Oroszország betiltja a kriptobányászatot az elfoglalt ukrán területeken és szigorítja a szabályozást Szibériában
Az orosz kormány újabb szigorításokat vezet be a kriptovaluta-bányászat területén. A lépések különösen az ukrajnai, Oroszország által elfoglalt régiókat érintik, míg Szibériában szezonális korlátozásokat vezetnek be 2031-ig.
Új korlátozások az ukrajnai elfoglalt régiókban
2024 decemberétől az Oroszország által ellenőrzött ukrajnai területeken – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiókban – teljes tiltás lép életbe a kriptovaluta-bányászat területén. Az intézkedés célja, hogy csökkentsék az energiaellátási problémákat, amelyek ezekben a térségekben a téli hónapokban különösen súlyosak.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerint az energiafogyasztás csúcsidőszakaiban a kriptobányászat jelentős terhet ró az áramhálózatokra, ami indokolttá teszi a tiltást. A korlátozások célja a helyi energiarendszerek védelme és stabil működésük biztosítása.
Szibériai szezonális korlátozások 2031-ig
Szibéria sem marad ki a szigorításokból. A térségben a bányászatot minden évben november közepétől március közepéig felfüggesztik. Ezek a szezonális intézkedések 2024 decemberében lépnek életbe, és várhatóan 2031-ig érvényben maradnak. Az energiaszegény régiók, például Irkutszk és Csecsenföld különösen érintettek lesznek.
„Az energiaforrások nem végtelenek, ezért a bányászoknak alkalmazkodniuk kell, akár új stratégiákkal, akár technológiai változtatásokkal” – írta Maria Nawfal a közösségi médiában.
Új szabályozási keretek és adópolitika
Az orosz kormány az elmúlt hónapokban számos változtatást vezetett be a kriptovaluták szabályozásában. Az új törvények közvetlen ellenőrzést biztosítanak a bányászpoolok felett, miközben fenntartják a kriptovaluták fizetési eszközként való használatának támogatását.
Az új adózási szabályok szerint a kriptovaluták vagyontárgynak minősülnek. A bányászatból származó bevételek piaci értéken kerülnek adóztatásra, de a bányászati költségek levonhatók lesznek, ami némi könnyítést jelent az iparág számára. A kriptovalutákból származó jövedelmekre legfeljebb 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni, miközben a kriptovaluta-tranzakciók mentesülnek az áfa-kötelezettség alól.
Oroszország tervei között szerepel nemzeti kriptovaluta-tőzsdék létrehozása, amelyek várhatóan Moszkvában és Szentpéterváron kapnak helyet. Ezeknek az intézkedések a célja, hogy megerősítsék Oroszország szerepét a globális kriptovalutapiacon, miközben központi ellenőrzést és szabályozást biztosítanak a belföldi tranzakciók felett.
Konkúzió
Az új szabályozások jelentős kihívásokat okozhatnak az orosz kriptobányászati vállalkozások számára. Bár a kormány célja az energiahálózat stabilitásának és az ellátás biztonságának megőrzése, ezek az intézkedések lassíthatják a kriptobányászati szektor növekedését és innovációját. Ugyanakkor a bevezetett adókedvezmények és a nemzeti kriptovaluta-tőzsdék létrehozása kedvező irányba terelhetik az iparág fejlődését, és hosszabb távon stabilabb működési környezetet teremthetnek.