Ostobaság a kriptovaluták szabályozásakor a bűnözésre hivatkozni
Számos kormány, többek között Kína, India, Törökország és Nigéria javában kriptovaluta ellenes politikát folytat. Mindennek hátterében pedig az áll, hogy a kriptovaluták decentralizált jellege veszélyt jelent a régi pénzügyi rendszerre, és mivel maga a technológia még gyerekcipőben jár, a hackerek igencsak szemet vetettek rá. De ne gondoljuk, hogy a szabályozások révén megoldódna a probléma – hogy miért?
A hackerek már a kezdetektől fogva brutális érdeklődést mutatnak a kriptovaluták iránt. Mindez pedig annak tudható be, hogy a kripto világban képesek vagyunk anonimok maradni, azaz lehetőségünk nyílik titokban tartani az illegális termékek és szolgáltatások beszerzését. Az viszont tévhit, hogy mindez örökké így marad. A kriptovalutákat ugyanis egy idő után eladják fiat valutákért, amely megköveteli személyazonosságunk hivatalos dokumentumok útján történő igazolását.
Nonszensz az egész
Az elmúlt évben a kriptovaluta csalások száma jelentősen csökkent, a CipherTrace biztonsági cég jelentése szerint ugyanakkor ez a szám még mindig nem nyújt optimista légkört. És éppen ezért kívánják a kriptovalutákat szabályozni, mivel arra számítanak, hogy az ilyen intézkedések visszatartják és megállítják a hackereket tevékenységeikben. Ez a forgatókönyv viszont, valljuk be, egyáltalán nem tűnik reálisnak. Ha ugyanis a kormányok komolyan gondolják a bűnözők teljes kiszorítását, meg kell találniuk a módját annak is, hogy kivétel nélkül távol tartsák őket a már meglévő pénzügyi rendszertől is. A bűnözők ugyanis mindig megtalálják a módját annak, hogyan férjenek hozzá eszközeinkhez, és adatainkkal könnyebben vissza tudnak élni, mint azt gondolnánk.
És míg a kormányok határozottan úgy gondolják, hogy a kriptovalutákkal történő csalások teszik ki a bűnözések nagy részét, a Chainalysis felméréséből kiderült, hogy az elmúlt évben a kriptopiac összesített tranzakcióinak csupán 0,34 százalékát használták bűnözésre. Mindez pedig alátámasztja a tényt, hogy egyre kevesebb csaló koncentrálódik a kriptoszektorban. Sőt, kicsit mélyebbre ásva nyilvánvalóvá válik az is, hogy a bűnözők melegágyává az utóbbi időben a zsarolóvírusok használata vált. Ez pedig annak tudható be, hogy a koronavírus korlátozások miatt ma már egyre többen dolgoznak online térben, ezzel együtt pedig nagyobb játszótér nyílt a bűnözők számára.
Maguk alatt vágják a fát
A kriptovaluta ellenes kormányok tehát lényegében csak maguk alatt vágják a fát, mivel szinte lehetetlen megakadályozni a polgárokat a kriptovaluták igénybevételében. Az államok ugyanis nem tudják ellenőrizni a hálózatot, a kriptok pedig nincsenek központi figurákhoz vagy vezérigazgatóhoz kötve. És míg a szabályozók valóban megnehezíthetik a szolgáltatók dolgát, vállalatok nem feltétlenül szükségesek a kriptoptovaluták használatához.
Ha tehát az illegális tevékenységek megakadályozása a cél, a hagyományos pénzeszközökkel való visszaélések kezelésének, valamint a zsarolóvírusok legyűrésének kell az elsődleges prioritásnak lennie. Ha viszont az államok mindenáron a kriptoszektort kívánják szabályozni, mert az a „a bűnözők paradicsomja”, érdemes lenne először is a hagyományos pénzügyi rendszert megreformálni.
Forrás: cointelegraph.com