Óraátállítás 2025: értelmetlen tortúra, vagy jogos gazdasági lépés?
Az Európai Unióban évente kétszer kell élnünk azzal a kiváltsággal, hogy óráinkat egyszer előre, egyszer pedig visszaállítjuk. Az eredetileg energiatakarékosságra kitalált rendszer a modern társadalom számára ma már semmilyen gyakorlati haszonnal nem bír, cserébe egy hétig teljesen felforgatja mindenkinek a bioritmusát: alvászavarok, fáradtság, koncentrációs problémák és nyomasztó kedv. Az emberek többsége már évek óta eltörölné, azonban mégis mindig kitolják „még egy évvel”. De vajon mikor lesz már ennek végleg vége?
Ne felejtsétek, március 30-án éjszaka hajnali 2-ről 3-ra állítjuk át készülékeinket!
Az óraátállítás története
Az óraátállítás Európában és a világ más részein régóta vita tárgyát képezi. Az első komoly javaslat még Benjamin Franklintől érkezett 1784-ben, amikor egy esszében felvetette, hogy a gyertyák megspórolása érdekében az emberek napi rutinját a természetes fényhez kellene igazítani. Azóta már feltalálták az elektromosságot, a munka pedig egyes iparágakban 0-24-es intézménnyé vált ennek köszönhetően.
Modern értelemben az óraátállítást először Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia vezette be 1916-ban az első világháború idején. A költséges határokon átnyúló hadműveletek esetében fontos volt a hátország energiatakarékossága, ezt a „cselt” pedig más országok is átvették. A második világháborúban, valamint az 1973-as olajválság után az energiatakarékossági indokkal bevezetett óraátállítás már teljesen elfogadottá vált.
Az Európai Unió egységes szabályozása szerint azonban 1996-ban lépett életbe minden tagállamban. Március utolsó vasárnapján előre, október utolsó vasárnapján pedig visszaállítjuk az órát egy órával. Így született meg a sokak által nem kedvelt téli- és nyári időszámítás.
Az óraátállítás célja és okai
Az óraátállítást eredetileg azért találták ki, hogy a természetes nappali fényt hatékonyabban használjuk ki, bioritmusunkat e szerint éljük, valamint a gazdasági tevékenységeket e szerint optimalizáljuk. Az évtizedek során azonban a világ jelentősen megváltozott: az ipari forradalomnak hála megszületett az elektromosság, mára pedig a digitalizációnak hála a gazdaság a napi 24 órájában működik, az energiafelhasználási szokásaink pedig teljesen átalakultak.
De vajon a mai világban van-e még értelme az óraátállításnak? Az eredeti indokok tekintetében semmiképp. Azonban nézzük meg, megállják-e helyüket a célok a 21. században, vagy itt az ideje, hogy eltöröljük.
Mind a korai világosodás, mind a késői sötétedés azt a célt szolgálják, hogy hosszabb nappali világosság mellett kevesebb mesterséges világításra legyen szükség, ezzel csökkentve az áramfogyasztást. A több fény célja a hosszabb munkaidő volt, valamint az, hogy a világosabb esti órákban kevesebb bűncselekményt kövessenek el. Az élettani hatások tekintetében a hosszabb nappali órák lehetőséget adtak a szabadtéri tevékenységek űzésére is, amely a társadalmi egészséget is magasabb szintre emelte.
Ennek ellenére az elmúlt 30 évben már kötelező jellegűvé vált, és minden évben kétszer felmerül a gondolat mindenki fejében, van-e értelme még az óraátállítás intézményének. Bár az 1900-as években az elektromos világítás jelentős részt vett ki az energiafogyasztásból, a mai modern gazdaságban már nem az izzók, hanem a számítógépek, a szerverek, az elektromos gépek és szolgáltatások teszik ki a fogyasztás jelentős részét.
Mára a globális gazdaság egy 0-24 órában működő vállalattá vált, melyben a LED-technológiának köszönhetően évi pár tized százaléknyi megtakarítást érhetünk el az óraátállítással, ami papíron elhanyagolható lenne az emberek egészsége és kiegyensúlyozottsága szempontjából.
