Az ukrán drónok Oroszország szívében csaptak le az ország legfontosabb védelmi rendszerére
Az orosz-ukrán háború elhúzódása egyre inkább olyan megoldásokra sarkallja a háborúban álló feleket, amelyekkel megadásra próbálják bírni a másik félt. Ennek érdekében eddig nem látott eszközökhöz nyúlnak, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a háború menetére.
Ukrán drónok csaptak le Oroszországban
Az elmúlt két hét folyamán az ukrán hadsereg csapást mért két orosz horizonton túli radarállomásra, amelyekhez a 2000 km-es hatótávolságot is elérő drónokat használtak. A háború ezen pontjáig ritkának számítottak az orosz területre irányuló nagy hatótávolságú támadások. A kérdés inkább az, hogy miért pont ezeket a radarállomásokat támadták meg.
A Voronyezs-DM állomások messze a frontvonaltól, Orszk és Armavir városán kívül helyezkedtek el. Ezen létesítmények az eddigi legmesszebbi célpontok voltak az ukránok számára, ezáltal pedig nagyobb szerepük is lehet a háború során.
Az akcióban használt drónok valószínűleg amerikai vagy európai gyártmányúak voltak. A NATO szigorú korlátozásokat vezetett be arra vonatkozóan, hogy az Ukrajnának adott fegyvereiket hogyan használhatják fel, mivel a nagy hatótávolságú ukrán drónok és rakéták komoly fenyegetést válthatnak ki Oroszország részéről.
Ezek ellenére viszont nem a használt fegyverek vetnek fel aggodalmakat, hanem az Ukrajna által kiválasztott célpontok. A megtámadott két radarállomás több mint 9600 km-es hatótávolsággal rendelkezett a rakéták észlelését tekintve. Ezek kifejezetten a nagy magasságokat elérő ballisztikus rakéták után kutatták a légteret, amelyek nukleárisak is lehetnek. Nem arra tervezték őket, hogy alacsonyabb vagy közepes hatótávolságú rakétákat és drónokat észleljenek. Így egyesek szerint ezen létesítmények ellen indított támadások egy nukleáris csapás korai előfutárai lehetnek.
Az ukránok állítólag többször szembeszálltak a NATO-korlátozásokkal, hogy olyan radarrendszereket célozzanak meg, amelyek nem Ukrajna felé voltak irányítva. Az Armavirit 2009-ben építették, hogy a korábban Ukrajnában létesített radarok elvesztése után keletkezett űrt betömjék. Az Armavir és az Orszk állomások elsősorban a Közel-Kelet felett figyelik a légteret, beleértve Izraelt, és Európa nagy részét is.
A megsemmisített radarállomások hatótávolsága. Forrás: Zerohedge.
Miért akarták megbénítani a védelmi rendszert?
Sokakban felvetődött a kérdés amiatt, hogy létfontosságú stratégiai erőforrások, például olajfinomítók vagy lőszerraktárak megtámadása helyett miért akarták megbénítani Oroszország nukleáris védelmi rendszerének egy részét.
Az Oroszország szívében végrehajtott támadások összetett tervezést és logisztikát igényeltek. Így a földi hírszerzés és a műholdas megfigyelés elkerülhetetlen volt a véghezvitelükhöz, ukrajna pedig teljes mértékben a NATO műholdjaira és hírszerzésére támaszkodik. Továbbá a ukrán drónoknak képeseknek kellett lenniük, hogy elkerüljék a radart, és több ezer kilométeren keresztül rejtve tudjanak maradni. Ez a fajta technológia főként nyugatról származik.
Egyesek szerint elképzelhetetlen lenne, hogy a támadásokat az ukrán hadsereg az amerikai vagy az európai parancsnokság széles körű segítsége és jóváhagyása nélkül hajthatta végre. De miért számít mindez?
Azért például, mert az orosz nukleáris védelmi rendszerek célba vétele elhitetheti a Kremlnél, hogy nukleáris támadás fenyegeti az országukat. Továbbá a Voronyezs-DM állomásokat arra használják, hogy azonosítsák a nukleáris támadásra vonatkozó téves riasztásokat. Ez azt jelenti, hogy ha Oroszország ellen olyan fegyvert vetnek be, amely egy ballisztikus rakétára hasonlít, akkor ezekután nehezebb lesz azonosítani az objektumokat és megállapítani, hogy nem egy atombombáról van szó.
Emellett az Armavir elleni támadás önmagában megfelel azoknak a feltételeknek, amelyeket Oroszország 2020-ban nyilvánosan meghatározott azokra az esetekre vonatkozóan, amelyek nukleáris megtorlást válthatnak ki a részükről. Érdemes figyelembe venni, hogy egy olyan rendszertől fosztották meg, amelynek hiányában Oroszországot szinte megvakították. Egyelőre Oroszországtól nem érkezett semmilyen információ azzal kapcsolatban, hogyan vágna vissza. Azonban biztosak lehetünk, hogy az egyik legjelentősebb védelmi rendszerük veszett oda.
A radartámadások időzítése mindössze néhány héttel a június 15-re, Svájcban megrendezésre kerülő békekonferencia előtt történt amelyen az USA, Kína és Európa vezetői nem vesznek részt, Oroszországot pedig nem hívták meg.