Nyomás alatt a japán kormány: sürgetik a döntést a nemzeti bitcoin-tartalékról
Bár a japán kormány jelenleg nem tervezi, hogy stratégiai bitcoin-tartalékot hozzon létre, a kriptovaluták iránti intézményi és lakossági érdeklődés egyre nagyobb. A szabályozási megközelítés az országban kifejezetten szigorúnak mondható a Mt. Gox-botrány óta, azonban az ügyfélazonosítási (KY) és pénzmosás elleni (AML) eljárások sem rettentik el a befektetőket a vezető digitális kriptovalutától.
Egy törvényhozásért felelős japán kormánybiztos most azonban azért sürgeti a kormányt, hogy minél hamarabb elfogadják a stratégiai bitcoin-tartalékot. Satoshi Hamada szerint erre azért van szükség, hogy Japán a globális pénzügyi innováció élvonalában maradhasson.
Potenciális japán bitcoin-tartalék
A Tanácsadók Háza legfrissebb dokumentuma szerint Satoshi Hamada, japán politikus és törvényhozó, arra szólította fel a kormányt, hogy Japán kezdje el minél hamarabb a stratégiai bitcoin-tartalék bevezetését. A 47 éves politikus 5 éve a felsőház tagja, most azonban azt javasolta a törvényhozásnak, hogy a nemzeti devizatartalékokat konvertálják át digitális eszközökre, ezzel követve a nemzetközi trendeket. Hamada szerint azáltal, hogy a bitcoin (BTC) véges eszköznek számít, kulcsfontosságú lehet a gazdasági előnyök és hasznosság szempontjából a határon átnyúló fizetések esetében.
Hamada azt is kiemelte, hogy a bitcoin semleges és decentralizált, mely megakadályozza az ellenőrzés bármely formáját. A globális kereskedelmi trendekben jól látszik, ez kifejezetten vonzóvá teszi az eszközt a kétes megítélésű gazdasági partnerek számára mindamellett, hogy tisztességes pénzügyi környezetet teremt minden résztvevő számára.
Bár Hamada pártja mindössze két mandátummal rendelkezik a parlamentben, a többi törvényhozó egyre optimistább az eredetileg radiológus végzettségű politikus nézeteit illetően. Mivel az adaptáció Japánban társadalmi szinten is egyre intenzívebb, az intézményi befektetők valószínűleg támogatni fogják a bitcoin-tartalék kiépítését. Ez növelheti az eszközárakat és ösztönözheti a piaci innovációt is.
Az Egyesült Államok hatása
A stratégiai bitcoin-tartalék gondolata Cynthia Lummistól, Wyoming-i szenátortól, ered, azonban várhatóan Donald Trump beiktatását követően az Egyesült Államok is elkezd aktívan dolgozni ennek a kiépítésén. Trump erről a nyilvánosság előtt először a Bitcoin 2024 konferencián beszélt, most azonban megerősítette, a következő öt évben egymillió bitcoint (BTC) kíván vásárolni, csökkentve a 35 billió dolláros adósságát az országnak.
A tervek szerint legalább húsz évig tartott bitcoin-tartalék finanszírozására az aranytartalékok értékesítéséből kerülne sor. Lummis szenátor ötlete olyan szintre jutott el, hogy a legtöbb nagyvállalat is elkezdte megszavaztatni részvényeseivel a bitcoin-tartalék gondolatát. A MicroStrategy és a Tesla kifejezetten korai előfutára volt az ötletnek, azonban az Amazon és a Microsoft megjelenése a piacon további növekedéshez vezetnének.
Szigorú japán szabályok
Annak ellenére, hogy Japán gazdasági és technológiai szempontból is a világ élvonalába tartozik, és nyitottak a kriptovalutákra, a kormány egyelőre nem mutatott tényleges érdeklődést egy stratégiai bitcoin-tartalék létrehozására. Ehelyett inkább a szabályozás és az ipari innováció előmozdítására összpontosítanak a szigetországban, miközben a nagyobb intézményi szereplők, mint a Kormányzati Nyugdíjbefektetési Alap (GPIF), információgyűjtési és értékelési szakaszban vannak a digitális eszközöket illetően.
A GPIF konzervatív befektetési politikát folytatnak, ebből kifolyólag készletei első sorban kötvényekből, részvényekből és ingatlanokban álnak, azonban korábban jelezték, nyitottak a nemesfémek megvásárlására is, ugyanakkor nem tekintik azokat likvid eszközökben. Az arany példájából kiindulva várhatóan a bitcoin is felkerül majd a GPIF listájára, mivel hasonló funkciókat lát el – csak digitálisan.
2023 végén Japán arról számolt be, hogy nagyjából 151 ezer BTC-vel rendelkeznek. Ez mai árfolyamon megközelítőleg 15,4 milliárd dollárnyi készletet jelent.