Országos tesztelés, állam- és kormányfő közötti viszályok – Mi történik Szlovákiában?
A napokban Szlovákia kormánya bejelentette, hogy a koronavírus megállítása érdekében a teljes lezárás és az országos tesztelés kombinációja mellett döntött. A tesztelés komoly intézkedéseket von maga után, az ország vakcinaprogramját azonban egyre több negatív kritika éri. A fertőzöttek száma rohamosan nő, a gazdasági elsősegély puccsba fulladt, az emberek nyugtalanok, és még az állam- és kormányfő közötti feszültség sem csillapodik. Mi történik Szlovákiában?
Szlovákiában az országos tesztelés már a héten megkezdődött és előreláthatólag a hét végéig, január 26-ig tart majd. Ezt követően pedig január 27-től kizárólag negatív antigén- vagy PCR-teszt felmutatásával lehet munkába menni. Eddig megengedett volt a természetben járás, ezúttal azonban a kikapcsolódáshoz is negatív tesztre van szükség. Üzletbe, drogériába, gyógyszertárba, valamint orvoshoz viszont továbbra is lehet menni negatív teszt eredmény nélkül. Továbbá, a tesztelés alól mentesülnek azok, akik már átestek a COVID megbetegedésen, azok viszont nem, akik már megkapták a koronavírus elleni oltás első adagját. A kemény lockdown előreláthatólag február 7-ig tart majd. Marek Krajčí egészségügyi miniszter szerint az országos tesztelés rendkívül sikeres lesz, és már február elejétől is várható javulás.
Az államfő sem elégedett a kormány döntéseivel
Azt leszögezhetjük, hogy sokak szerint az állam döntései egyáltalán nem vették figyelembe az ezzel járó nehézségeket. Mindenkinek saját magának kell bebiztosítani a napokban a negatív teszteredményt, mivel az állam ezen a téren a lakosokra, illetve az önkormányzatokra hárította a felelősséget.
A feszültség pedig egyre csak fokozódik. Nem mindenki ért teljesen egyet a tesztelés fontosságával, sokak szerint az intézkedés a helyzet rovására fog menni. Zuzana Čaputová államfő elmondása szerint a kormány kommunikációja egyáltalán nem megfelelő. A köztársasági elnök elárulta, hogy Igor Matovič kormányfő már december óta nem válaszolt SMS-üzeneteire. Čaputová számára rendkívül sokkolóak a kormány intézkedései, és a közeljövőben szívesen hívná beszélgetésre a kormány tagjait.
Matovič és Richard Sulík gazdasági miniszter közötti viták pedig rendkívül rossz hatással vannak a helyzetre. Nemrégiben Matovič sajtótájékoztatója közben Sulíkot hibáztatta a járványban elhunytak életéért. Čaputová már decemberben kijelentette, hogy szerinte a „kormányfőnek meg kellene fontolnia, hogy átadja másvalakinek a pandémia menedzselését”. Matovič nemrégiben tett „rendkívül súlyos kijelentése” pedig csak olaj volt a tűzre.
A kormány december 31-én elfogadott határozata szerint január 24-ig érvényes a jelenlegi kijárási korlátozás, a legutóbbi határozat szerint pedig a lockdown január 27-től február 7-ig tart. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenleg érvényes kormányrendeletek alapján január 25-ére és 26-ára nem vonatkozik kijárási korlátozás. Richard Raši parlamenti képviselő szerint mivel két napig szünetelni fog a vészhelyzet, Matovič kormánya újra amatőr módon kezeli a helyzetet.
Szünetel a vakcinaprogram
Az országos tesztelés ideiglenesen segíthet a koronavírus megfékezésében, viszont az igazi áttörést a vakcinák hozhatják meg. Szlovákiába december 26-án érkezett meg a Pfizer/BioNTech első vakcinaszállítmánya, és az egészségügyi miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy mintegy három hónap alatt a lakosság nagy részét be fogják oltani. A vakcinaprogram azonban úgy tűnik, közel sem ennyire gyors. Míg a kormány az előző héten folyamatosan az országos tesztelésről tárgyalt, néhány járványügyi szakértő szerint a tárgyalásoknak sokkal inkább a tömeges oltásról kellene szólniuk. Matovič természetesen reagált a sürgetésre: szerinte a szakértőknek tudniuk kellene, hogy Szlovákiában egyelőre nincs elegendő vakcina. Krajčí pedig hozzátette, hogy mivel az ország az Európai Bizottság oltási stratégiáját követi, a tagország a lakosság arányához viszonyítva ugyanannyi vakcinát kap, mint bármelyik más.
A vakcinaprogram lassú folyamata miatt sokak szerint a szlovák kormánynak nem az uniót kellene hibáztatnia, hanem „először a saját háza táján kellene szétnéznie.”
Úgy tűnik, a gazdasági elsősegély is sem lesz semmi
Az elmúlt év márciusában, a koronavírus megjelenésével az állam több gazdaságvédelmi intézkedésről döntött, a kiadott csomagot pedig „gazdasági elsősegélynek” nevezték. A csomag többek között tartalmazta a vállalatok – melyeknek kötelezően be kellett zárniuk a koronavírus-járvány miatt – alkalmazottai számára a fizetésük 80%-ának a megtérítését, és a karanténba került alkalmazottak gyermekük ápolási díját. Továbbá a munkáltatók elhalaszthatták a járulékok befizetését, valamint a jövedelemadó-előleg befizetését is; a kereskedelmi bankok számára pedig havi 500 millió eurót különített el az állam, mely a vállalkozók javára előnyös hiteleket jelentett. Mindezek mellett a bérleti díjak kompenzálásával is számolt a kormány, és közel 40 millió eurót költöttek erre a célra. A második hullám idején nagyobb keretösszeggel indult az „elsősegély csomag”, azonban a bérleti díjakra egyetlen euró támogatást sem folyósítottak.
A koronavírus-válság enyhítésére szolgáló csomag pedig nem járt sikerrel: az esetek többségében a vállalkozók vagy nem tudták kimeríteni a támogatásokat, vagy egyes bejelentett program el sem indult.