Ókori harcos sírjára és más különleges leletekre bukkantak Csehországban
Az Olomouci Régészeti Központ szakértői nemrég egy jelentős kelta hamvasztásos temetkezési helyet tártak fel, amely a Kr. e. 3–2. századból származik. Emellett feltártak 9–10. századi csontvázas sírokat is. A területen egy kora kőkorszaki település nyomaira is bukkantak, amely az első földművesek idejéből, körülbelül Kr. e. 5000 környékéről származik.
A felfedezést Dluhonice településen tették, amely Přerov (cseh város) közelében található, szeptember közepétől november végéig tartó ásatások során. A feltárási terület körülbelül 250 x 15 méteres volt.
A kutatási terület a jövőben egy családi házakhoz vezető út építési helyszínéül szolgál. A projekt megrendelője Přerov városa a sajtóközlemény szerint.
Kelta hamvasztásos sírok és harcos temetkezések Dluhonicében
A sajtóközlemény kiemelte, hogy a Dluhonicében feltárt egyik legfontosabb lelet a Latène-kultúra időszakából származó nagy nekropolisz.
Marek Kalábek vezető régész szerint: „Ez egy kivételes felfedezés, mivel más helyszíneken a kelta sírok általában csontvázasak, és kisebb számban fordulnak elő. Itt sikerült több tucat hamvasztásos sírt feltárnunk, ami valóban egyedülálló.”
A régészek összesen 33 hamvasztásos sírt tártak fel, ezzel a temető Közép-Morvaország egyik legnagyobbja lett. Azonban a temetkezési hely egyes részei az elmúlt század mélyszántásai miatt károsodtak, ami megnehezítette a régészeti munkát.
Az ásatások során egy kelta harcos sírját is feltárták, amelyben vaskard, lándzsa és öv jelezte a harcos kiemelkedő státuszát. „Egy kétélű vaskardot találtunk, amely harcra vagy védekezésre szolgált. A penge felületén horpadások és ütések nyomait fedeztük fel” – mondta Michael Kamarád, nyomkutató.
A többi sír azonban egyszerűbb volt. Ezek többsége kis, süllyesztett gödör volt, kör vagy négyszögletes alaprajzzal, kevés felszereléssel, például fémtárgy- és kerámiatöredékekkel. Az elhunytak felszerelése főként kerámiából, bronzból és vasból készült, például egy bronzcsat is előkerült.
A közlemény szerint a kelták olyan hatékonyan végezték a hamvasztási rituálékat, hogy csak apró csontmaradványok maradtak meg, ami gyakran problémát jelent az ilyen temetkezések elemzésénél. A testeket körülbelül 600°C-on égették el a szakértők szerint.
Szláv sírok a Nagy-Morva Birodalomból egyedi leletekkel
Emellett régészek 9. és 10. századi szláv csontvázas sírokat is felfedeztek, köztük egy kettős sírt. Ezek a Nagy-Morva Birodalom idejéből származnak. Ez a kultúra mély sírkamrákat használt, amelyeket Dluhonicében is feltártak. „A keresztény temetkezési szokásnak megfelelően a testet nyugat felé néző fejjel helyezték el, kinyújtott alsó végtagokkal, többnyire gazdag felszerelés nélkül” – jegyezték meg a szakértők.
Az egyik legérdekesebb sír egy nőé volt, aki kerámia edényt, vésőkészletet és fanyelű vas sarlót vitt magával. Más sírokban kevés ékszert, vaskéseket, kerámia edényeket és kőeszközöket találtak.
Egy sír a Nagymorva Birodalomból. Fotó: Olomouc Régészeti Központ
Az első földművesek települése és több mint 300 tárgy a késő kőkorszakból
A legrégebbi település, amely több mint 300 tárgyat számlált, az első földművesekhez kapcsolódik, akik a vonaldíszes kerámiák kultúrájának hordozói voltak.
A szakértők itt hosszúházak alaprajzait, tárológödröket, kemencéket és süllyesztett gödröket fedeztek fel. Az emberek a gödrök agyagját szigetelésként használták a fa falaknál, valamint kemenceboltozatok építésére. Az agyag nyersanyagként is szolgált kerámiákhoz. Amikor a gödrökre már nem volt szükség, általában hulladékkal töltötték fel őket. „Számos kerámiát, pattintott kőszerszámot, csiszolt fejszetöredéket és gabonaőrlő kődarabokat találtunk” – mondta Kalábek. Ezek a tárgyak értékes betekintést nyújtanak az őskori emberek mindennapjaiba.