A digitális korszakban az éjszakai műszakok és a rugalmas munkavégzés teljesen természetessé váltak. Az e-kereskedelem, az online ügyfélszolgálatok és a globális piacok miatt a munkaidő már nem napkeltétől napnyugtáig tart, hanem kvázi mindenki akkor dolgozik, amikor akar.
Kimondhatjuk tehát, hogy az óraátállítás intézménye elavult, egyetlen célja pedig, hogy az átlagemberek bioritmusát rugalmatlanul, 9-től 5-ig beszabályozza – miközben már rég nem így működik a gazdaság.
Az óraátállítás egészségügyi és pszichés hatásai
Évente kétszer egy óráról beszélünk, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az emberi szervezet nem úgy működik, mint egy gép. Az óraátállítás jelentős hatással bír az emberek biológiai órájára, amely többek között alvászavarokhoz, fáradtsághoz, koncentrációs zavarokhoz, hangulatingadozásokhoz – néhány esetben depresszióhoz – vezethet.
Számos tanulmány készült az óraátállítás egészségügyi és pszichés hatásairól, ezek közül érdemes kiemelni Bárdos György, az ELTE PPK professor emeritusának, munkáját, aki kitért arra is, hogy az óraátállításnak hála megnövekedett a szív- és érrendszeri kockázat is, valamint a közlekedési- és munkahelyi balesetek száma is.
Az emberek szervezete nem képes egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni az eltorzuló bioritmushoz. Az óraátállítás szempontjából már az az érv sem állja meg a helyét, hogy csökkenti a bűncselekmények számát, mivel a modern városokban a közvilágítás, a térfigyelő kamerák, valamint a biztonsági rendszerek 0-24 működnek. Hasonlóképpen, a közlekedésben az esti világítás hatékonysága, az autók felszereltsége, valamint az utazási szokások változása szempontjából sem jelent érdemi előnyt az óraátállítás.
Akkor miért nem törlik el? Teljesen jogosan merül fel a kérdés.
2018-ban az Európai Bizottság online konzultációt tartott, melyben 4,6 millió ember vett részt. A válaszadók 84%-a az óraátállítás eltörlése mellett szavazott, 2019-ben pedig az Európai Parlament is megszavazta, hogy 2021-től megszüntetik az óraátállítást. Ennek ellenére, 2025 márciusát írjuk, az óraátállítás pedig továbbra is megkeseríti az átlagemberek mindennapjait. Miért?
A döntés hátterében az állt, hogy az elhúzódó COVID-19 járvány miatt erre jelenleg nincs lehetőség, a tagállamok pedig nem tudtak abban megegyezni, hogy a nyári- vagy a téli időszámítást alkalmazzák. Utóbb kiderült, a téli időszámítás számít Magyarországon az eredetinek, vagyis az, hogy délután 4 órakor már sötét kell legyen decemberben.
Az időzónák összehangolása, a makrogazdasági- és geopolitikai helyzet, valamint az egymás közti egyezkedések elnyúlása miatt még mindig ott tartunk, hogy az óraátállítás eltörlésének a kérdése parkolópályára került, és egyelőre nem tudni, mikor törlik el végleg.
Oroszország, Kína, Japán, India és Afrika nagy része ennek ellenére sikeresen megoldotta ezt a kérdést, és már csak a nyugati felvilágosult társadalom ragaszkodik ehhez az intézményhez. Oroszország 2014-ben szüntette be végleg az óraátállítást, az Egyesült Államok egyes államai pedig soha nem is állították át készülékeiket, azonban teljesen még nem törölték el.
Az EU annak ellenére, hogy igyekszik a jóléti társadalmat megtestesíteni, ilyen adminisztratív jellegű kérdésekben egyelőre döntésképtelennek minősül, a tagállamok állampolgárai pedig évről évre felteszik maguknak a kérdést, miközben már előre stresszelnek az óraátállítástól: mikorra törlik el végre?