Oroszország és Kína most jelentette be az „új globális tartalékvalutát”?
Kína és Oroszország az amerikai dollár ellen szövetkezik. És nagyon úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban és a Nyugat-Európában senki észre sem veszi, vagy nem is érdekli őket.
Már az év eleje óta megjelentek ugyanis olyan hírek, hogy Oroszország és Kína megkérdőjelezheti az amerikai dollár globális tartalékvaluta státuszát. Aki odafigyel a gazdaságpolitikai fejleményekre, annak nem lehet meglepetés, hogy Oroszország és Kína egyre erősebbé szővi gazdasági kapcsolatait az Oroszországgal szembeni folyamatos nyugati szankciók bevezetése óta.
Ami azonban meglepetés lehet az az, hogy Oroszország és a BRICS-országok, köztük Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika hivatalosan is dolgoznak a saját új globális tartalékvalutájukon, jelentette az RT június végén.
És persze, mivel Oroszországot kizárták a SWIFT-rendszerből, Kínával és a BRIC-országokkal is szorosabban dolgozik most együtt, hogy „megbízható alternatív mechanizmusokat dolgozzanak ki a nemzetközi fizetésekhez„, hogy „csökkentsék a nyugati pénzügyi rendszertől való függőségüket”.
Eközben Oroszország más lépéseket is tesz a BRICS-országok közötti szövetség megerősítésére, beleértve a saját kereskedelemi tevékenységük Kínába és Indiába történő átirányítását – írta a CNN:
„Aktívan részt veszünk kereskedelmi forgalmunk és külgazdasági kapcsolataink átirányításában megbízható nemzetközi partnerek, elsősorban a BRICS-országok felé.” – mondta Putyin a virtuális BRICS-csúcstalálkozó résztvevőihez intézett nyitó videóbeszédében.
Egyre erősödő gazdasági együttműködés Oroszország és a BRICS államok között
„Az Oroszország és a BRICS-országok közötti kereskedelem 38%-kal nőtt az év eleje óta, és az év első három hónapjában elérte a 45 milliárd dollárt” – foglalta össze a CNN. Eközben az orosz nyersolajeladások Kínában rekordot döntöttek az idei év tavaszán, kiszorítva Szaúd-Arábiát mint Kína elsődleges olajszállítóját.
Putyin a BRICS-konferencián kifejtette: „Megerősödtek a kapcsolatok az orosz üzleti körök és a BRICS-országok üzleti közösségei között. Tárgyalások folynak például indiai üzletláncok oroszországi piacralépéséről, és a kínai autók, berendezések és hardverek arányának növeléséről a mi piacunkon”.
Júniusban Putyin azzal is megvádolta a Nyugatot, hogy szankciók figyelmen kívül hagyják „a piacgazdaság alapelveit„, például a szabad kereskedelmet. „A szankciók aláássák az üzleti érdekeket globális szinten, ami negatívan befolyásolja az emberek jólétét, valójában minden országét” – mondta.
A Bloomberg egy júniusi cikke szerint Hszi Csing-ping kínai elnök is megerősítette Putyin érzéseit:
„A világgazdaság átpolitizálása, instrumentalizálása és fegyverként való felhasználása a globális pénzügyi rendszerben elfoglalt domináns pozíciót kihasználva a szankciók önkényes bevezetésére csak ártana másoknak, és saját magának is, és az emberek világszerte szenvednének. Azok, akik megszállottan erőfölényben vannak, kiterjesztik katonai szövetségüket, és saját biztonságukat keresik mások kárára, és ezzel csak biztonsági zűrzavart okoznak.”
Egy új aranystandard bevezetése van kialakulóban?
Az is megdöbbentő, hogy úgy tűnik, hogy senkit sem érdekel, hogy az elmúlt fél évszázad vitathatatlanul legnagyobb változása következhet be a globális makrogazdasági játéktéren, ha újra egy aranyfedezetű tartalékvalutát alakítanának ki az oroszok és a kínaiak.
Persze, az ukrajnai konfliktus kontextusában ez a hír egyfajta „szokásos kinyilatkoztatásnak” tűnhet, ami azt eredményezheti, hogy a média és a pénzügyi világ lekicsinyli a dolgot. De ha ezt az információt önmagában, kontextus nélkül tesszük közzé, akkor értelmezhetjük úgy is, hogy egy összehangolt globális kihívás kerekedik az amerikai dollárral szemben. Ne feledjük el, hogy mindkét ország évek óta dolgozik és készül erre a helyzetre.
Nézzük csak meg Oroszország kincstári állományát egészen 2018-ig visszamenőleg:
Oroszország dollár tartalékai valószínűleg swap-ügyletekbe mentek át, miután eladta a kincstárjegyeket. Viszont Oroszország ugyanebben az időszakban növelte az aranyállományát is:
A Nikkei már három évvel ezelőtt azt írta:
„A dollártól való leszakadás már 2014 óta prioritás Oroszország és Kína számára, amikor Moszkva és a Nyugat közötti elhidegülését követően a Krím annektálása miatt, elkezdték bővíteni a két ország közötti gazdasági együttműködését. A dollár kiváltása a kereskedelmi elszámolásokban szükségszerűvé vált, hogy kikerüljék az Oroszország elleni amerikai szankciókat.”
A BRICS-országok is asszisztálnak az orosz-kínai kapcsolat erősödésében
Úgy tűnik, hogy a BRICS-országok pontosan értik, hogy az USA – és az amerikai dollár – milyen bizonytalan pénzügyi helyzetben van. A dollár közelmúltbeli erősödése ellenére ezek a nemzetek egy több évtizedes terv közepén vannak, amely a dollármentesítésre irányul. Már az ukrajnai konfliktus kezdete előtt Kína és Oroszország is aranyat halmozott fel. Mindkét ország azon dolgozott, hogy a tranzakciókat ne az amerikai dollárban denominálják.
Eközben a BRICS-konferencia óta az Oroszország és Kína közötti kapcsolatok egyre szorosabbra fűződnek. Japán a héten még a páros „katonai kapcsolatainak erősödésére” is figyelmeztetett. Japán a múlt héten közölte:
„A jelenlegi agresszió eredményeként lehetséges, hogy Oroszország nemzeti ereje közép- és hosszú távon csökkenhet, viszont ennek hatására megváltozhat a térségen belüli katonai egyensúly és a Kínával való katonai együttműködés.”
A Japán-szigetek közelében Oroszország lépéseket tett a Kínával való katonai együttműködés erősítésére is, például közös bombázórepülések és az orosz és a kínai hadsereg közös hadihajó gyakorlatai révén.
Japán szerint ezt a két ország közötti összehangolódást a jövőben is szorosan figyelemmel kell kísérni.
Miközben a gazdasági fogaskerekek a színfalak mögött forognak, Kína Tajvannal kapcsolatban is egyre feszélyezettebbé válik. A CNN szerint az ország „az elmúlt hónapokban többször is hadi repülőgépeket küldött Tajvan önhatalmúlag kikiáltott légvédelmi övezetének zónájába.