Olaszországnak elege van Kínából, a kínai partnerségnek csak hátrányai vannak
Míg egyesek előszeretettel dörgölőznek a kínai rezsimhez, Olaszország úgy döntött, hogy hátat fordít a kommunista Kínának. Egyre több jel mutat arra, hogy a korábban jónak mondható olasz-kínai viszony mára megromlott.
Június 7-én több népszerű kínai nyelvű weboldalon megjelent egy hír, miszerint Mario Draghi olasz miniszterelnöke elismerte, a COVID-19 járvány nem Kínából, hanem Olaszországból származik. A kínai jelentések azt állították, hogy Olaszország a 2019 nyarán Milánóban, Genovában és Velencében kitört COVID-járványt összetévesztette az influenzával, a kínai Vuhannak az égvilágon semmi köze a pandémiához. Természetesen a kínai portálokon futótűzként terjedő hír kamu volt, Draghi soha ilyet a száján ki nem ejtett.
A pekingi olasz nagykövetség még aznap délután közleményt adott ki, amelyben az állt: „Az olasz nagykövetség határozottan kihangsúlyozza, hogy a miniszterelnök megjegyzéseivel kapcsolatos cikk teljes tartalma hazugság, és az információnak semmilyen alapja nincs”.
Az eset egyébként nem sokkal azután történt, hogy Olaszország megvétózta a milánói székhelyű LPE félvezetőgyártó vállalat március 31-ei kínai felvásárlási kísérletét. Nem lehet tudni, hogy a hamis COVID-19 eredetéről szóló jelentés Peking megtorlása volt-e a meghiúsult üzletért, de az biztos, hogy nem enyhítette a két ország között már korábban kialakult feszültséget.
Az, hogy Olaszország megakadályozta a kínai felvásárlást, 180 fokos fordulat volt az európai nemzet részéről, amely korábban szoros kapcsolatot ápolt a pekingi kínai rezsimmel.
2019-ben Olaszország korábbi miniszterelnöke, Giuseppe Conte a G7-országok között elsőként felkarolta Kína Új Selyemút nevezetű kezdeményezését. 2020-ban, amikor a világjárvány kitört, Olaszország volt a leginkább érintett ország Európában. Kína 2020 márciusában 31 tonna védőfelszerelést és COVID-19 tesztelőkészletet adományozott Itáliának, valamint egy tucatnyi egészségügyi szakértőt küldött a mediterrán országba az egészségügy támogatására.
Olaszország az elmúlt évtizedekben talán az egyik legnagyobb Kína-barát EU-tag volt. Az országba 2000 és 2019 között 15,9 milliárd euró értékű kínai befektetés érkezett. A közelmúlt pénzügyi gondjai miatt számos kínai vállalat vásárolt fel olasz cégeket. 2020-ban több mint 400 kínai csoportnak volt részesedése 760 olasz vállalatban, rendkívül jövedelmező vagy stratégiai ágazatokban.
Az egyik legismertebb felvásárlás a korábban Silvio Berlusconi, volt miniszterelnök tulajdonában lévő AC Milan labdarúgóklub volt, melyért 740 millió eurót adtak a kínaiak. Olaszország Kínához való viszonya viszont mostanra megváltozott.
Miért is orroltak meg az olaszok?
Bár Kína némiképp segített enyhíteni a tavaly tavasszal kialakult védőfelszerelés hiányt az országban, Itália nem felejti el azt, hogy a koronavírus kitörésének eltussolása valóságos humanitárius katasztrófát okozott az országban. Az olaszoknál több mint 4,2 millió COVID-19 fertőzöttet regisztráltak eddig és csaknem 127 000 halálesetet. A világjárvány pusztítóan hatott az olasz gazdaságra: 2020-ban az egy főre jutó jövedelem 13 százalékkal csökkent, miközben a gazdaság csaknem 11 százalékkal zsugorodott.
