Az orosz állam jelenleg még nem kíván kriptovalutákba fektetni
Az orosz pénzügyminisztérium nem tervezi az orosz Nemzeti Jóléti Alap (NWF) befektetési szerkezetének megváltoztatását. Ezt jelentette ki Vlagyimir Koljcsev pénzügyminiszter-helyettes, reagálva azokra a pletykákra, miszerint az Alap fontolgatná a kriptós befektetéseket is. A pénzügyi védőhálóként szolgáló orosz Nemzeti Jóléti Alap továbbra is az olyan eszközökre összpontosít, mint a kínai jüan és az arany. Így továbbra is elkerüli az olyan kockázatosabb lehetőségeket, mint a kriptovaluták. Maga az Alap 2008-ban jött létre egy korábbi befektetési alap kettéosztásával. Aktuálisan 130 milliárd dollárnyi vagyont kezel.
Nagyon aktív az orosz állam a kriptovaluták körüli szabályozásokkal
Újságíróknak nyilatkozva Koljcsev hangsúlyozta, hogy a digitális eszközök az Alap befektetései közé a magas volatilitásuk miatt nem kerülnek be. Jelenleg az Orosz Nemzeti Jóléti Alap állománya legfeljebb 60%-ban jüant és 40%-ban aranyat tartalmaz. A miniszterhelyettes elutasította azokat a spekulációkat is, amelyek szerint Oroszország stratégiai kriptovaluta-tartalékot hozna létre, hasonlóan a korábban az Egyesült Államokban felmerült javaslatokhoz. Áttolta a kérdést a központi bankhoz, amelyhez szerinte tartozik ez a kérdés. Ugyanakkor elmondta, hogy ő maga nem hallott ilyen hírekről. Annak ellenére, hogy a kormány vonakodik a kriptovaluták szuverén befektetési stratégiába való integrálásától, a digitális eszközök egyre nagyobb teret nyernek Oroszország pénzügyi világában is.
A jogszabályi változások lehetővé teszik az orosz vállalkozások számára, hogy a bitcoint és más digitális valutákat nemzetközi tranzakciókra használják. Ez leginkább azért fontos, mert a nyugati szankciók megnehezítik a kereskedelmet olyan kulcsfontosságú partnerekkel, mint Kína és Törökország. Sok külföldi bank óvatos megközelítést alkalmaz az orosz tranzakciókkal kapcsolatban. Tartva a különféle szabályozási retorzióktól. Vlagyimir Putyin elnök lépéseket tett a kriptovaluták külkereskedelemben való alkalmazásának megkönnyítésére is.
Emellett Oroszország legalizálta a Bitcoin-bányászatot is és tervezi kriptobányász erőművek létrehozását is. A központi banki digitális valuta (CBDC) kifejlesztésére irányuló erőfeszítések azonban elakadtak, és az ország továbbra is küzd a digitális eszközökhöz kapcsolódó szabályozási bizonytalanságokkal. Plusz az ország bevezette a kriptovaluták adóztatási rendszerét is, 13% és 15% közötti adókulcsokat vetve ki a jövedelemszintektől függően. Emellett a pénzügyminisztérium és a központi bank állítólag egy ellenőrzött kriptokereskedési keretrendszeren dolgozik, amely a kiválasztott, nagy vagyonnal rendelkező befektetőket célozza. Szóval zajlanak az oroszoknál is a kriptós szabályozási fejlemények.