Ha Oroszország leállítja a gázellátását, Európa recesszióba süllyedhet
A múlt héten Moszkva széles körű exporttilalmakkal váltotta be azt a fenyegetést, hogy az energiaexportja fékezésével torolja meg a nyugati szankciókat. Alekszander Novak, Oroszország miniszterelnök-helyettese kijelentette, hogy kormányának minden joga megvan embargót elrendelni a gázszállításra. Ezt pedig egy mozdulattal meg is tudja tenni, ha elzárja a gázcsapot és így az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül leállítja a gázszállítást.
Oroszország recesszióba süllyed és viheti magával Európát
Oroszország a modern történelem egyik legkeményebb szankciós kampányával néz jelenleg szembe. A fogyasztók továbbra is vonakodnak Oroszországból vásárolni, valamint a tőke-, az alapanyag- és a technológiahiány továbbra is visszafogja az orosz termelést és fogja is még tovább, legalább a következő három évben. A nyersanyag-szakértők előrejelzése szerint Oroszország termelése évi 1,612 millió hordóval eshet vissza 2022-ben. Az éves visszaesés a második negyedévben tetőzhet. Oroszország ráadásul a jelenlegi helyzetben azt is kockáztatja, hogy a Kereskedelmi Világszervezetből vagy az IMF-ből kicsapják.
Az orosz központi bank az orosz valuta teljes összeomlástól való megmentése és az infláció elleni küzdelem érdekében megdöbbentően magasra, 20%-ra emelte irányadó kamatát, ami abszolút történelmi csúcsnak számít. De még ez sem lesz elég ahhoz, hogy megakadályozza Oroszországot abban, hogy vészes recesszióba süllyedjen.
Ennek ellenére Oroszország „vigasztalódhat” azzal a tudattal, hogy ezzel nem lesz egyedül. Az ukrán konfliktus által kiváltott olaj- és gázárak emelkedése az 1970-es évek óta Európát sújtó legrosszabb stagflációs sokk veszélyét elevenítik fel. A fosszilis tüzelőanyagoktól való erős függés közepette az energiaárak Európában kicsúsztak az ellenőrzés alól.
De ez sokkal rosszabb is lehet.
Szakértők egy része most arra figyelmeztet, hogy Európa mély recesszióba süllyedhet, ha Oroszország beváltja azt a fenyegetést, hogy leállítja az Európába irányuló gázszállítást. Az EU terveket fogalmazott meg az orosz gáztól való függőségének kétharmadával való csökkentése érdekében az év végéig. 2030-ig pedig teljesen megszüntetnék az orosz importot. Moszkva azonban azt állítja, hogy az energiaszankciókat a létfontosságú szállítások gyorsabb leállításával fogja megtorolni.
Az euróövezet energiájának negyedét földgázból állítja elő, Oroszország adja a blokk importjának körülbelül egyharmadát.
Az eurózóna közelgő recessziója
A Goldman Sachs vezető európai közgazdásza, Sven Jari Stehn és csapata egy kutatási jegyzetben több forgatókönyvet vázolt fel az orosz gázimport kapcsán, és felmérték, hogy ezek milyen hatással lehetnek az európai gazdaságra.
„Ha a fizikai gázellátási korlátozást és a felfelé irányuló árnyomást a bruttó hozzáadott érték (GVA) hatásokba leképezzük az euróövezetben, úgy becsüljük, hogy 2022-re összességében a magas gázárak 0,6 százalékponttal érinthetik az euróövezet GDP-növekedését. Ha feltételezzük, hogy nem lesz további gázellátási zavar” – mondta Stehn.
A németországi hatás valószínűleg még nagyobb lesz (-0,9 százalékpont) – tette hozzá Stehn, mivel a németek az átlagnál nagyobb mértékben függnek az orosz gáztól.
A legrosszabb forgatókönyv szerint, amikor Oroszország leállítja az összes vezetékes gáz exportot, Sven és csapata szerint az euróövezet GDP-növekedése valószínűleg 2,2 százalékponttal csökken 2022-ben, aminek jelentős hatása lesz Németországban (-3,4 százalékpont) és Olaszországban (-2,6 százalékpont) is.
Ami egyelőre optimizmusra ad okot, az az, hogy a teljes leállást valószínűtlennek tartják egyelőre, tekintettel Oroszország folyamatosan szűkülő bevételi forrásaira. Novak fenyegetése azonban továbbra is rávilágít az európai energiaellátás veszélyeire, ami a közeljövőben továbbra is felfelé irányuló nyomást fog gyakorolni a földgázárakra a kockázati prémium miatt.
Forrás: Oilprice.com