Másodszor, Kína az elmúlt évtizedben a nem éppen etikus viselkedésével komoly öngólt rúgott magának. A kínai vállalkozások és befektetők arról híresek, hogy gyakran megsértik a helyi szabályokat és megállapodásokat, ami mélyen felháborítja az integritást nagyra értékelő olaszokat. Olaszországban számos vállalkozás ment csődbe és húzta le a rolót, mert a kínai partner nem játszott tisztességes játszmát. Az ország korábban tárt karokkal fogadta a kínai pénzt, de miután anyagi hasznot nem szerzett az együttműködésből, sőt egyre nagyobb károkat okozott a partneri viszony, ma már kétszer is meggondolja, hogy kell-e kínai befektető.
Az olasz miniszterelnök, Draghi személye is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az olasz-kínai kapcsolat megromlott. Draghi köztudottan Európa-párti. Inkább nyugat felé és az Egyesült Államok felé nyit, mint kelet felé. Az új miniszterelnök hatalomra kerülésének első lépése az volt, hogy megerősítette a NATO-Olaszország kapcsolatot, ez pedig Kínának nem igazán tetszett.
Végül pedig nem elvetendő az sem, hogy a kínai cenzúra, a megfélemlítés, az emberi jogok földbe tiprása egyre jobban rányomja a bélyegét az ázsiai országgal kötött nemzetközi kapcsolatokra. Ki a fene szeretne olyan partnerrel tárgyalni és egyezséget kötni, amelyik megfigyeli, zsarolja, lehallgatja?!
Kína világjárványban betöltött szerepe arra ösztönözte a világ országait, hogy igenis nyíltan beszéljenek arról, mi a fene folyik az országban. A Kínai Kommunista Párt egyre nagyobb veszélyt jelent az európai politikára, gazdaságra, így igenis foglalkozni kell a témával.
Olaszország és a kínai propaganda
A kínai rezsimmel szembeni közhangulat csak lassan változik, mivel számos olasz nemzeti médium kifejezetten rezsimpárti tartalmakat jelentet meg. Sok helyi újságíró agyát módosította a kommunista párt, akik örömmel cikkeznek az ártatlan bárányka képében tetszelgő Kínáról. Döbbenetes, de a kínai állami tulajdonban lévő China Media Group még videosorozatot is sugároztat „Hszi Csin-ping elnök klasszikus idézeteiről” a Mediaset csatornáin.
A Nemzeti Társult Sajtóügynökség (röviden ANSA), amely Olaszországban az Associated Press megfelelője, naponta akár 50 olasz nyelvű cikket is közzétesz a Kínai Kommunista Párt állami távirati szolgálatától. Az Il Giornale című olasz országos napilap 2019 óta rendszeresen közöl kínai propagandát. Egy korábbi cikkében például azt írta, hogy az ujgurok elleni vádak alaptalanok, mivel az csak amerikai propaganda.
A Cinitalia által kiadott magazin pedig nyíltan bevallja, hogy olasz tartalmát az olaszországi kínai nagykövetséggel együttműködve készíti.
Egyre több ország viszonya romlik meg Kínával
Az már nem újdonság senkinek, hogy az Egyesült Államok viszonya egyáltalán nem mondható barátinak Kínával. Donald Trump elnök irányítása alatt drasztikusan megromlott a két ország között, korábban sem felhőtlen kapcsolat. Azóta egyre több EU tagállam rúg ki Kínára. Az EU az év elején egy konferencián elítélte a kínai rezsimet, amiért az megsértette az emberi jogokat. Franciaország februárban egy hadihajót és egy tengeralattjárót küldött a Dél-kínai-tengerre a hajózás szabadsága érdekében.
Május 22-én Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter egy nyilatkozatban kijelentette, hogy a balti ország már nem tekinti magát Kína-pártinak. Orbán Viktor miniszterelnök, aki szívélyes kapcsolatot ápol a kínai rezsimmel, idén többször is megvétózta a kínai rezsim emberi jogi helyzetét elítélő uniós nyilatkozatokat. Bár a kormány örömmel nyitná meg az ország kapuit a kínai Fudan Egyetem előtt, a projekt a magyaroknak egyáltalán nem jön be. A múlt héten több ezren tüntettek Budapesten az egyetem építése ellen, amit természetesen bírált a Kínai Kommunista Párt. Hogy a végén mi lesz az oktatási intézmény sorsa azt nem tudni, de valószínű, hogyha nem épül fel, akkor Magyarország és Kína viszonya sem lesz már épp felhőtlen.