Pályázatot írtak ki Oroszországban a cenzúra-ellenálló technológiák blokkolására
Egy orosz kormányzati hatóság pályázatot írt ki olyan cenzúra-ellenálló technológiák semlegesítésére, mint a mesh hálózatok vagy a Telegram üzenetküldő még el sem indult blokklánca. A pályázatkiírást az Általános Rádiófrekvencia Központ tette közzé, ami az Oroszországban használt rádiófrekvenciák használatát felügyeli.
A kiírás szerint az ügynökség olyan technológiák kifejlesztését finanszírozná, amely segítene blokkolni azokat a cenzúrázott tartalmakat, amiket hagyományos internet protokollal nem lehet elérni. A pályázat nyertesének demonstrálnia kell az ilyen technológiák hatékonyságát a tiltott tartalmakhoz való hozzáférés blokkolásában.
A dokumentumban felsorolják, hogy konkrétan milyen technológiákat céloznak, ezek a mesh hálózatok, az IoT protokollok, az anonim böngészést lehetővé tevő protokollok, beleértve az Invisible Internet projektet (I2P), az Onion Routert (TOR), Freenetet, Zeronetet, anoNetet és a Telegram Open Network (TON) blokkláncát.
Ezeket, állítja a hatóság, anonim darknet hálózatok kifejlesztésére használják. Bitcoin (BTC) vagy például az Ethereum blokklánca, vagy éppen a titkoscoinok, mint a monero (XMR) vagy a zcash (ZEC) nem került említésre.
A TON blokklánca vélhetően azért került a listára, mert a Telegram által fejlesztett blokklánc hálózat támogatja a p2p applikációkat (TON P2P Network), a weboldalak hosztolását (TON DNS) és az anonimitás fenntartását (TON Proxy).
A TON, amennyiben elindul, lehetővé teszi a korlátok nélküli böngészést amit az állami szervek nem tudnak blokkolni. „A felhasználói hálózatok anonimitása könnyen fenntartható a TON Proxy segítségével, és az összes szolgáltatás effektíve blokkolhatatlan lesz,” áll a 2018-as fehér könyvben.
A Telegram ismerten nem ápol szívélyes kapcsolatot az orosz hatóságokkal. 2017-ben például a KGB utódszervezet FSB felszólította a céget, hogy adja át az üzenetküldője titkosítási kulcsait. A Telegram elvesztette a pert az FSB ellen, de elutasította, hogy átadja azokat.
2017 nyara óta az Általános Rádiófrekvencia Központ a Roszkomnadzor felügyelete alatt tevékenykedik, ami többször is sikertelenül próbálta betiltani Oroszországban a Telegrammot. A Telegram úgynevezett domain fronting technikát alkalmaz más szolgáltatók domainjei mögé bújtatva a forgalmát. A technikának köszönhetően a Roszkomnadzor lukra futva alternatív oldalakat blokkolt, de nem a Telegrammot.
Mitja Goroshevsky, a TON Labs technológiai vezetője a CoinDesknek elmondta, hogy a TON blokkolása még az átlagnál is nehezebb lehet.
„Még ha egy ‘vasfüggönyről’ is beszélünk ahol minden külföldi kommunikáció csatorna blokkolva van, az esély a korlátozására körülbelül 5 százalék.” Goroshevsky szerint még a hidegháború alatt se tudták korlátozni a kommunikációt, mikor az oroszok és más szovjet utódállamokban otthon készített tranzisztorokkal Amerika Hangját és Szabadság Rádiót hallgattak. „Csak egy újabb felsülés vár a Roszkomnadzorra,” véli.
A hálózat szabotálásához a hálózati validátorok 30%-a fölött kell átvenni az irányítást, ám e validátorok földrajzi elhelyezkedése nagy eséllyel Oroszországon kívül fog esni.
Ennek oka, hogy Oroszországban nincsenek nagy felhőszolgáltatók, mint a Google vagy az Amazon, továbbá egy potenciális blokk lehetősége elriasztja a validátorokat, hogy ott hosztolják a szervereiket.
Putyin már többször is kijelentette, illetve konkrét lépéseket is tettek Oroszország leválasztására a világhálóról. A Runet, Putyin szerint Oroszország függetlenségének a biztosítéka.