és magánélet védelme, ha szabadkereskedelmet akarsz és a jogok hatalmát, ha gazdasági stabilitást akarsz elérni, akkor fontosak számodra a kriptovaluták is. Itt van 10 indoklás miért is érdeke a nyugati civilizációnak (értsd a halmazban a hiányosságai ellenére Magyarországot is) az új digitális világrend.
1. A kriptók világszerte védik az emberi jogokat
A Bitcoin egy kuriózumnak tűnhet egy stabil fizetőeszközzel rendelkező fejlett demokráciában. De az olyan országokban, ahol nagyon instabil a gazdaság és tekintélyuralmi politikusok uralkodnak, ott életmentő övként működik a Bitcoin. A Bitcoint olyan menekültek és aktivisták használják, akik olyan országokból voltak kénytelenek elmenekülni mint Kuba, Nigéria és Fehéroroszország. Oroszország legerősebb ellenzéki vezetője és Putyin legnagyobb ellensége, Alexei Navalny több millió dollár támogatást kapott Bitcoinban. Ahogy az újságírók is megjegyezték: “Putyin sok mindent megtehet, de arra még ő sem képes, hogy befagyasszon egy Bitcoin számlát.” Ha meg akarod érteni miről is szól igazán a kriptovaluta, akkor kérdezd azokat a venezuelaiakat, akik a bolívár helyett a Bitcoinban bíznak inkább meg.
2. A kriptók valutastabilitást nyújtanak
Nem olyan régen a 787 milliárd dollár egy elképesztő szám volt. De tudja azt bárki, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta az amerikai gazdaság mennyi billió dollárt nyomtatott? Fel tudjuk ennek egyáltalán fogni az inflációs hatását?
Emlékezzünk vissza a weimari Németországban tapasztalt hiperinflációra. Mindenki úgy gondolta, hogy gazdag lesz, mivel az eszközárak elképesztő mértékben nőttek. A végére azonban minden szerencsétlen, aki bízott a weimari Németország monetáris rendszerében, elvesztette mindenét. A német márkát pedig újra az aranystandardra kötötték rá. A Bitcoin egy algoritmust kínál, ami előre meg van írva, transzparens, kriptográfiai eljárással van titkosítva, egy olyan szabályrendszerrel, amely egyértelműen jelzi a jövőt. Nem kell ezért csodálkozni azon, hogy olyan prominens befektetők, mint Paul Tudor Jones and Stanley Druckenmiller bitcoinba fektetnek, hiszen ezzel is védik magukat az inflációtól.
3. A kriptók decentralizáltsága garantálja az egyenlőséget
A 2008-as pénzügyi krízis után elvágták a Dodd-Frank által kiszabott utat, és nagyon kemény szabályozói akadályokat akasztottak a bankok és ezzel a pénzügyi innováció nyakába. Ezzel lényegében megkoronázták a szabályozást, és megbüntették a bankokat, amik a saját maguk által keltett mocsárban ragadtak. Emellett elűzték az iparági versenyt és versenytársakat, és csak azok a szereplők maradhattak meg, akiknek mélyen gyökerező stabil helyük volt a pénzügyi rendszerben.
Szerencsére a technológiai úttörők egy évtized alatt képesek voltak kriptográfián alapuló protokollokat írni, és ezzel digitális eszközöket generálni. Ezzel egyben megszüntették a bankoktól való függés szükségességét. Ezeket a protokollokat és eszközöket ma már kényelmesen lehet használni az internet natív ökoszisztémájában – decentralizált pénzügyként (DeFi) ismerjük – és alapjaiban véve sokkal méltányosabb megoldások, mint a Wall Street. Egy indiai nyugodtan használhat egy DeFi protokollt egy Bloomberg kereskedési terminál nélkül is. Egy nigériai pedig létrehozhat egy okosszerződést bármiféle ügyvédi segítség nélkül.
4. A kriptók védik a szabad véleménynyilvánítást
Az amerikai alkotmány egyik első pontja, amely a szabad véleménynyilvánításról szól, össztűz alatt. A nagy technológiai cégek és médiavállalkozások mondják meg, hogy mi az igazság, mit szabad mondani és mit nem. Teszik mindezt tartalommoderálás címszó alatt. A decentralizált közösségi platformok ezt nem kényszeríthetik ki.
A decentralizált közösségi szolgáltatók ugyanarra a technológiára épülnek mint a digitális valuták, semmilyen központi szabályozóhatóság nem tudja befolyásolni, hogy milyen üzenetet küldhetünk el rajtuk keresztül.
Néhány ilyen részlegesen decentralizált közösségi platform már ma létezik, ilyen a Mirror, Mastodon, Twetch, Peertube, D.Tube, Manyverse, Commonwealth. Sokat pedig még csak fejlesztenek.
Ne feledjük el, hogy ma már a Bitcoin többet ér, mint a Facebook, és a kriptók mögötti technológia lehetővé teszi egy olyan decentralizált versenytárs létrejöttét is, amely megtörheti a Facebook közösségi egyeduralmát. Mi történne, ha ma a közel billió dolláros értékű Facebookot felszabdalnánk, és elosztanánk a felhasználói között és nem lenne nagyvállalati irányítás? Habár múló ötletnek tűnhet, de pont ez az, amire a decentralizált platformok törekednek.
5. A kriptók védik a magántulajdont
Néhány évvel ezelőtt a rendőrség által lefoglalt vagyon az Egyesült Államokban túllépte azt a vagyont, amit az állampolgároktól bűnözők loptak el. A jogszabályok és rendelkezések tengerében nagyon könnyű találni olyan törvényt, amely által hatóságok, rendőrség, ügyészség lefoglalhatja bárki vagyonát.
A kriptók esetében sokkal nehezebb ezt megvalósítani. Ugyanis semmilyen kormányzati vagy hatósági szerv nem tud hozzáférni a te digitális tulajdonodhoz a te explicit beegyezésed nélkül.
6. A kriptók védik az online személyes adatokat
Nagy botrányt okozott, amikor kiderült, hogy az NSA kémkedett a saját állampolgárai után, és erről még hazudott is az őt felügyelő kongresszusi bizottságnak. 8 évvel később Edward Snowden még mindig közellenség, és a megfigyelésre épülő rendszerek még szorosabban működnek együtt a közösségi hálózatokkal és keresőmotorokkal. De hasonló vagy még súlyosabb folyamatok játszódnak le Kínában, enyhébb formában Európában is.
Az ilyen intézkedés ellen csak egyetlen hatásos eszköz van – a titkosítás. A titkosítás nem egyenlő a kriptovalutákkal, mint ahogy a szoftver sem egyenlő az internettel. De ahogy az internet is a szoftverplatformok monetizálható eszköze lett, úgy a kriptovaluták is a titkosítás legjobban monetizálható eszközei lettek. A kriptovalutákba áramló dollármilliárdok pedig még tovább erősítik a kriptográfia szükségességét és felhasználását.
7. A kriptók a következő Szilícium-völgy
A Szilícium-völgy ragyogása leáldozóban van. San Francisco, amely egykor a technológiai forradalom központja volt, mára egy posztapokaliptikus senkiföldjévé vált, ahol rengeteg vállalkozás csődöl be, gyakoriak az erőszakos támadások, és a technológiai vállalatok sorra hagyják el a térséget. De spirituálisan is a végét járja, hiszen az innovatív vállalatoknak már nem marad hely, mert a nagy technológiai vállalatok minden erőforrást felfaltak.
Ma még a nagy GAFMA vállalatok – Google, Apple, Facebook, Microsoft, és Amazon – nagyon sokat érnek, de a következő években a növekedési potenciáljuk egyre kisebb lesz. Ezzel szemben a kriptoszektor egy multibillió dolláros iparággá növi ki magát. Az innováció következő központja nem a Szilícium-völgy lesz, hanem a blokkláncon találjuk meg.
8. A kriptovaluták és tokenek okosszerződései helyettesíteni tudják a drága jogászokat és ügyvédeket
Az ügyészek és bírók esendőek és tévedhetnek. A blokklánc technológiára épített okosszerződések nem. A kódba illesztett szabályok és az előrejelezhető monetáris szabályozás kombinációja lehetővé teszi számunkra, hogy hosszútávú, kötelező jellegű és nyílt elkötelezettséget tegyünk arra, hogy valaki X mennyiséget fizet Y feltételek mellett Z dátumkor. Minél jobban meg lehet bízni ebben az elköteleződésben, annál kisebb a szerződés végrehajtásának a költsége, és annál megbízhatóbb az egyezség. Például, ha 100 ember elkötelezett arra, hogy közösségi finanszírozással megépít egy új házat, és a tőkéjük le van kötve az okoszszerződésben, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a pénz ott is marad, és nem fogják időben abbahagyni az építkezést.
9. A kriptvaluták gazdasági egyensúly teremtése csökkenti a társadalmi polarizációt
A mainstream és a közösségi média polarizálta a társadalmakat, de a kriptovaluták megteremtik a lehetőséget arra, hogy közelebb hozzon minket egy kézzelfogható és számszerűsíthető gazdasági egyensúlyteremtés által. Ma egy izraeli és egy palesztin, egy kínai és japán állampolgár, de egy demokrata és republikánus szavazó is megegyezik abban, amit a blokklánc mutat. Mindenki, függetlenül a földrajzi elhelyezkedésétől vagy politikai nézetétől, együtt nyer a kriptovaluta hálózat előnyeit kihasználva, vagy bukik bele mindenki.
10. A kriptók nemzetközi protokollja teremti meg az új kód alapú világrendet
Ahogy Kína és Amerika harcol egymással a legújabb kereskedelmi háborúban, úgy egyre kevésbé bíznak meg egymásnak tett vállalásaikban vagy ígéreteikben. De mindenki megbízik a Bitcoin és Ethereum blokkláncban, mivel a kódot ugyanúgy lehet futtatni egy kínai és amerikai számítógépen is. A határokon átívelő kereskedelem működik, és nagyon is aktív a blokkláncon. Nem túlzás azt állítani, hogy a kereskedelem nagy részét 2040-re okosszerződéseken fogják lebonyolítani.
A kriptoközösség ma valóban nemzetközi, több mint 100 millió taggal altív országokon átívelve. Mindezt nem egészen egy évtized alatt sikerült elérni. Ez a közösség nem nacionalista, nem szocialista, nem kommunista és nem liberalista. Ez a közösség globális egyenlőséget kínál, és hozzáférést bárki számára, aki csatlakozni szeretne ehhez a hálózathoz. A Pax Bitcoinica garantálja a kódot és egyenlőséget.